Pénzcentrum • 2023. december 23. 17:01
Kicsivel több mint két éve startolt el a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag, mely idő alatt rengeteg izgalmas vagy épp tanulságos, de gazdasági és pénzügyi szempontból mindenképpen érdekes történettel álltunk elő. A következőkben ezek közül válogattuk ki a 2023-as év legjobb gazdasági tematikájú videóit.
Pár éve a Pénzcentrum arra vállalkozott, hogy egy vadonatúj műfajban, videóblog formájában magyaráz el fontos vagy épp izgalmas gazdasági és pénzügyi történéseket. Most ezek közül válogattuk ki a 2023-as év legrelevánsabb, a gazdasághoz köthető videóit.
Az Ecom sztori: átverés vagy az évszázad üzlete?
Három éve, tehát 15-16 évesen kezdtek bele az online kereskedésbe, és mostanra olyan elképesztő magasságokig építették a vállalkozásukat, hogy ők leginkább már csak megosztani szeretnék ezt a tudást más fiatalokkal. Nem rejtik véka alá a vagyonukat, és az életmódjukra talán a fényűző a legjobb kifejezés, legalábbis a videóikban szinte mindig csak ez az üzenet – ők az Ecom Tesók, akikkel és akiknek a bizniszével a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag, idén több epizódban is foglalkozott.
Az első, leleplező videónk elég nagy port kavart, jó ideig a YouTube is letiltotta egy rejtélyes bejelentés miatt, ám ez a CashTag csapatát nem tántorította el attól, hogy újabb videót készítsen a pénzükkel kérkedő tesók családi hátteréről, valamint arról a termékről, amely a webshop-biznisz egyik zászlóshajójává nőtte ki magát.
Röviden Ecomékról: a fivérek az ecommerce-dropshipping üzletágban tevékenykednek, rendre beszámolnak az üzleti sikereikről, és azzal kérkednek, hogy mennyire jól élnek, járják a világot, drága szállodákban szállnak meg. A sikerhez vezető út titkát pedig saját "tanfolyamukon" osztják meg.
A két fivér „winner terméke” nem más, mint egy elsőre dizájnosnak, kézművesnek látszó, magyar gyártmányként eladott kés-termékcsalád. Videónkból kiderül ugyanakkor, hogy a Hortobágyi Konyha márkanéven futtatott késekbe rendre bele lehet futni különféle Facebook-hirdetésekben, pláne a karácsony közeledtével. A termékek nem teljesen olyanok, amilyennek a lerások alapján hinnénk őket, és ezen felül az is kiderült, hogy ugyanezeket a késeket több országban is árulják, más-más márkanév alatt, sok esetben a tesókéval teljesen megegyező webshopdizájnnal - csak épp mondjuk tiroli késként promózva a termékeket.
Az egyik terméket, amelyet a Hortobágyi oldalán 11 999 forintért árulnak (Black Friday alkalmából 50 százalékkal leértékelve), a CashTag csapata megtalálta az Ali Expressen 20 dollárért, azaz kb. 7000 forintért. Az árkülönbség pedig jól tükrözi az Ecom Tesók által kínált minőséget.
Mindenesetre bár a fivérek által kínált kések bóvli számba mennek, azok mégis kelendők a piacon. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a srácok már hosszú ideje végzik a tevékenységüket, vagy ahogyan a videóikból kiderül, dúskálnak a vaskos profitban. Nem önzőek ugyanakkor, tudásukat és sikerük kulcsát bárkinek felajánlják, aki részt vesz a saját, több lépcsőből álló képzésükön. Aminek meg is kérik az árát: az 5 részből álló tanfolyam díja videónk készültekor 1500 euróba került, ami augusztus 23-i középárfolyamon számolva mintegy 575 000 forintot jelentett.
Ám mint kiderült, még ennyi pénz sem elég ahhoz, hogy valaki személyesen megismerje Ecomékat, sőt, a képzésre való jelentkezés során többféle misztikum is körüllengi a tesókat, akiknek igazából még az igazi nevét sem lehet megtudni. Az viszont egyértelműen kiderül, hogy a cégeik háttere titkos, ráadásul azok a világ más-más országaiban vannak bejegyezve.
Tömegek titkolják el vagyonukat
Izgalmas kísérletbe kezdett a Pénzcentrum még februárban, aminek célja nem volt más, mint hogy felmérjük a magyar emberek pénzhez való viszonyát, pénzügyi tudatosságát. Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb trendje Amerikában ugyanis az, hogy a TikTokra készült videókban gyanútlanul sétáló járókelőknek szegezik a kérdést: „Mennyi pénz van most éppen a bankszámládon?”. A formátum a tengerentúlon már annyira elterjedt, hogy szinte az emberek már várják a kérdést, és talán már egy kész válasz is van a fejükben, Magyarországon azonban teljesen más a helyzet. A pénzügyi kultúránk ugyanis hagy némi kívánnivalót maga után.
A Cashtag videójában egyébként megszólalt Dr. Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció-és Médiatudomány Tanszékének docense, aki elmondta:
Mindenképpen zárkózottabbak a közép-kelet európai emberek ebben a témában is, mint a tőlünk nyugatabbra élők. Megvannak ennek a sajátos történelmi okai, de ez nem egy egytényezős rendszer. Benne van a közbizalom alacsony szintje, az általános titkolózás és bizalmatlanság az állammal szemben, ami egyfajta büntető, sarcoló szerepet tölt be sokak szerint.
Ezután pedig a transzparencia fontosságára hívta fel a figyelmet:
Akár pénzügyi tudatosságról, akár média tudatosságról, és lehetne folytatni a sort, nagyon lényeges dolgok, hogy sokat beszéljünk róla, minél fiatalabb kortól, nyilván az adott fejlettségi szintnek megfelelően. Ha pénzügyi tudatosságról beszélünk, sajnos nem kielégítő a hazai helyzet. A köznevelési rendszerben csak vázlatosan jelenik meg a pénzügyi tudatosság, a fenntartható gazdálkodás és a személyes pénzügyi menedzsment kérdésköre.
Tényleg 50 ezer forintba kerül egyetlen nap nyaralás a Balatonnál?
A nyári szezon beköszöntével nem csak a kánikula jelenik meg, de az olyan hírek is napvilágot látnak, melyek azt ecsetelik, hogy mennyire drága manapság a nyaralás a Balatonnál, a lángosokat pedig aranyáron mérik. A Pénzcentrum is természetesen minden évben szorgalmasan beszámol arról, hogy mennyibe kerül a sör, mennyit kell fizetni a fagyiért a magyar tenger partján, és hogy mindez hogyan viszonyul az előző évi árakhoz. Rendre kiderül: a Balaton nem olcsó, de manapság semmi sem az. Ráadásul az idei évben az infláció csak lassan csitult, 2023. májusában még mindig 20 százalék feletti értéket mért a Központi Statisztikai Hivatal, és ekkor még mindig az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben.
Nem véletlen, hogy a Pénzcentrum Cashtag nevű vlogjának két száguldó, pontosabban vakációzó riportere elhatározta, a saját szemükkel nézik meg az árakat a Balatonnál, és töltenek el egy remek napot a magyar tengernél. Ám hogy a történetüket megbolondítsák, egyikük a lehető legolcsóbbra akarta kihozni a napját, míg másikuk amolyan „hurrá nyaralunk” alapon impulzív fogyasztásba kezdett. Az eredmény önmagáért beszélt:
A Cashtag videójában megszólalt egyébként Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke, aki nyilatkozott többek között a partmenti árak alakulásáról, a vendéglátósok nehéz helyzetéről, és a zord külső körülmények árfelhajtó hatásairól is.
A megemelkedett élelmiszerárakat mindenki tapasztalhatja a bevásárlások alkalmával, ennek pedig a vendéglátósok is ki vannak téve: ők sem kapják olcsóbban a sajtot, a tejfölt vagy éppen az étolajat. És mindezeken felül még az idevándorló munkaerő szállásáról is gondoskodniuk kell, hiszen sokan nem a Balaton környékén laknak, csupán a szezon pár hónapjára költöznek ide
– közölte. A szakember emellett kifejtette véleményét a tengerparti és a balatoni nyaralás összehasonlításáról is. Szerinte az áremelkedéssel külföldön is számolnia kell mindenkinek, hiszen az infláció egész Európát sújtotta, sőt, az energia és a benzin árának emelkedése is jelentős volt. Így ő nem tartja reálisnak azt, amikor arról beszélünk, hogy egy adriai nyaralás olcsóbb, mint a balatoni.
Így élnek az ország legszegényebb, és leggazdagabb településén
Komoly vállalkozásra szánták el magukat szeptemberben a CashTag riporterei, ellátogattak Magyarország legszegényebb és leggazdagabb településeire. Munkájuk során arra keresték a választ, hogy vajon mi lehet az oka, ha egy település és annak lakói nagyon rossz anyagi helyzetben vannak és hogyan lehet egy település hihetetlenül gazdag?
Az eredmények önmagukért beszéltek. A leggazdagabb település okozta a legnagyobb meglepetést, miután kiderült, hogy a gyönyörű családi házak, tökéletesen rendezett utcák és jó állapotú utak helyett egy borsod vármegyei kis zsákfalu Tornakápolna áll a lista első helyén. A települést ráadásul összesen 14-en lakják, és az egy főre eső nettó belföldi jövedelem egy évben nagyjából 4 304 219 forint. A Pénzcentrum több ízben próbálta elérni a polgármestert, azonban az előzetesen elküldött e-mailre és a telefonos megkeresésére sem volt hajlandó érdemben válaszolni. Végül, egy a neve elhallgatását kérő ott élő lakos adott interjút, hogy hogyan lehet, hogy a községük számít Magyarország leggazdagabb településének.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Tornakápolnával szemben az ország legszegényebb települése nem okozott csalódást. A leggazdagabb településtől csupán néhány kilométerre található községet, Tornanádaskát a friss népszámlálási adatok alapján 752-en lakják (az alpolgármester a videóban 850-et említ), és az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem egy évben mindössze 187 773 forint, azaz kerekítve havi 15 648 forint. A község alpolgármestere, Toldi Richárd nem bujdokolt a kameránk elől, a vele készített interjúnkban elmondta, a legnagyobb problémát a munkanélküliség jelenti a községben. A munkaképes felnőttkorú lakosság kevesebb mint 10%-a rendelkezik munkahellyel, ráadásul a dolgozók bére is meglehetősen alacsony.
Tényleg megfigyelik, lekövetik a bankszámlánkat?
"Készpénz lesz vagy bankkártya?" – egy átlag vásárló milliószor hallhatja az alábbi kérdést fizetésnél a boltokban, trafikokban, bárokban, de szinte minden olyan helyen, ahol valaha fizetnie kellett. Október elején ráadásul különösen nagy hangsúlyt kapott ez a kérdés, miután kiderült, hogy Magyarország vezető politikusai – noha a csapból is az ellenkezője folyik – a készpénzes fizetést részesítik előnyben. A Pénzcentrum vlogja, a Cashtag ezért feltette a kérdést: vajon jól teszik-e? Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a magyar lakosság hozzáállása milyen ehhez a dologhoz, mivel fizetünk szívesebben?
Az epizódból kiderült, hogy az anti-készpénhasználattal kapcsolatban a legtöbbször Svédországot szokták kiemelni, mint ahol már csak mutatóban van készpénzforgalom, de például Kanadában vagy éppen Kínában is mostanra bankkártyával vagy telefonon keresztül bonyolítják le a tranzakciók jelentős részét. Ehhez képest a magyarok körében nehezen lehetne ezen a téren igazságot tenni, hiszen a legtöbben makacsul kiállnak a véleményük mellett. De miért is baj, ha szinte betegesen ragaszkodunk a készpénzhez? Turzó Ádám, a Portfolio elemzője ezzel kapcsolatban elmondta, a gazdaságot is segít "fehéríteni", ha a tranzakciók nyomon követhetők, ez viszont a készpénzes fizetéseknél nem mindig valósul meg. „Ezeket a tranzakciókat lehet a legkönnyebben eltitkolni, ezáltal adófizetési kötelezettséget titkolnak el. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy amikor bevezették az online pénztárgépeket, szinte rögtön 20-30 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, mert megnőtt a lejelentett forgalom aránya, és már ettől is sokat fehéredett a szürkegazdaság - mondta az elemző a CashTagnek.
Meszlényi Tamás, a Pénzcentrum munkatársa ezt kiegészítette azzal, hogy valóban érdekli a cégeket az, hogy mire költünk. „De nem konkrétan az adataink, hanem az, hogy miket vásárolunk gyakrabban vagy szívesebben - így információhoz jutnak rólunk” – nyilatkozta, hozzátéve: szerinte kényelmesebb bankkártyával fizetni.
Környezetrombolás Magyarországon: a végén úgyis mi szívjuk meg
Aszály, villámárvizek, erdőirtás, biomassza és felelőtlen környezetvédelmi szabályok: öt jelenség, ami sújtja a hazai természetet, és amik ellen ádáz harcot vívnak a környezetvédők. A CashTag éppen ezért egy novemberi adásában a WWF Magyarország szakembereivel – köztük Litkai Gergely humoristával – járta körbe ezeket a jelenségeket, valamint azt, hogy mi is a probléma sokak hozzáállásával a környezetvédelemhez.
A videóban Deák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője többek között elmondta:
Magyarországon és a világon talán a természetes élőhelyek elvesztése a legnagyobb probléma. Még a jól hangzó zöldmezős beruházások során is olyan zöld mezőket, élőhelyeket, biológiailag aktív felületeket semmisítünk meg, melyek nekünk, embereknek is fontos ökoszisztéma-szolgáltatások folynak.
Mint ahogyan arról is szó esett, hogy a nyarainkat ma már ugyan az aszály jellemzi, mégis egyre gyakrabban fordulnak elő felhőszakadások, amikor egy kis területen viszonylag rövid idő alatt akár 1-2 havi csapadék is lezúdul, ami villámárvizek kialakulásához vezethet. Ezek pedig nem csak komoly anyagi károkat okozhatnak, de akár emberéletet is kiolthatnak. A szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válása a klímaváltozás velejárója, viszont a klímaváltozás hatásaival szemben lehetne védekezni – jelentette ki Fehér Zoltán a szervezet természetvédelmi vezetője.
A WWF szakemberei szerint ezzel párhuzamosan azzal is kezdeni kellene valamit, hogy már évezredek óta használjuk a természeti környezetünket és kizárólag a saját céljainknak megfelelően alakítottuk át azért, hogy megfeleljen az emberiségnek. De ennek ára van: erdőink és egyéb természeti környezetünk ugyanis eközben elszegényedett, átalakult, számos faj eltűnt. Az erdőgazdálkodási gyakorlattal is komoly problémák mutatkoznak hazánkban, a magyar erdők 95 százalékában lehetséges a fakitermelés, ami nagyon magas szám, és komoly probléma. Összességében ezen a téren is fenntarthatóságra lenne szükség, és a természeti kincseink megőrzésére kellene törekednünk.
Amit ideális esetben több frontról lehetne biztosítani: az egészséges környezetünk védelmét ellátó hivatalrendszer segítségével, valamint a megfelelő jogszabályi környezettel. Csakhogy mindezek a bürokráciacsökkentés hatására jelentősen meggyengültek.
Mivel etetnek minket az albán pékségekben?
A CashTag egyik legnagyobb vitát kiváltó idei epizódja az volt, mikor annak jártunk utána, hogy a Magyarországon rendkívül népszerű albán pékségekben milyen termékeket készítenek, és hogy oldják azt meg, hogy ezeket jóval olcsóbban kapni a versenytársakénál.
Megkerestük Dr. Nagy Károlyt, aki pék szakmája mellett belgyógyász, háziorvos és üzemorvos is, hogy képet kapjunk az albán pékségekben gyártott termékről. Mint az orvos fogalmazott: hiába keresnénk változatosságot ezeken a helyeken, meglehetősen egysíkúan készülnek a péktermékek az albán pékségekben.
Minden terméket egy lisztből csinálnak a kenyértől kezdve a buktáig ugyanaz a liszt fajta, ugyanazok az adalékanyagok, gyorsítók állagjavító anyagok kerülnek be, úgyhogy ebből adódik, ez igazán nem lehet különbséget tenni ízre a bukta és a kenyér között náluk. Attól függően, hogy milyen terméktípust állítunk elő mi 5-6 fajta liszttel dolgozunk
- fogalmazott Dr. Nagy Károly.
Szűcs Zsuzsanna, a Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke a CashTag kérésére megpróbált utánajárni, pontosan milyen összetevőből mennyit használnak az albán pékségek a termékeik elkészítéséhez, ám nyomokban sem talált ilyet.
A gabonából készült élelmiszerek, kenyerek, péksütemények esetében az okostányér táplálkozási ajánlás azt mondja, hogy ezekből napi szinten körülbelül 3 adag az, ami elfogyasztható, és ebből lehetőség szerint 1 teljes értékű gabonából készüljön. A teljes értékű gabona az egy kiemelt táplálkozási értékű élelmiszercsoport elsősorban azért, mert jóval több vitamint, ásványi anyagot, rostot tartalmaz, mint a finomított.
Tehát a fehérlisztből készült termékek a péksütemények esetében azért nagyon nagyon fontos figyelni arra, hogy. A gabona mellett mi van még a termékekben
- mondta erről Szűcs Zsuzsanna.