Pénzcentrum • 2014. március 5. 05:30
Habár itthon is egyre többen vásárolnak az interneten keresztül, sokan nincsenek tisztában vele, hogyan tudnák ezt a lehető legbiztonságosabban megtenni. A bankkártyás vásárláshoz szükséges három adatot könnyen megszerezhetik tőlünk a csalók. A Pénzcentrum.hu mutatja, hogy előzhetjük meg a visszaéléseket, mikor online vásárolunk.
Egyre többen fedezik fel, hogy az internetes vásárlással mennyit lehet spórolni. Így évről-évre nő hazánkban is a neten vásárlók aránya. Habár az uniós szinten mért 61 százalékos átlagtól még elmarad a bevásárlásaikat online intéző emberek száma hazánkban, a javulás mégis látványos: a 2004-ben mért 14 százalék tavaly már 38 százalékra ugrott. Magyarországon a legnagyobb arányban ruházatot és sportfelszerelést (17%), valamint könyveket, magazinokat (15%) vásárolunk az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EuroStat) adatai szerint. Az Unió 28 országában szintén ruházatot és sportfelszerelést szereznek be elsősorban az emberek online (35%), második helyen viszont már az utazások és nyaralások netes foglalása áll (32%). Itthon az interneten vásárlók közül legtöbben hazai kereskedőktől vásárolnak (35%). Más EU-tagországból már csak nyolc százalék, a világ többi részéről pedig mindössze a magyar internetezők két százaléka rendelt valamit.
Az online vásárlások számának növekedését természetesen sok csaló próbálja kihasználni, trükkjeik pedig egyre fejlettebbek. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (2013-as tapasztalatait összegző) jelentése szerint a legelterjedtebb online csalási forma még mindig az olyan webáruházak működtetése, amelyek rendkívül kedvező áron számítástechnikai és szórakoztató elektronikai termékeket, mobilkészülékeket, valamint márkás ruházati termékeket kínálnak eladásra, azonban a vételár előzetes megfizetése ellenére a kiszállítás végül nem történik meg, vagy rossz minőségű, sok esetben hamis terméket kap a fogyasztó.
Egy új típusú internetes csalási technika szerint a felhasználó számítógépén egy üzenetablak jelenik meg, és arról tájékoztatja a felhasználót, hogy a számítógépet a rendőrség vagy valamely másik hatóság blokkolta, mivel a fogyasztó olyan program letöltését indította el, mellyel szerzői jogot sértett. Az üzenet szerint azonban blokkolást feloldható, ha a megadott számlaszámra a fogyasztó pénzt utal. Az ezzel a módszerrel élő csaló személyek azt használják ki, hogy ebben a helyzetben a fogyasztók ijedtükben elhiszik, hogy egy hivatalos megkeresést kaptak, és a következményektől félve az üzenetben leírtak szerint cselekszenek, és megfizetik a kért összege
Kattints! Így húzzák le a neten vásárlókat: tarol a legújabb trükk
Internetes vásárláshoz: virtuális kártya
Ma még a legtöbben a "sima" betéti- vagy hitelkártyájukkal vásárolnak az interneten, azonban ennél biztonságosabb megoldás lehet egy virtuális kártyát is beszereznünk az online vásárlásokhoz. Ezeknek a kártyáknak nemcsak az éves díja sokkal alacsonyabb a többi kártyához képest, de egy esetleges visszaélés esetén sem kell tíz-húszezer forintot a tiltásáért és pótlásáért fizetni (dombornyomott kártyák tiltása és pótlása banktól függően akár 6-18 ezer forint is lehet). Arról nem is beszélve, hogy ilyen kártyával vásárolva a számlánkon lévő pénzt is biztonságban tudhatjuk, hiszen a virtuális kártyához tartozó számlán csak akkor van pénz, ha konkrét vásárlást tervezünk. Ilyenkor a főszámlánkról átvezetjük a fizetendő összeget a virtuális számlára (bankon belül, saját számlák között ez azonnali és díjmentes), majd az ehhez az alszámlához kapcsolódó internetes kártyával fizetünk. Ezen felül a napi vásárlási limit is 1 forintra van általában állítva, mely csak az online fizetés idejére kerül feloldásra ideiglenesen.
Ahogy nevéből is következik, a kártya megjelenése nem fizikai, csupán virtuális, számsorokból áll. Persze ettől még lehet plasztik lapot kérni a banktól, de mivel sem mágnescsík, sem chip, sem aláírósáv nincs a kártyán, ezért ezzel nem fogunk tudni a boltban fizetni vele vagy az ATM-ből pénzt kivenni. Csak internetes vásárlásra lehet tehát használni.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2013. első félévében a forgalomban lévő közel 9 millió darab kártyából 610 ezer darab volt virtuális, tehát közel 6,8 százaléka. 2010. első félévében még az összes kibocsátott kártyának csupán 3 százaléka volt virtuális, az adatokból tehát látszik, hogy egyre többen élnek az internetes kártya nyújtotta előnyökkel. Az OTP Bank lapunk megkeresésére azt nyilatkozta, hogy ügyfeleinek közel 15 százaléka rendelkezik ilyen típusú kártyával. Az elmúlt 2 évben a kártyákkal végzett forgalom illetve a tranzakciók száma is a közel a duplájára nőtt elmondásuk szerint.
Erre figyelj, ha NEM virtuális kártyával vásárolsz a neten
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Annak ellenére, hogy egyre többen élnek a virtuális kártya nyújtotta előnyökkel, a többség azért továbbra is a mindennapokban használt kártyájával vásárol az interneten, mellyel a teljes számlaegyenlegéhez vagy hitelkeretéhez hozzá lehet férni. És mivel ma már minden olyan bankkártyával lehet vásárolni online, melynek a hátulján megtalálható a CVV/CVC kód (kártya ellenőrző kód), ezért érdemes pár biztonsági tippet megfontolniuk azoknak, akiknek nincs virtuális kártyájuk.
Először is tanácsos a kártya ellenőrző kódját megjegyezni vagy felírni valahova, utána pedig lekaparni vagy leragasztani. Mivel egy vásárláshoz elég csupán ezt a 3 jegyű számsort, a kártyaszámot, valamint a lejárati dátumot megadni, és már meg is terhelték a számlánkat. Ezeket az adatokat pedig könnyen meg tudják szerezni, akár egy tollba épített rejtett kamerával is. Ezért sem szabad soha kiadnunk a kezünkből a kártyát, például megengedni a pincérnek, hogy fizetéshez elvigye magával, vagy más üzletben a pult alatt babráljon vele az eladó. Másik trükk lehet, hogy csalók biztonsági okokra hivatkozva a bank nevében elkérik a fenti 3 adatot az áldozatoktól akár telefonon, akár e-mailben. Például azzal hívnak fel, hogy nagyértékű költés volt a kártyáddal, és szeretnének meggyőződni róla, hogy nem te voltál-e, de a sikeres beazonosításhoz szükség van a kártya adataira. A bank sosem kéri el ezeket az adatokat, ezért mindig gyanakodva tekintsünk az ilyen kérésekre és a legkisebb gyanú esetén is azonnal értesítsük a bankunkat.
Ezen felül a legtöbb banknál már díjmentesen elérhető és bekapcsoltatható az Internetes biztonsági kód (3D Secure) szolgáltatás, amelyet a MasterCard és a Visa nemzetközi kártyatársaságok dolgoztak ki. Ha az internetes elfogadóhely is regisztrálva van a két társaság rendszerében, akkor a MasterCard SecureCode és a Verified by VISA emblémákat fogjuk látni a honlapon. Ilyenkor a vásárlás befejezése előtt kapunk egy biztonsági kódot sms-ben, melyet be kell írnunk a honlapon. Ezzel a szolgáltatással tovább növelhetjük a kártyánk biztonságát.
Sokan futnak bele abba a hibába, hogy az ingyenes vagy próbaszolgáltatást nyújtó honlapon való regisztrálással (és a kártya adatainak megadásával) egy bizonyos ideig díjmentesen használják a szolgáltatást (gyakori eset például társkeresők, egyéb éves díjjal működő honlapok esetében), utána viszont elfelejtik lemondani, és meglepődve tapasztalják, hogy egy-két hónap, vagy akár egy év múlva ismét beterhelődött egy pár ezer forintos díj. Mindig olvassuk el az apróbetűs részt és a szerződési feltételeket, ha nem szeretnénk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek.