Pénzcentrum • 2014. június 22. 07:03
Évtizedek óta közhely, hogy a nagy sportesemények, az olimpia, de leginkább a labdarúgó VB vagy EB felpörgetik a televízió-értékesítéseket. Nincs ez másként az idei foci világbajnokság esetében sem: jól fogynak a készülékek, májusban kétszer annyi lapostévét adtak el, mint egy évvel korábban. Kérdés persze, ki tudjuk-e használni a készülékeket, szükségünk van-e a rengeteg extra funkcióra.
Továbbra is óriási hatással van egy-egy sportesemény a televíziók keresletére. Ahogy 2010-ben a foci vb és 2012-ben a labdarúgó európa bajnokság idején, úgy idén is kiemelkedő értékesítési eredményeket hozott az első öt hónap a lapostévék piacán. A növekedés elsősorban a futball világbajnokság előtti hetekre, április-május hónapra koncentrálódott - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a GfK kutatóintézet.
A kereskedők és gyártók is jól tudják, hogy a futball világbajnokság különleges esemény és felkelti a vásárlók érdeklődését. Idén már március első hetében kezdtek beindulni, de április elejétől komoly lendületbe jöttek az LCD-tévé eladások,ekkor ugyanis már számos kereskedelmi akció és leértékelt árú készülék közül válogathattak a vevők. A legnépszerűbb LCD készülékek a kifutó típusok - esetükben érthető módon a gyártóknak is érdekében állt az árcsökkentés, hiszen az új modellek piacra dobása egyre közeledett. A fokozatos árcsökkenés eredményezhette, hogy sokan előbbre hozták a foci VB kezdetére tervezett tévévásárlást.
Május közepén minden addiginál nagyobb terjedelemben foglalkoztak az akciós szórólapok a tévékkel, és szinte egymást túllicitálva jelentettek meg a kereskedők akciós újságokat, így az árak még tovább csúsztak lefelé.A 2014. évi legnagyobb áttörést május utolsó hete hozta, amikor az előző héthez képest 56, míg az előzőév azonos időszakához viszonyítva 98 százalékkal(!) több televízió fogyott.
Technikai szempontból vizsgálva a piacot elmondható, hogy a korábbi két vizsgált évhez hasonlóan továbbra is a 32' képátlójú LCD-készülékek a legkeresettebbek. Az utóbbi hetekben, érték alapon ugyanakkor a 40' és ennél nagyobb (tavalyi szériaszámú 3D, Smart LED tévék) képátlójú készülékek generálták a piaci forgalom döntő részét.
A hazai vásárlók persze rendkívüli módon árérzékenyek: idén tízből hat LCD-tévét 90 ezer forintnál kevesebbért vettünk meg. Ennek megfelelően a belépő árszintű tévék iránt lényegesen nagyobb volt az érdeklődés, mint a prémium kategóriát képviselő berendezések iránt, egyúttal elindult egy erőteljes árharc az egyes márkák versenyében. Érdekes, hogy a vásárlók egy része az 'A' márkáknál kedvezőbb árú, 2014-es kibocsátású kereskedelmi márkák modelljeit részesíti előnyben, kijelzőmérettől függetlenül és alapvetőena felbukkanó akciós ajánlatokat figyelve.
Tévében nincs hiány
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az sem meglepetés, hogy hazánkban meglehetősen magas a televíziós ellátottság. Mindössze a magyarok 2 százaléka nem rendelkezik tévével, miközben tízből négy háztartásában már két készüléket is találhatunk - derül ki az eNET internetkutató adataiból.
A közelmúltban megjelent okostelevíziók (smart TV-k) elterjedtsége természetesen még elmarad a hagyományos televíziókéhoz képest - csupán a válaszadók ötödének otthonában van ilyen eszköz. Arányuk azonban várhatóan emelkedni fog: minden negyedik tévével rendelkező válaszadó jelezte, hogy a rövid távú tervei között szerepel smart TV vásárlása.
Hiába van extra funkció, ha nem is tudunk róla
A kutatásban az eNET megvizsgálta a video-on-demand (VoD, azaz a műsorok rögzítése) szolgáltatás elterjedtségét is. Ugyan a többség (64%) saját bevallása szerint nem rendelkezik ilyennel, de közel minden ötödik előfizetésnél már előfordul ilyen funkció. A VoD szolgáltatással rendelkezők több, mint fele (55%) veszi igénybe ezt a lehetőséget, harmaduk legfeljebb havi gyakorisággal használja azt.