Horváth Zsolt Benjámin • 2021. június 2. 16:41
Régóta viták tárgyát képezi, milyen hatással lehet gyerekeinkre, ha éjt nappallá téve a mobil, a tévé vagy a számítógép képernyőjét bámulják. Számos tanulmány bizonyította egyértelműen, hogy a képernyő előtt töltött túl sok idő különféle egészségre és fejlődésre káros hatással járhat a gyermekek és kamaszok számára. De vajon mit lehet tenni a jelenség ellen, és mennyi az az időtartam, amit felelős szülőként megengedhetünk? Ennek jártunk most utána.
Míg az 1970-es években egy gyerek átlagosan 4 évesen látott először képernyőt, addig a mai gyerekek jellemzően 4 hónaposan kezdik használni a digitális médiát. Egy a Medical Journal of Australia című tudományos folyóiratban 2019-ben megjelent tanulmány szerint ráadásul a kisgyerekek jelentős része naponta nagyjából 50 percet, a hároméves kor körüli gyerekek pedig minden hétköznap átlagosan 94 percet töltenek a digitális készülékek előtt.
A Huawei Hungary által 2020 elején rendelt kutatás szerint Magyarországi számok még durvábbak. Hazánkban a 4-6 éves és a 7-10 éves korosztály is átlagosan 2-3 órát tölt az okoseszközök képernyője előtt. A 10 éveseknél az 1-3 órás időintervallum a leggyakoribb, de sokan ennél is több időt töltenek a telefonokkal. A kutatási jelentés kiemeli, hogy előfordult több olyan eset is, mikor a 3 évnél fiatalabb gyerek napi 5 óránál többet tölt a képernyő előtt. A pandémia alatt végzett egyes kutatások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy azóta jócskán megnövekedett a képernyő előtt töltött óráink száma.
Digitális oktatás után iskolaszünet
A nyári vakáció is a nyakunkon. Ez pedig a magyar szülőket újabb kihívás elé állítja, hogy foglalják le a csemetéket. A pandémia alatti korlátozások miatt most ráadásul maximum szusszanásnyi idejük volt magukra. Hiszen a kicsik idén a tanítási időszak nagy részét is otthon töltötték. A többség ezért kezd kifogyni az ötletekből, hogyan mehetne még a család túrázni, mit játszhatnának/csinálhatnának együtt a fiatalokkal.
Ekkor jönnek képbe a sokszor már-már digitális dadussá előlépő telefonok és más okoskütyük. Van család, ahol természetesnek számít, hogy mindenki külön szórakozik és a gyerek is azzal játszik, amivel akar, előfordulnak olyan szülők, akik bizonyos életkorig úgy-ahogy van tiltják a virtuális szórakozást, az egészséges középutat viszont nagyon kevesen találják meg. A Quick and Dirty Tips most szakértők véleményén keresztül fejtette meg, mi lenne a legjobb gyakorlat a szülők részéről.
Kiszakítja a képernyő bámulás kicsiket családi együttlétből?
Direkt kapcsolatot találni az állandó képernyőbámulás és a gyerekek lelki vagy szellemi fejlődése között, ha lehetséges is, borzasztó nehéz. Gyermekünk fejlődésére ugyanis minden pillanatban számos tényező hat ki, a szülők szándékos, vagy indirekt viselkedésmintáitól kezdve az ilyen-olyan környezeti behatásokig. Ezek közül egyetlen faktort kiemelni és bizonyítani, hogy ezért, vagy azért a viselkedésért egyedül felelős, nem kis feladat.
A napi „képernyőidő” minimálisra szorítása mellett érvelők gyakran hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy különösen a családi étkezések előtt igyekezzünk távol tartani a kicsiket telefonjaiktól, játékaiktól és a tévétől. Ennek oka, hogy szerintük ezek az eszközök többek közt a közös családi tevékenységekből „szakítják ki” azokat.
A családi étkezések pozitív hatásairól szóló kutatások viszont már önmagukban is vegyes eredményekre jutottak. Leginkább a több évtizeddel ezelőtti tanulmányok hangsúlyozzák, hogy a közös reggelik, vacsik és ebédek a gyerekek tanulmányi eredményeiben és viselkedésében mérhető pozitív változást okozhatnak. Ezek a régebbi kutatások is főleg a serdülőkorúaknál hangsúlyozták ennek jelentőségét, az ilyenkor formálódó hosszabb családi beszélgetéseket megjelölve a dolog okaként.
Az újabb tanulmányok azonban rámutatták a korábbi kutatások kvalitatív hiányosságaira és arra, hogy azok jelentős része alacsony számú mintán végzett, semmiképp nem reprezentatívnak tekinthető vizsgálat volt, a minták hiányosságai pedig esetenként téves következtetéseket eredményezhettek.
Egy frissebb, 21 400 fő, 5 és 15 év közötti gyermek részvételével végzett tanulmány eredményei lerántották a leplet ezekről a féligazságokra épített korábbi alapvetésről. Nem tudtak ugyanis a nagyobb mintán semmilyen összefüggést kimutatni a résztvevő fiatalok tanulmányi eredményei, vagy produktivitása és a közös családi étkezések között. Ellenben a gyerekek származásával, etnikai és gazdasági háttérével, azzal, hogy szüleik együtt nevelték-e őket és a családi hátterük egyéb, valóban meghatározó jellemzőivel.
A gyerekek figyelemzavarosak lesznek?
Számos tanulmány bizonyította már a hosszú (napi 2 óra vagy több) „képernyőidő” és a különböző nevelési rendellenességek, mint a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) közötti összefüggést. Persze az, hogy két dolog egyszerre jellemző ugyanazokra a gyerekekre nem feltétlen jelent ok-okozati viszonyt köztük. Többek közt az is nehezen megállapítható, hogy a képernyőt többet bámuló gyerekeknél alakul ki gyakrabban figyelemzavar, vagy a viselkedészavaros gyerekekkel a szüleik eleve megengedőbbek, ha arról van szó, mivel foglalják le magukat.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Néhány kutatás viszont megpróbálta bizonyítani a szimpla korreláción túlmutató, mélyebb összefüggéseket is. Egy 2441 anya és gyermekeik részvételével végzett tanulmánynak sikerült is rámutatnia, hogy az okoskészüléket és/vagy tévét gyakrabban használó 2 és 3 év közöttiek valóban gyengébb teljesítményt nyújtottak bizonyos teszteken, azonban azt nem nem sikerült bizonyítani, hogy a hosszú képernyőidő 3-5 éves korukra bármilyen fejlődési zavarhoz vezetett volna.
A képernyőidő károssága körüli vita persze továbbra is aktuális. Különösen annak fényében, hogy a technológiai fejlődésnek hála, nap mint nap új kütyük és alkalmazások jelennek meg életünkben. Az Amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet pár éve publikált nagyszabású tanulmánya például aggasztó eredményre jutott. A gyermekek agyi fejlődését vizsgáló, 4500 résztvevős kutatás egyértelmű, összefüggést talált ugyanis a két óránál hosszabb képernyőidő és a gyerekek nyelvi és logikai teszteken mutatott gyengébb teljesítménye között.
Mennyi képernyőidő a megengedett?
Az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiája kidolgozott javaslatok komplett listáját publikálta a kiskorúak médiafogyasztási szokásaival kapcsolatban. Ebben többek közt a gyerekek képernyőidejének egészséges mértékére is javaslatot tesznek.
A legfontosabb megállapításuk az, hogy szülőként akkor érdemes közbelépnünk, ha a képernyők előtt töltött idő a gyermek családdal és barátaival ápolt személyes kapcsolatainak rovására megy. Különösen problémás a helyzet akkor, ha a technikai kütyükre szánt idő a kültéri programok, az aktívabb játék, durvább esetben már az alvás rovására megy.
A gyerekek képernyő bámulásának megítélése nagyon negatív, de a szakértők hangsúlyozzák, hogy az sem mindegy a kiskorúak milyen médiatartalmakat fogyasztanak. Ha fejlesztő, oktató célú videókat néznek például, akár a tévén, akár videómegosztókon, az még kimondottan hasznos is lehet, ellenben egy addiktív videójátéktól, vagy rossz mintákat közvetítő mesétől való függéssel.
Az Amerikai Gyermekgyógyászok Akadémiájának konkrét ajánlásai szerint a 18 hónap alatti gyermekeket érdemes teljesen távol tartani a tévé és az okoskészülékek képernyőitől. A 2 és 5 év közöttiek esetében azt javasolják, ha engedékenyebbek vagyunk is igyekezzünk a képernyőidőt napi maximum 1 órára szorítani, lehetőség szerint azt is minőségi és készségfejlesztő videókkal és játékokkal kitöltve. Javasolják ezen felül, hogy a kicsik kedvenc tartalmait a szülők rendszeresen nézzék együtt velük, nyomon követve, milyen behatások érhetik a gyermeküket.
A gyermekeknek médiafogyasztásra alkalmas eszközöket adni nem ördögtől való dolog. Ezért ahelyett, hogy milyen kárt okozhat egy-egy játék, vagy videó, elsősorban azt a kérdést érdemes feltenni magunknak, milyen egyéb dolgok elől vehetik el az időt, amik fontosabbak lennének a gyerek fejlődéséhez. Ismeretes az is, hogy nagyon fiatal gyermekek egy-egy televíziós műsorból akár hasznos mintákat is elleshetnek. Megtanulhatják például belőlük az alvás, a fogmosás, vagy a testmozgás fontosságát egy olyan életkorban, amikor szóban még nehezebb lenne ezeket átadni nekik. Ilyen esetben pedig értelemszerűen az sem baj, ha más hasznos tevékenységek helyett tévézik a gyerek. Mindig a körülményekhez és a többi programhoz kell tehát mérni a kicsiknek megengedett "képernyőidőt" is.