Pénzcentrum • 2024. október 16. 15:35
A turizmus versenyképességét célzó 14+2 pontos javaslatcsomagot mutatott be Nagy Márton, amely jelentős változásokat hozhat a vendéglátóiparban. A rövidtávú lakáskiadás szabályozása, a bulinegyedekben fokozott rendőri jelenlét és a készpénzmentes borravaló bevezetése egyaránt a digitalizáció és a szolgáltatások átláthatóbbá tétele érdekében történik. Az éttermekben a felszolgálási díjat a jövőben 12%-ban maximalizálják, és kötelezővé válik az elektronikus borravaló-rendszer, mely a felszolgálók életét könnyítené meg. De hogy mi is a különbség ez utóbbi kettő között, és hogy állnak a magyarok ehhez a kérdéshez, azt összegezzük a mostani cikkünkben.
Nagy Márton a turizmus versenyképesség érdekében hétfőn 14+2 pontos javaslatcsomagot mutatott be, melynek célja a bürokrácia csökkentése és az ágazat modernizálása. A programpontok között többek között szerepel a rövidtávú lakáskiadás szabályozása a fővárosban, a rendőri jelenlét fokozása a bulinegyed területein, az idegenvezetési tevékenység átfogó szabályozása, a digitális SZÉP kártya fejlesztése, de az éttermi felszolgálási díj maximalizálása és a készpénzmentes borravaló is szabályozásra kerül.
A készpénzmentes borravaló bevezetése annyit jelent a miniszter elmondása alapján, hogy minden bank köteles lesz a vendéglátóhely számára biztosítani az adómentes borravaló lehetőségét. pl. legyen a terminálon borravaló gomb, ami azonnal a felszolgáló számlájára utalja a pénzt.
A felszolgálási díjat 12 százalékban maximalizálják a jövőben, ami értelemszerűen kevesebb lehet, de több nem.
Miért van külön felszolgálási díj, és külön borravaló?
Állandó téma a szervizdíj és a borravaló egybemosása, összekeverése és hibás megmagyarázása. Régóta morog a vendégek egy része, hogy miért kellene neki két borravalót adnia? A helyzet az, hogy két teljesen különböző dologról van szó, ráadásul elég bonyolult is a történet.
- A szervizdíj megfizetése rögzített tétel, a felszolgált ételek és italok kiszolgálásának díját jelenti, azon vendéglátó egységekben, ahol ezt alkalmazzák. Vagyis ezt mindenképpen meg kell fizetnünk, ha betérünk egy étterembe. Ez valójában a cég bevétele, csak nevesítették, hogy mire kell fordítani a végén és valójában ez okozza a félreértést, amiért sokan azt hiszik, hogy ez egy kötelező borravaló, de nem az! A szervízdíj az eladási ár részét képezi, de az utolsó fillérig csak bérre fordítható. Kedvezőbben adózik, mert az áfa levonása után, a 18,5 százalékos TB járulékot kell csak megfizetni: azért tud kedvezményesebben adózni, mert az utolsó fillérig ki kell osztani a dolgozók között a fizetéskor. A mostani bejelentés értelmében a jövőben ez maximum 12 százalék lehet.
- A borravalóval viszont az elégedettségünket fejezzük ki, a minket kiszolgáló dolgozó felé. Mi döntjük el, hogy mennyit szeretnénk adni, de azt is, hogy valóban szeretnénk-e adni. Ha adunk, akkor a teljes (szervizdíjas összeg) 10 százalékát „illik” odaadni. Eddig, ha jót akartunk, készpénzben adtuk oda a pincérnek – ez fog megváltozni a jövőben.
A borravaló kérdése mindig aktuális volt Magyarországon, hiszen a szokásokat nagyban befolyásolhatja az aktuális életszínvonal, az intézményi struktúra vagy épp az ehhez köthető adózási rendszer. Egy júliusi Kossuth-rádiós interjújában Orbán Viktor már beszélt a készülő változásokról: a kormányfő nyáron az Egyesült Államokban járt, ahol megtetszett neki az adómentes borravaló intézménye.
Mit gondolnak a magyarok a borravalóról?
A Pénzcentrum hetente jelentkező vlogja, a CashTag is foglalkozott a témával, akkor igyekeztük árnyalni a képet és mindkét felet, azaz a vendéget és a vendéglátóst egyaránt megszólaltatni, hogy tényleg megtudjuk: pontosan mit is gondol erről a magyar lakosság.
A videóban az utca emberét is megkérdeztük, mi a véleménye a szervízdíjról és a borravalóról. Sok eltérő véleménnyel találkozni a kérdésben: van, aki szervízdíjon felül még borravalót is ad, mások alapvetőnek tartják, hogy a szervízdíj esetén az nem jár. Az is jellemző, hogy a borravalót nem mindenki tekinti kötelezőnek, csak akkor adnak, ha elégedettek voltak a kiszolgálással.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Szavaztak a magyarok: ennyi borravalót hajlandóak adni
Nyáron egy szavazást is indítottunk a témában, ahol megkérdeztük olvasóinkat, mennyi borravalót szoktak adni. A válaszokból jól látszik, hogy jelentősen megoszlanak a vélemények a borravalóval kapcsolatban:
A válaszadók 6,35%-a egyáltalán nem szokott borravalót adni, míg majdnem 32%-uk úgy gondolja, hogy ha már van szervizdíj vagy szállítási díj, akkor nincs is szükség további borravalóra. A válaszolók 12,8%-a a visszajáróból származó aprót, azaz maximum párszáz forintot ad, ami inkább a kisebb összegű borravaló kategóriájába tartozik. 31,2% az étteremben, vagy a futárnak a számla végösszegének 5-10%-át szokta borravalóként adni, ez tehát a valamennyi borravalót adók közül messze a legnépszerűbb kategória.
Ami meglepő, hogy a válaszadók még mindig jelentős része, 15,56%-a ennél is nagyvonalúbb, 10-15%-os borravalót hagy. Ennél sokkal kevésbé meglepő módon már csupán 1,8% az, aki ennél is többet, azaz 15-20%-ot hajlandó fizetni. Ennél magasabb összeget 0,37% az adott iparágban dolgozók plusz juttatására.
Érdekes módon egyébként az Egyesült Államokban az ennél is nagyobb, 20-25%-os borravaló általános elvárásként jelentkezik a munkavállalók körében. Ezek az adatok jól mutatják, hogy a borravaló kérdése mennyire változó és szubjektív lehet, és mennyire különböző módon értékelik az emberek a szolgáltatások színvonalát és az azzal járó jutalmazást kultúrától, szolgáltatástól, anyagi helyzettől függően.