Csodálatos égi jelenségek tanúi lehetünk decemberben is: lenyűgöző meteorraj érkezik Luca-napra

A hónap egy mesés együttállással nyit, amelynek során a vörös bolygó, a Mars és a Jászol-halmaz, avagy Praesepe néven ismert, M44-es számmal jelölt Messier-objektum kerül látszólagos közelségbe. Az együttállás legkedvezőbb megfigyelhetősége hajnali fél háromkor következik be, amikor a két égi objektum delel, és körülbelül 2,1 fokos távolságban lesz egymástól a horizont felett 63 fokos magasságban.

A Mars előző nap, december 3-án nem sokkal nyolc óra előtt kel fel, és ha valakinek a hajnali időpont nem megfelelő, este 23:00-kor már elég magasan lesz az égi páros keleti irányban, hogy az együttállást megcsodálja. A Mars megfigyelése már önmagában is érdemes, hiszen a bolygó éppen ekkor fordul majd át égi pályája során retrográd mozgásba. Épp ezért a Marsot nem csak egy napon, hanem november 28-a és december 8-a között többször is érdemes megfigyelni. Akinek van nagyobb távcsöve, bátorítják a vörös bolygó egyéb részleteinek megfigyelésére is.

December 4-e: együtt áll a Vénusz a Hold sarlójával

December 4-e egy másik, szabad szemmel is kiválóan megfigyelhető együttállással gyönyörködteti meg a csillagos égbolt iránt érdeklődő közönséget. Ezúttal az Esthajnalcsillag néven is ismert Vénusz, illetve a vékony, 12%-os, D-alakot formázó Hold áll együtt. A két objektum ezúttal nem kerül szoros közelségbe egymással: délután 17:00-kor, a láthatóság egy kedvező pillanatában is csak 5 fokos távolságban lesznek egymástól. A két égitest viszonylag közel lesz a horizonthoz, a Hold körülbelül 8 fokos magasságban, míg a Vénusz jóval fentebb, 13 fok magasan, így csak azon szerencsések láthatják az együttállást, akik találnak olyan helyet, ahonnan jól látszik a dél-délnyugati horizont. Ekkor a Hold sarlójának megtalálása után a Vénusz azonosítása gyerekjáték lesz: -4,2 magnitúdós látszó fényességével messze felülmúlja az égbolton látszó csillagok látványát.

December 7-e: a Jupiter oppozíciója

Az oppozíció, vagyis a szembenállás definíciója: egy adott égitest akkor kerül oppozícióba, amikor látszó égi útja során épp egy egyenesbe kerül a Nappal, illetve a Földdel oly módon, hogy a Föld van középen. Az utóbbi hónapok számos érdekes kisbolygó-oppozícióval kecsegtettek, a december 7-i nap azonban ezeknél jóval látványosabb szembenállást vonultat fel előttünk, mégpedig a Jupiterét. Este 22:00-kor a Jupiter éppen a Bika csillagkép két szarva között látszik majd, korongja 48 ívmásodperces, -2,8 magnitúdós látszó fényességével pedig szinte kiszúrja a szemünket. Érdemes ezen az estén is felnézni az égre, és megkeresni a Jupitert. Bár a bolygó szabad szemmel is látszik, akinek van távcsöve, nézzen rá azzal is, hogy ismét elvarázsolják a Galilei-holdak fénylő pontocskái.

December 8-a: a Szaturnusz és a félhold együttállása

December 8-án a Hold eléri 50%-os, első negyed fázisát, így már önmagában is érdekes látványt nyújt. Ezen a napon kora este, a navigációs szürkület végén, 17:15-kor égi kísérőnk szemet gyönyörködtető alakzata együtt áll az égbolt egyik legkedveltebb objektumával, a gyűrűs Szaturnusszal. Ekkor a két égitest nem egészen 4 fokos távolságban lesz egymástól, a déli horizont felett 34 fokkal, nem sokkal delelésük előtt. Ezekből is látszik tehát, hogy ez egy kiváló, szabad szemmel is megfigyelhető együttállás, amelynek időpontja akár kisgyerekeknek is kedvező lehet. Szintén nagy élmény az 1 magnitúdós látszó fényességű Szaturnusz távcsöves észlelése is, a bolygó gyűrűi ugyanis már viszonylag kis nagyítás mellett is remekül kivehetők. 

December 9-e: a szigma Hydridák meteorraj maximuma

Decemberben több meteorraj is tetőzik, ezek azonban kevésbé ismertek, mint az augusztusi Perseidák. Ennek az egyik oka természetesen abban rejlik, hogy a téli éjszakák zord hidege kevésbé hívogató a kellemes augusztusi éjszakák romantikájánál. Mindezek mellett azonban érdemes egy kis időre kimenni a szabadba a decemberi éjszakákon is. A meteorraj radiánspontja a Hydra, avagy Északi Vízikígyó csillagképben található, csillaghullása pedig december 3-a és 20-a között kísér bennünket. A maximum idején pedig akár óránként 7 meteort is megfigyelhetünk, de ebben a több mint 60%-os holdfázis az éjszaka legnagyobb részében nem lesz a barátunk.

December 13-a: a Geminidák meteorraj maximuma

A Geminidák meteorraj a hullócsillagok gyakoriságát tekintve nemcsak hogy vetekszik a Perseidákkal, hanem azon is túltesz: a december 13-áról 14-ére virradó éjszakán, valamikor hajnali 2 óra felé óránként akár 150 hullócsillagot is megfigyelhetünk derült idő esetén. A meteorraj december 4-e és 20-a között tart, így mindenképpen érdemes az egyik éjjel kimenni a szabadba, hátha elkapunk egy-egy vagy szerencsés esetben akár több 100 hullócsillagot az egész éjszaka alatt! Egyetlen szépséghibája lesz az idei Geminidáknak, mégpedig a telihold zavaró hatása, amelynek okán a halványabb meteorok nem látszanak majd.

December 14-e: a telehold és a Jupiter együttállása

A telehold mindig szemet gyönyörködtető látvány, és egyúttal igen könnyű megtalálni az éjszakai égbolton. December 14-e egy szépséges, szabad szemes együttállással kecsegtet, amikor is kora este 17:28-kor a 99%-os fázisú közel Hold a Jupiter 4,5 fokos közelségébe ér a Bika csillagképben. Mivel mindez a keleti látóhatár felett csak 22 fokkal történik, nem árt ha jó horizontú helyet választunk ki. Az éjszaka későbbi részében feljebb emelkedik az égi páros, akkor viszonylag egyszerű lesz majd megfigyelni nemcsak a szabadból, hanem akár a buszon vagy autóban ülve, esetleg házunk ablakából is.

December 14-e: a (15) Eunomia oppozíciója

Aki szereti a kihívást és van távcsöve, ugyanezen a napon megfigyelheti a tizenötödikként felfedezett, Eunomia nevű kisbolygó oppozícióját este 22:32-kor. A kisbolygó a Szekeres csillagképben található a szembenállás idején, 8,1 magnitúdós fénypöttyéhez pedig mindenképpen szükséges távcső és némi észlelési tapasztalat, mert a közelben levő telehold nagyon megnehezítheti a felkeresését az égbolton.

December 21-e: a Merkúr kedvező hajnali láthatósága

A hónap 10. napját elhagyva Naprendszerünk legbelső, egyben legkisebb bolygója is láthatóvá válik keleten, hajnalban a polgári szürkület kezdete előtt. December 21-én 6:48-kor a horizont felett 9 fokkal figyelhetjük meg a bolygó 52%-os fázisú, 7,2"-es látszó átmérőjű alakját. A megfigyelést megpróbálhatjuk akár szabad szemmel is, de távcsővel még izgalmasabb lehet, ekkor ugyanis a Merkúr fázisát is kivehetjük. Aki szeret korán kelni, keresse meg a keleti égbolton a horizont közelében lebegő, apró fénypöttyöt. A Merkúr a megelőző napokban is érdekesnek bizonyul, december 20-án ugyanis eléri 50%-os fázisát, tehát dichotómiáját, karácsony első napján, december 25-én pedig maximális kitérését.

December 18-a: együtt áll a Hold és a Mars

Ismét a koránkelőké az előny, december 18-án ugyanis 6:06-kor, a kellően sötét navigácíós szürkület kezdetekor megfigyelhetik a Mars, illetve a tőle 2,5 fokos távolságban található, 91%-os fázisú Hold mesés együttállását a nyugati horizont felett 40 fokkal. Karácsony felé közeledve nincs is jobb dolog a napot egy ilyen szép, szabad szemmel is élvezhető égi jelenség megfigyelésével indítani!

December 20-a: a Regulus és a Hold együttállása

A legrövidebb nappal felé közeledve ismét a Hold együttállásának lehetünk tanúi. Ezúttal azonban nem bolygó, hanem egy csillag, mégpedig az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus kerül a 75%-os fázisú Hold közelébe hajnali 06:06-kor, a navigácíós szürkület kezdetekor. Az együttállás pillanatában a két égitest 2,1 fokos távolságban lesz egymástól a délnyugati égbolton 46 fok magasan, így ha sikerült beazonosítani a Holdat az égen, a Regulus is könnyen menni fog. Érdemes emellett az Oroszlán csillagkép jellegzetes alakját is megfigyelni.

December 21-e: a téli napforduló napja, amikor is a leghosszabbak az éjszakák és a legrövidebbek a nappalok. A Nap ezen a napon delel a legalacsonyabban, ettől kezdve a nyári napfordulóig csak magasabban látszik delelése idején.

December 22-e: az Ursidák meteorraj maximuma

Aki netán nem nézett még decemberben hullócsillagot, annak 22-én lesz alkalma bepótolni a hiányosságot, ekkor hajnal felé tetőzik ugyanis az Ursidák meteorraj. A hullócsillagzápor december 17-e és 26-a között ér majd bennünket, a maximum idején óránként 10 (az előrejelzés bizonytalansága miatt ez esetenként lehet akár 50) hullócsillaggal. Érdemes tehát ezen a napon is hajnalban kinézni az égre, csak az 56%-os Hold zavaró fényével kell megküzdenünk a meteorokért.

December 25-e: a Spica és a Hold karácsonyi parádéja

Karácsony éjszakáján 3:00-kor az égbolt egy meghitt együttállást küld felénk: a 30%-os fázisú Hold kiflije a Szűz csillagkép Spica csillagának közelségébe ér, mégpedig attól 3,3 fokos távolságban. A jelenség a horizonthoz közel lesz, 10 fokos magasságban, így a megfigyelés némi kihívást rejt majd magában. Aki azonban ébren van ezen a szépséges éjjelen, és olyan szerencse éri, hogy derült az ég, és van alkalma kimenni a szabad ég alá, köszöntse ezzel karácsony reggelét!

December 28-a: hármasfogat az égen

A Hold sarlója erre a napra 8%-os fázisúvá csökken, így nem lesz olyan triviális az észrevétele a délkeleti égbolton 6 fok magasságban, mint a hónap közepén. Mindenképpen érdemes azonban megkeresni az égbolton reggel 6:30-kor, ekkor ugyanis együtt áll a Skorpió csillagkép legyező alakú farkát ékesítő Antares csillaggal. A két égitest 4,2 fokos távolságban lesz egymástól, míg a párostól 11,5 fokra, velük közel azonos látóhatár feletti magasságban a szemfülesek észrevehetik a Merkúr -0,3 magnitúdós fénypontját is.

December 29-e: a hajnali Hold kihívása

Ezen a napon reggel 6:50-kor a 40 óra 33 perces korú, tehát már szinte láthatatlanul vékonyka Hold sarlója látszik majd 1 fokos magasságban a délkeleti horizont felett. Látszik tehát, hogy az időponttól eltekintve a sarló megtekintése igencsak sok szerencsét igényel, viszont aki vállalja a kockázatot, és elvégzi az észlelést, felejthetetlen látványosságot kap jutalmul.

December 31-e: a Mars és a lambda Cnc együttállása

A 2024-es év egy bolygó és egy csillag együttállásával búcsúztat minket este 21:00-kor. Ekkor a vörös bolygó szoros közelségbe kerül a Rák csillagkép lambda jelölésű csillagával: a két égitest 31'-re lesz egymástól (akik egy hajszállal szorosabb együttállást szeretnének megfigyelni, azoknak 31-én hajnali 5-kor kell felkelniük, akkor is látszik az égi páros), a horizont felett 33 fokkal. Mivel a csillag 5,9 magnitúdós látszó fényességű, szabad szemmel alig látható, a megfigyeléshez épp ezért mindenképpen javasoljuk egy binokulár használatát. Néhány óra múlva pedig köszönthetjük a 2025-ös esztendőt, amelyben megannyi érdekes égi jelenség vár ránk.

Decemberi csillagfedések

• December 8-a: a három fedés napja

1. A HD 219592 fedése: a nap első csillagfedése 17:48-kor veszi kezdetét, amikor is a HD 219592 katalógusszámmal ellátott csillag belép az 50%-os fázisú félhold (majdnem másfél órával vagyunk első negyed holdfázis után) mögé a sötét oldalon szinte pontosan a Hold delelésekor, majd szűk fél óra múlva bekövetkező kilépését a déli pólus közelében a Hold világos oldalán sajnos a nagy fényözön miatt nem lehet távcsővel megfigyelni. Mivel ez a csillag 6,7 magnitúdós látszó fényességű, még holdfénymentes, kristálytiszta éjszakán is szabad szemmel szinte láthatatlan számunkra. A megfigyeléshez tehát mindenképpen távcső használata javasolt, már csak azért is, mert a legtöbb csillagfedés így élvezhető a leginkább. Mivel a Hold körülbelül 36 fokos horizont feletti magasságban tartózkodik majd a fedés idején, a megfigyelés nem igényel különleges helyszínt.
2. A HD 220120 fedése: december 8-a második fedése egy, az előzőnél halványabb, 7,4 magnitúdós látszó fényességű csillag főszereplésével zajlik majd. A HD 220120 jelű csillag este 20:38-kor lép be az időközben 51%-osra meghízott Hold mögé annak sötét oldalán, majd szűk egy óra múlva bekövetkező megjelenését a világos oldalon sajnos a nagy fényözön miatt szintén nem lehet távcsővel megfigyelni. Ekkorra a Hold kissé alacsonyabbra ér: 25 fokos magasságban lesz megfigyelhető a délnyugati égbolton. A fedés bár időpontját tekintve nem jelent nagy kihívást, az előzőnél valamelyest halványabb csillag miatt mindenképpen nagyobb körültekintést igényel.
3. A HD 220035 fedése: a nap utolsó fedése a délnyugati égbolton 20:46-kor veszi kezdetét, amikor az említett nevű, 6,2 magnitúdós csillag belép a már csak 25 fokkal a látóhatár felett levő a hold mögé az északi pólus környezetében. A normál esetben szabad szemmel, sötét égbolton látszó csillag kilépését a Hold mögül sajnos a nagy fényözön miatt újfent nem lehet távcsővel megfigyelni.

• December 10-e: újabb két csillagfedés

1. Az epszilon Psc fedése: aki lemaradt volna a két nappal ezelőtti csillagfedésekről, most alkalma nyílik ismét ahhoz hasonlóan látványos jelenségekben gyönyörködni a délnyugati égbolton. Ezúttal egy, az előzőkénél is fényesebb, általában szabad szemmel is látható csillag, a 4,3 magnitúdós Epszilon Psc lép a 74%-osra „dagadt” Hold korongja mögé annak sötét oldalán, az északi pólus környezetében, 21:34-kor. Mindez a horizont felett 42 fokos magasságban fog megtörténni, ezzel különös örömet okozva a Galaxis Útikalauz kedvelőinek. A kilépés bő fél óra múlva, 22:08-kor történik meg, amikorra a Hold 38 fokos magasságba süllyed.
2. A HD 6568 fedése: ez a fedés az előzőnél kevésbé lesz látványos, az időközben 75%-os fázisúvá növekedett Hold mögé lépő csillag ugyanis 6,9 magnitúdós látszó fényességű. A belépés 23:27-kor történik meg a 27 fokos horizont feletti magasságban, a nyugati égen lévő Hold mögé, majd december 11-ére eső kilépését a Hold világos oldalának vakító fénye miatt sajnos nem lehet megfigyelni.

• December 13-a: a Fiastyúk fedése

A téli égbolt kedvelői bizonyára jól ismerik a Bika csillagkép leglátványosabb, szabad szemmel is megfigyelhető nyílthalmazát, a Plejádok, Fiastyúk, avagy M45 néven ismert csillagcsoportot. Maga a halmaz mind szabad szemmel, mind binokulárral szemlélve lélegzetelállító látványosságnak számít, december 13-án pedig már a navigációs szürkület végén, 17:15-kor az égi együttes a Hold közelségébe ér, s az éjszaka további részén annak néhány csillaga látszólag elhalad a Hold korongja mögött. Ekkor a Hold 96%-os fázisú korongja eltéveszthetetlenül ragyog majd a keleti égbolton 29 fokos magasságban. Kora este 17:54-kor belép a Hold mögé a vékony sötét oldalon az 5,4 magnitúdós HD 23753, 18:18-kor belép mögé a 6,5 magnitúdós látszó fényességű 26 Tauri nevű csillag. Később, 18:28-kor a 6,2 magnitúdós HD 23923 is belép az égi kísérőnk mögé. Bő 2 perc múlva folytatódik a túlsó, világos oldalon a műsor, és 18:30-kor kilép az 5,4 magnitúdós HD 23753, majd 18:39-kor a 6,7 magnitúdós, HD 23964 jelű spektroszkópiai kettőscsillag is besomfordál égi kísérőnk mögé a sötét oldalon. Végül 19:06-kor a 7 magnitúdós HD 24076 is eltűnik időlegesen szemünk elől.

Szigetszentmárton, illetve Ráckeve magasságában a 3,6 magnitúdós 27 Tauri, Atlas nevű csillag 19:00-kor súroló fedést produkál, amelynek megfigyelése szintén látványos lehet. Az ezektől északabbra levő országrészben nem lesz fedés, csak rendkívül közel látjuk majd elhaladni az Atlast a fényes Hold korongja mellett, az ettől a vonaltól délebbről megfigyelve a Hold elfedi a csillagot, minél közelebb vagyunk a vonalhoz, annál rövidebb időre.

• December 15-e: a 136 Tauri fedése

Két nappal később egy 4,5 magnitúdós csillag, a Bika csillagkép 136-os számmal jelölt objektuma is elhalad a Hold mögött. A belépés észlelése a közel 100%-os fázisú telehold mögé még ilyen fényesnek számító csillagnál is reménytelen, ha a Hold épp csak 10 fok magasan tartózkodik a keleti látóhatár felett, de 17:43-kor feltűnik a csillag a Hold másik, hajszálvékonyan már sötét oldalán, 17 fokos horizont feletti magasságban. Mivel maga a fedés baráti időben van, talán még nem olyan nehéz megtalálni a szabadban a megfelelő helyet és időt az észleléshez.

• December 16-a: a 47 Gem fedése

Aki az előző fedésről lemaradt, ne csüggedjen, hiszen lesz még lehetősége ilyesmit megfigyelni. December 16-án a 47 Gem nevű, 5,8 magnitúdós csillagot fedi a Hold, mégpedig oly módon, hogy a belépés 23:18-kor a keleti látóhatár felett 60 fokos magasságban, a kilépés pedig december 17-én hajnali 0:24-kor történik meg a 97%-os, tehát majdhogynem teli állapotban lévő Hold sötét oldalán. A Hold ekkor magasabban jár az égen, 67 fokkal lesz a horizont felett, így a megfigyelés akár egy jól irányzott ablakból is megtörténhet kedvenc binokulárunk segítségével.

• December 22-e: a 89 Leo fedése

Decemberi fedéseink végéhez közeledve megemlítendő a 89 Leo (másik jelölése HIP 56445) fedése is karácsony előtt néhány nappal. Ezen a napon nem szükséges éjszakába nyúlóan fennmaradni, itt most inkább a koránkelőké az előny. A 89 Leo nevű 5,8 magnitúdós csillag ugyanis hajnali 5:39-kor lép be az 57%-os fázisúra csökkent Hold mögé, a déli horizont felett 45 fokos magasságban, majd kicsit több mint egy óra múlva, 6:48-kor, már erős szürkületben kilép a másik oldalon. Ekkor még szintén viszonylag magasan, 41 fokon lesz égi kísérőnk, így aki esetleg a belépésről lemaradt, avagy még nem ébredt fel, annak a kilépés megtekintése is igen izgalmas lehet.

• December 28-a: a HD 144690 fedése

Végül, de nem utolsósorban a hónap vége felé haladva megfigyelhetjük 2024. utolsó csillagfedését, pontosabban annak egyik végpontját. Az 5,4 magnitúdós látszó fényességű HD 144690 ugyanis akkor lép be a Hold mögé, amikor az még a horizont alatt tartózkodik. A kilépés a hajnali szürkületben, ezúttal 6:32-kor történik majd meg a látóhatár felett mindössze 6 fokos magasságban a délkeleti égbolton, 13,4%-os holdfázisnál. A megfigyelés némi előkészületet és jó helyszínválasztást igényel tehát, és persze azt, hogy korán keljünk.