Pénzcentrum • 2013. szeptember 2. 16:06
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által pénteken benyújtott törvényjavaslat nem csak a PSZÁF MNB-be olvasztásáról, hanem a bankközi jutalékok magyarországi szintjének korlátozásáról is szól. A betéti kártyákra 0,2, a hitelkártyákra 0,3 százalékos interchange lesz érvényes eszerint.
Varga Mihály pénteken a bankkártyás fizetéseket, illetve a kártyapiacot nagyban érintő törvényjavaslatot nyújtott be. Az Országgyűlés honlapján megjelent javaslat szerint a belföldi kártyás fizetési műveletekre vonatkozó korlátozások lépnek életbe. A betéti kártyás tranzakciók után legfeljebb a fizetés értékének 0,2, hitelkártyás fizetésnél 0,3 százalékát szedhetik be a fizetési kártyát kibocsátó bankok. A javaslat szerint 2014. január elsejétől lesz érvényes a korlátozás.
Ahogyan arról korábban is írtunk, az MNB szerint a kártyatársaságok önkéntesen nem csökkentették az interchange díjakat, emiatt készült egy hosszú egyeztetés után egy tervezet, amelyben azt javasolta az MNB, hogy a nemzetközi díjakhoz igazítsák a hazai bankközi jutalékokat. Az MNB szerint a piac ezt a díjcsökkenést továbbadja majd a kereskedőknek.
Az Európai Bizottság által július végén közzétett irányelvtervezet gyakorlatilag a most megjelent magyar javaslattal azonos mértékben korlátozná az interchange díjakat, de kezdetben csak a nemzetközi bankközi jutalékokra lenne érvényes. Csak egy közel két éves átmeneti időszakot követően vonatkozna az EU-s javaslat a belföldi interchange díjakra.
A szabályozás ellen szóló érvként a piaci szereplők arra hívták fel a figyelmet, hogy drasztikusan nő majd a kibocsátás költsége, ami növelheti a kártyadíjakat. Ezt modellezve a jegybank arra jutott, hogy egy az egyben áthárítva 20 százalékos kártyadíj növekedés (körülbelül 5-600 forint) elképzelhető, de nem reális, hogy emiatt sokan visszaadnák a kártyáikat.
Ezzel gyakorlatilag lezárul az úgynevezett bankkártyacsata, amely a két legnagyobb kártyatársaság közötti vitát jelenti. A Visa jelenleg a MasterCardnál alacsonyabb bankközi jutalékkal rendelkezik Magyarországon egy korábbi uniós vállalása miatt, és szerintük ezért veszítették el a magyar piacon szerzett részesedésük nagy részét az utóbbi években. Elméletileg ennek a szabályozásnak nincsen köze a Visa és a MasterCard interchange díjai közötti köülönbséghez, de mivel mindkét társaságra vonatkozik, megszűnteti az interchange díjakban tapasztalt különbségeket.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A kibocsátó bankok az elfogadóktól szedik be az interchange díjakat, amelyeket eredetileg a kártyakibocsátás ösztönzésére, és a kibocsátás költségeinek fedezésére vezettek be. A bankközi jutalékot az elfogadásért cserébe a kereskedőktől beszedett kereskedői jutalék fix elemként kezelik a pénzintézetek. Vagyis a beszedett, majd továbbadott bevétel összességében a bankszektor jövedelme. Egy-egy bank nem csak kibocsátó, vagy elfogadó, hanem gyakran mindkettő egyszerre, így összességében az egymásnak fizetett jutalékok szektorszinten akkor eredményeznek nagyobb bevételt, ha a díj minél magasabb, és azokat az elfogadók áthárítják a kereskedőkre (ami a gyakorlatban így is történik).
Mivel a most javasolt korlátozás alacsonyabb szintekre szorítja az interchange díjakat, az elfogadó bankok az MNB várakozása szerint csökkenteni fogják a kereskedői jutalékokat, így nőhet azon kereskedők száma, amelyek kártyát fogadnak el. Az elfogadói infrastruktúra fejlesztése jelenleg a jegybank egyik fontos célkitűzése, így a szóban forgó javaslat e cél teljesülését segítheti.