Pénzcentrum • 2022. december 30. 16:02
A Pénzcentrumon 2022-ben is rengeteg izgalmas, nagy érdeklődésre számot tartó interjút készítettünk fontos üzletemberekkel, tudósokkal, cégvezetőkkel, egészségügyi szakemberekkel. Foglalkoztunk a vállalkozásokkal, az emberek mentális egészségével, az inflációval, oktatással. A legaktuálisabb problémákról, az ezekre adható válaszokról rengeteg szakemberrel beszélgettünk. Összeszedtük az idei év legfontosabb interjúit, a legfontosabb témáinkból válogatva.
Korábban már foglalkoztunk tematikus HR és vásárlás témakörben megjelent interjúinkkal, most pedig azokat az interjúkat válogattuk össze, amelyek az idei év legfontosabb témáit követték. Több szakembert kérdeztünk az oktatásról, a mentálhigiéniáról, a vállalkozásokról, de sokat foglalkoztunk a megtakarításokkal és a rezsiemeléssel is.
Nem csak a téli hónapokat, de az idei évet szinte végig kísérte a rezsicsökkentés, a közüzemi számlák díjainak emelése, és az, hogy ez hogyan hat a különböző szektorokra. A téli hónapokban ráadásul az infláció mellé elkezdtek érkezni az emeltdíjas számlák is, így nem csoda, hogy különböző szektorokban máshogy reagáltak a hirtelen kilövő költségekre. A rezsikrízis nem csak általánosságban a lakosságot érintette, de bizony a nonprofitokat is megrángatta. Arról, hogy többek között az irodákra hogyan hatott ez a változás, Lóska Erika, a NAI Hungary CELand Leasing Service feje beszélgetett a Pénzcentrummal. Az energetikai korszerűsítések az irodaházakat sem kímélik, az interjúból megtudhatjuk, hogy igen vegyes a kép, hiszen bár vannak remek épületek, akadnak olyan irodaházak is, ahol a minimum felé tolódott el a környezettudatosság.
Így óriási a szórás. Mi az üzemeltetési költségeken tudjuk például mérni egy épület hatékonyságát, de igazságtalan lenne azt mondani, hogy azért lett egy irodaház üzemeltetés költsége magas, mert nincsenek energiahatékony megoldásaik, hiszen ezt rengeteg minden tudja befolyásolni
- emelte ki Lóska Erika. Nem csak az irodaházakat rángatta meg a rezsiválság, bizony a nonprofitoknak is súlyos következményekkel jár az idei év. Kindli Erna, a Bátor Tábor nemzetközi CEO-ja kiemelte, hogy többféle iskolai, kórházi, tábori terápiás hatású programot szerveznek beteg gyermekek és az ő családjának megsegítésére.
Ahhoz, hogy az alapítvány egész évben működhessen állandó kollégákkal dolgozunk, így meg kell fizetnünk a munkaerőköltséget. Ez így is jelentősen nyomottabb bért jelent, mint a versenyszférában, és ha csak minimálisan is emelünk, annak már nagy a tovább gyűrűző hatása. Emellett az energiaköltségek igen jelentősek, mivel mi is a piaci árat fizetjük, ezzel pedig nem tudunk mit csinálni. A nonprofit üzleti modell nagy nehézsége, hogy míg egy cég erre tud reagálni áremeléssel, mi nem
- mondta Kindli Erna.
A színházakat is rosszul érintik a mostani gazdasági változások, többek között Budapest egyik legfontosabb színházi épülete is felújításokra szorul.
Nem könnyíti meg az életünket, hogy a Vígszínház átfogó felújítása 1993-94-ben volt, azóta közel 30 év telt el, ezért újra ráférne egy nagy rekonstrukció. Természetesen tudom, hogy most hiába kopogtatnék az illetékes ajtókon. De vannak olyan berendezések, amelyeknek a felújítását nem lehet halogatni, mert komoly biztonsági kérdéseket vetnek fel
- foglalta össze rövden Rudolf Péter arról, hogy milyen állapotban van jelenleg a színházi épülete. A teátrum Kossuth-díjas igazgatójával többek között az elmúlt 2,5 év viszontagságairól, a színházak jelenlegi kihívásairól, illetve arról is beszélgettünk, hogyan reagálnak a társulatok a szomszédunkban zajló háborúra. A mostani gazdasági kihívások pedig a vendéglátókat is megviseli, hiába osztottak idén is Michelin csillagokat, a magyar éttermek is különösen nehéz helyzetben vannak. Erről Jókuti András, étteremkritikus, a Világevő blog írója árnyalta a képet lapunknak.
Kettős válság elé nézünk: az éttermek költségei az egekbe nőnek, ezzel párhuzamosan a vendégek vásárlóereje is csökken. Az emberek az elsők között mondanak le az étterembe járás „luxusáról”. Nagyon nehéz időszakra várok, a decemberi hullám után az év elején – véleményem szerint - az éttermek harmada le fogja húzni a rolót. Sajnos a legtöbbjük végleg. Lesz néhány új belépő, de ők hamar rájönnek, hogy ez egy nagyon nehéz pénzkereset
- emelte ki, hozzátéve, hogy a szakmából elpályázó, vagy külföldre távozó séfek, szakácsok hiánya hosszú távon is érezhető lesz.
A rezsiemelés miatt családok ezrei aggódnak, hogy a megnövekedett költségek miatt akár választaniuk kell, mit fizetnek ki az adósságok közül, és a követeléskezelői piac szereplői is számítanak arra, hogy több munkájuk lesz. De felkészült-e egyáltalán a piac erre? Mi történik a követeléskezelés folyamatában? Olyan válság felé megyünk, mint amilyen 2008-ban rázta meg a világgazdaságot? Többek között ezekről beszélgettünk Lencsés Tamással, az EOS Faktor Zrt. ügyvezető igazgatójával interjúnkban.
A koronavírus járvány alatti meredek visszaesés és az azt követő felívelés után az elmúlt hónapokban tovább csökken a magyarok fizetőképessége. Amíg egyeseket már a villanyszámla is anyagi csődbe dönthet, más családok hiteleik feltételeinek nem teljesítése, vagy egyszerűen a rohamosan növekvő kamatok miatt kerülhetnek kritikusan nehéz helyzetbe. A helyzetről Felfalusi Pétert, az Intrum vezérigazgatóját kérdeztük. A közgazdász szerint többek között a moratórium kivezetése és a rezsicsökkentés visszanyesése is tömegeknél okozhat fizetésképtelenséget, a helyzet súlyossága viszont függ majd a kormányzat további intézkedéseinek hatékonyságától és a nemzetközi helyzet alakulásától is.
Dandé Imre, a BÁV Zálog üzletágának igazgatója pedig kiemelte, hogy új ügyfélkörre számítanak, ha nőni fog azok száma, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról, ez persze újabb kockázati tényezőt is jelenthet majd. Az emberek fejében uralkodó bizonytalanság és a forint árfolyamának bezuhanása a BÁV által forgalmazott aranytömbök iránti keresletet is felhajtotta, a cég mégsem lehet maradéktalanul elégedett, ugyanis az extraprofitadó és a rezsidíjak emelkedése az ő működési költségeiket is az egekbe repítette.
Nem meglepő, hogy ilyen folyamatok mellett rengetegen szerették volna felújítani házukat, ezzel is védve magukat az egyre emelkedő rezsiköltségek ellen.
A magyar családi házak nagy része energetikai szempontból kifejezetten rossz állapotban van, komplex módon fel kellene újítani őket
- emelte ki Gulyás István, a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének elnöke, aki szerint kulcsfontosságú az, hogy az egész folyamatot átlássa valaki, és azt a saját házát összefüggéseiben is tudja értelmezni, az nélkülözhetetlen egy komolyan vett energetikai felújítás alkalmával.
A felújítások mellett pedig felértékelődtek a megtakarítások szerepe is, hiszen ilyen helyzetben mindenki kapna a pénze után. Szakértőket kérdeztünk idén is, hogy reflektáljanak a kialakult gazdasági helyzetekre. Kövér György, történész, az MTA tagjának egyik fő kutatási területe a válságtörténet, vele arról beszélgettünk, vajon az elszálló infláció, a szomszédunkban zajló háború, illetve a világjárvány még mindig fölöttünk lebegő réme előidézhetnek-e együttesen egy következő nagy gazdasági világválságot. Egyáltalán, miért történnek meg újra és újra a világméretű gazdasági krízisek?
elég komoly megrázkódtatások vesznek minket körül
- mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában, és kiemelte, hogy az áremelkedésekkel kapcsolatban statisztikai értelemben nem lehet megjósolni, hogy ez meddig tart.
Azonban az elemzői konszenzus szerint az általános pénzromlás még hosszú ideig velünk marad, ami miatt az is egyre kevésbé mindegy, hogy bankbetétekben, vagy párnacihában tartjuk megtakarításainkat. Vannak ugyanis módszerek rá, hogy pénzünk értékét megőrízzük, de a jelenlegi inflációs környezetben laikusként egyre nehezebb eligazodni pénzügyeink útvesztőjében. Vannak persze vonzóvá váló lehetőségek, mint az ingatlanbefektetés, ami kimondottan jól tud teljesíteni magas infláció mellett, de az emelkedő hitelkamatok miatt ezekkel is könnyen, nagyot bukhatunk. Póth Viktor beszélt a hitelesekre leselkedő veszélyekről. Az OVB üzletfejlesztési igazgatója emellett a hitelközvetítői szektor változásairól és kihívásairól is mesélt, sőt többek között azt is elárulta, miért állnak máshogy a hitelközvetítőkhöz az osztrák és a magyar emberek.
A hitelek, és kamatok kapcsán pedig Thomka Ferenc, a Magyar Lízingyövetség elnökségi tagja elmonta, hogy bár az első negyedév eredményei még nem voltak tragikusak, de nem rózsásak a magyar lízingpiac kilátásai sem. A szakember a Pénzcentrumnak adott interjújában kifejtette, az elmúlt egy évben átlagosan nagyjából 15 százalékkal emelkedtek Magyarországon az új autók árai. Ráadásul az importőrök mostmár árgaranciát sem tudnak vállalni a 10-18 hónapos szállítási időkre: így, ha a megrendelés és az átvétel között a gépkocsi megdrágul, az a lízingfolyamatot is bonyolítja. A helyzeten a növekvő kamatok sem segítenek, amelyek az elmúl évek 4-6 százalékos szintjéről a szakember szerint 10-12 százalékig is emelkedhetnek, ami már "pszichológiai szempontból" is elrettentheti a leendő ügyfeleket a lízingeléstől.
A különböző banki termékekre pedig egyre nagyobb a kereslet, sőt, egyre nagyobb jelentőséget nyer az öngondoskodás is. A magyar fiatalok közül azonban azt még mindig kevesen tudják, hogy az egészségpénztári megtakarítást nemcsak gyógyszerekre, illetve magánegészségügyi kiadásokra fordíthatják. A gyermekvállaláshoz, gyermekneveléshez kapcsolódó költségekre, illetve jelzáloghitel törlesztésre is rengetegen tesznek már félre ilyen módon. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) főtitkára a Pénzcentrum kérdésére azt is elmondta, hogy nem csak a 20 százalékos adó-visszatérítés miatt érdemes az egészségpénztári megtakarítást választani. Azok is élhetnek többféleképpen az öngondoskodás előnyeivel, akik nem fizetnek személyi jövedelmadót: fiatalok, néggyermekes szülők és nyugdíjasok is.
Azért utazni, idén is voltunk
A nagy infláció, és válság ellenére továbbra is fontos téma volt a síelés, nyaralás, Balaton körüli vakációk.Hiába érte a gazdaságot rengeteg sokkhatár, a magyar turisták elözönlötték a környező országokat, a vidéket, és a sípályákat.
A korábbiakhoz kicsit sem hasonlító három főszezonon van túl a globális turizmus, nem csak az utazók, az utazásszervezők is megszenvedték ezt az időszakot. A nemrég bejelentett turisztikai mentőcsomag hazai szállodaszektort érintő döntések segítséget jelenetek a piaci szereplőinek, de az árfolyamingadozás a szektornak komoly kockázatot jelent.
Az euró bevezetése annyira kellene, mint egy falat kenyér
- mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Molnár Judit. A Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke beszélt még az utazási irodák jelenlegi és jövőbeli helyzetéről, ahogy a szakmai utánpótlás kérdéseiről is. De a legnagyobb kérdés persze az, fogunk-e, tudunk-e utazni jövőre is, lesz-e rá pénzünk - a szakember szerint van egy módszer, amivel sokat spórolhatunk.
Új helyek is felkerültek a magyarok turisztikai térképére idén. Bár németek mind a mai napig imádják Magyarországot, nem is csoda, hogy a beutazó turizmusban ők képviseltetik magukat a legerősebben, 15-20 százalékos arányban. Visszafele ugyanez már nem igaz, a magyar turisták aránya mindössze 1,5 százalék. Hogy ez az arány tovább javuljon, azt egy erre specializálódott hivatal segíti, kiknek létezése talán csak gesztus, de jól jelzi, hogy a németeknek fontosak vagyunk. De miért érdemes manapság odalátogatni, milyen vadonatúj lehetőségek várják a magyarokat, és miért egyre fontosabban a vonatok Európa egyik legerősebb gazdaságával rendelkező országnak, arra Czeiszing Miklós válaszolt a Pénzcentrumnak adott interjúban. A Német Turisztika Hivatal vezetőjével beszélgettünk még a covid utáni világról, sőt szóba került az inflációs hatás is, ahogy a keleti és nyugati országrészek között máig létező különbség. Interjú.
Soňa Jelínková, a Szlovák Turisztikai Képviselet magyarországi képviseletvezetőjével pedig arról beszélgettünk, hogy egyre népszerűbbek a szlovák sípályák.
Persze a járvány miatti kényszerű bezárások a szlovák turizmust is megtiporták, de van egy óriási előnye, ami egyben a túlélésének kulcsa is: itt tényleg mindenki megtalálhatja a pénztárcájához leginkább igazodó szolgáltatást
- mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Soňa Jelínková. Az utazások egyik visszatérő eleme az euró, ugyanis lassan minden környező országban ez lesz a hivatalos fizetőeszköz, ami nekünk, magyaroknak nem feltétlen jó hír. Az eurót hivatalosan 2023. január 1-től vezetik be Horvátországban. Hogy mindez mit jelent az árak tekintetében, azt Ivana Herceg vázolta fel a Pénzcentrumnak adott interjúban. A Horvát Idegenforgalmi Közösség igazgatója beszélt ezen kívül még az idei szállás és szolgáltatások árairól, az Adriára látogató magyar turistákról, de szóba került a zöld átállás, és a fenntarthatóság.
Az euró hivatalos pénznemként való bevezetése - más országok tapasztalatai szerint is - olykor bizonytalanságokkal jár, hiszen általában felfelé kerekítenek, és ez hozzájárul az infláció emelkedéséhez. Éppen ezért az ezt szabályozó törvények középpontjában a fogyasztóvédelem áll
- emelte ki Ivana Herceg.
Arról hogy hogyan érdemes olcsón utazni, hogyan foghatunk ki szuper akciókat, Tóth Ákos, az Utazómajom nevű blog alapítója mesélt nekünk, elmondása szerint ugyanis valóban ki lehet fogni extrém olcsó ajánlatokat, de a légitársaságok dinamikus árazást alkalmaznak, ezért résen kell lenni. A bloggerrel beszélgettünk arról is, hogy most melyik úticélokat preferálják a magyar utazók: mint kiderült az előfoglalási adatokból az látszik, hogy idén még a tavalyinál is több, rekordszámú magyar fog az Adrián nyaralni.
Ha pedig nyaralás, akkor nem maradhat el a napozás sem, ezért szakértőt kérdeztünk arról is, hogy mit érdemes tudni a napozásról, mire érdemes figyelnünk. Dr. Baltás Eszter a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának docense lapunknak adott interjújában többek között elárulta, kinek milyen faktorszámú naptejet érdemes használnia, hogyan védekezhetünk az UV-fény ellen, mire kell fokozottan ügyelni idén nyáron. A szakértővel a napozás körüli tévhitekről is beszélgettünk. Nem ő az egyetlen, aki ezzel a témával foglalkozik, a sebész szakorvos-jelölt, egészségügyi menedzser, TikTok sztár, influenszer, 2021-ben az „Év Covid orvosa” Dr. Kulja András aTikTokon próbálja növelni az egészégtudatosságot Magyarországon.
A fókusz abszolút az egészséggel kapcsolatos edukációs tartalmakon van. Igyekszem minél nagyobb hangsúlyt helyezni a prevencióra, de a nézők kérdéseit is figyelembe veszem, hiszen nekik szól a tartalom, amit készítek. Így alapvetően két párhuzamos vonal mentén készítem a tartalmakat
- tette hozzá.
Nekem a Balaton...
Persze nem csak külföldre utaztak idén a magyarok, sokan töltötték ugyanis a vakációjukat belföldön is. A Balatonnal kapcsolatban Bozsik Barbarával, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programon belül projekt vezetőjével beszélgettünk arról, hogy bár gyalogolunk bele a télbe, nem sok mindenkinek jut most eszébe a Balaton, de az ott élőknek, az ott működő vállalkozásoknak az év szezonon kívüli 9-10 hónapjában is meg kell küzdeniük a térség kihívásaival, problémáival.
A Balaton kapcsán beszélgettünk Zubreczki Dáviddal is, a Templomséták a Balaton körül könyv szerzőjével, akit nem csak a régiót érintő fejlesztésekről beszélgettünk, hanem a fővárosi távlatokról is.
A Balatont mindenki a strandolással azonosítja, de ne feledjük, hogy ha ezt kivesszük, akkor is az ország egyik leggyönyörűbb természeti adottságú területe a Balaton környéke.
- fejtette ki Dávid.
Nincsenek könnyű évei a turizmusnak, hiszen alig heverte ki a koronavírus-járvány miatti lezárásokat, máris itt van az újabb kihívás, az energiaválság. A nagy kérdés most, van-e ebből kiút. A szakértő szerint van, hiszen a szektor rezilienciája kifejezetten alábecsül, és bár a volumeneket tekintve nem tartunk még a 2019-es szinten, a mostani eredmények azért több szempontból is megnyugtatóak - mondta el a Pénzcentrumnak Takács Márton. A Moore Global Hotel és Turizmus munkacsoportjának globális vezetője beszélt még a budapesti szállodák és a magyar turisták már sokszor emlegetett viszonyáról is, de szóba került szobaár kérdése és a mára megkerülhetetlen fenntarthatóság is.
A valóság azonban az, hogy 2019-ben Budapesten továbbra is az összes szállodai vendégéjszaka 85 százaléka külföldi volt. Mint sok más európai fővárosban, nálunk is az intraeurópai és az overseas turizmus táplálja a piacot, és ezen a struktúrán változtatni nem lehet. Volt és van jogos törekvés ennek kismértékű elmozdítására, például belföldi keresletélénkítő kampányokkal, de ahhoz, hogy ez jelentékeny hatással bírjon, én úgy látom, nagyon kicsi ország vagyunk, kis távolságokkal
- emelte ki. Ezáltal 2020-ban mi is megértettük, hogy egy nagyon régi adóssága van a teljes szakmának és a fővárosnak a belföldi turisták felé, amit nem lehet egy-két év alatt ledolgozni:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
olyan árak mellett, amilyen árakon a budapesti szállodai szobák elkeltek a covid előtt, a belföldi vendégek nem választották Budapestet
- mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Faix Csaba. A Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezetője beszélt a tavalyi fővárosi szezonról, és arról is, mi várható 2022-ben, és mit tesznek azért, hogy Budapest igazán vonzó helyszín legyen nem csak külföldről, de belföldről nézve is. Ha pedig Budapest, és belföldi turizmus, nem hagytuk ki a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei vezérigazgatójával, Borosné Szűts Ildikóval készült interjút sem, amiben a fürdők áremeléséről, állapotáról, munkaerőhiányáról beszélgethettünk. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. mintegy 22 milliárd forintos veszteséggel zárta a koronavírus-járvány eddigi időszakát, a látogatók száma sem közelítette meg a pandémia előtti szintet.
Súlyos helyzetek uralkodtak idén az oktatásban is
Pedagógussztrájk, a tanárok fizetése, a koronavírus de még a rezsiválság sem segítette idén az oktatás helyzetét.
Biztos, hogy a mai oktatás színvonalának tartásakor a kulcskérdés az, hogy a külső tényezők ellenére meddig van még lelekesedése, kedve a pedagógusoknak ugyanolyan színvonalon oktatni
- mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában dr. Erős-Honti Zsolt. A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatójával többek között beszélgettünk a magyar pedagógusok és iskolák előtt álló kihívásokról, az oktatás helyzetéről és arról, hogy milyen tudásra lenne szükségük a diákoknak ahhoz, hogy dinamikusan tudjanak reagálni a jövő változásaira. Az intézményvezetőt arról is kérdeztük, hogy miként lehet az ország egyik legsikeresebb középiskolái között az állami fenntartású gimnázium. Radó Péter oktatáskutató pedig arra hívta fel a figyelmet a vele készített interjúban, hogy bizony a hazai oktatás több sebből is vérzik. Mint mondta, az iskola mindenhol a társadalom tükre.
Skandináviában más a kulturális környezet: elképzelhetetlen a verbális erőszak elfogadása, az együttműködés kultúrája alakult ki évszázadok alatt. Az emberek tisztelik egymást. Így az iskola, a tanár nem hatalom, hanem partner. Sajnos ez a magyar oktatás kultúrájára nem jellemző. Természetesen ezeket a társadalmi, kulturális különbségeket nem lehet áthidalni, de vannak módszertani gyakorlatok, amelyek adaptálhatók lennének. Itthon mindenre van jó gyakorlat, vannak iskolák, ahol csoportmunka, kooperáció, szabad légkör a jellemző (és nem csak az alternatív intézményekre gondolok), de ez nem igaz a nagy egészre. Itthon is el lehetne indulni ebbe az irányba, de csak abban az esetben, ha az iskola felszabadulna a kétféle nyomás alól. Az egyik a szakmai és szervezeti autonómiát kikapcsoló centralizált irányítás és túlszabályozás, a másik a rettenetes időnyomás. A magyar gyerekek - és így a tanárok is - iszonyatosan túl vannak terhelve. Nem mondom, hogy ha ez eltűnne, akkor automatikusan elindulnánk a jó irányba, de enélkül esély sincs rá
- emelte ki. Nagyon nehéz helyzetben van több gyermek is Magyarországon, hiszen tízezrével élnek olyan gyerekek, akik vezetékes víz- és áram nélküli otthonaikból járnak a meleget és ételt adó óvodába. Rajtuk segít az „Örökbe fogadok egy ovit” mozgalom, amelyet a civil kezdeményezés megálmodója és lelke, Barát Hella mutatott be a Pénzcentrumnak.
A gyermekeknek különösen nehéz a mostani időszak, évről évre egyre több iskolai bántalmazás kerül napvilágra, de a gyerekek szerencsére egyre bátrabban jelzik, ha sérelem éri őket. Ha bántalmazás történik a gyermek közösségében, fontos, hogy a felek, tehát a bántalmazó, a bántalmazott és a szemtanúk is együttműködve oldják meg a helyzetet. Vaskuti Gergely, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Nemecsek programjának szakmai vezetője szerint bár egyre nagyobb hangsúlyt kap a probléma felismerése, kezelése és a prevenció, még mindig sok munka áll előttünk azzal kapcsolatban, hogy helyén kezeljük a közösségen belüli bántalmazást.
Egy hazai kutatásból azokat az adatokat láthatjuk, hogy az ötödikes – nyolcadikos osztályos gyermekek esetében tízből egy gyereket rendszeresen bántalmaznak az osztálytársai. A kortárs bántalmazás, a bully-ing hatalmas probléma, és megjelenik az online bántalmazás szintjén is, de arra is van példa, hogy egy felnőtt követ el a visszaélést a gyermekkel szemben, bár ezzel kapcsolatban nehezebb statisztikákat hozni
- mondta Vaskuti Gergely.
Az elmúlt hónapokban nagyon erőteljesen jelent meg a gyerekbántalmazás problémája. A média által felkapott esetek a jéghegy csúcsát jelentik. Hová fordulhatnak a gyerekek? Mennyiben más az a probléma hazánkban, mint Nyugaton? Erről beszélt Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Alapítvány szakmai vezetője a Pénzcentrumnak. A kortárs bántalmazás azonban a digitális világra is kiterjed, amelyről Dr. Bárdossy - Sánta Nóra, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetője beszélt nekünk. A magyarok nem járnak az élen, ami a digitális tudatosságot illeti, ez pedig már a gyermekeket is érintheti. Hiszen, csak úgy, mint mindenben, a tudatos internethasználatot is a gyermek elsősorban a szülőtől tanulja el.
Egy ideig működött az, hogy mivel a gyermek jobban ért a digitális eszközökhöz, inkább ő tanítsa a szülőt, azonban most már nem engedheti meg magának a szülő azt, hogy nem ért ehhez. Fontos ez a szemléletváltás, mert a gyerekek online vannak jelen, így felnőttként nekünk is jelen kell lennünk online azért, hogy ők biztonságban legyenek. A szülőnek is meg kell ezt tanulnia, nem dughatja homokba a fejét, képeznie kell magát
- tette hozzá.
Egész évben folyamatosan romlott a mentális egészségünk
Nem csak a felnőttek, de a gyermekek mentális egészségére is negatívan hatott az idei év. Azonban a mai gyermekeknél alapvető a szorongás, és a biztonságvesztés, ami a szülőktől sugárzik át. Bagdy Emőke szerint jelenleg egy hatéves gyermeket online oktatni bármire képtelenség, az offline kapcsolatok, és a családi fészek hangulata pedig alapvetően járul hozzá a gyermek lelki életéhez.
A szülők ugyanúgy nagyon nehéz helyzetben voltak a koronavírus szakaszok időszakaiban, sőt ma is a jelenlegi energiaválságban. Az anyagi deklasszálódás, ami mindannyiunk életében megvan, szinte félelmetes szorító helyzeteket idéz meg, és ezen keretek között kell valahogy kiutat találni
- emelte ki a klinikai szakpszichológus. Még szinte véget sem ért az egyik krízis, a világjárvány, máris egy újabb válság kellős közepén találtuk magunkat. A pandémia elhúzódása és a rengeteg bizonytalansági összetevője miatt nagyon kimerítette az embereket, és most a járvány alatt átélt szorongásokra egy újabb szorongásforrás jelent meg, a szomszédos országban zajló háború.
Mindkét esetben hasonló az az alapélmény, miszerint a veszély forrását tekintve tehetetlennek érezzük magunkat
- mondta el a Pénzcentrumnak Dr. V. Komlósi Annamária az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék címzetes egyetemi tanára, aki a Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófapszichológiai Szekciójának elnöke. Léteznek azonban olyan technikák és tevékenységek, melyek segítenek megbirkózni az elképzelhetetlennel.
Sokan vágtak bele idén új dolgokba is
Bár tombolt a válság a magyar gazdaságban, azért vállalkozni idén is lehetett. Sőt! Elindult Magyarország első közösségi finanszírozással foglalkozó platformja, a Brancs. A két legismertebb nemzetközi crowdfunding site, azaz az Indiegogo és a Kickstarter már évek óta nem elérhető Magyarországon vállalkozók számára. De miért vonult ki a két mammut, tényleg lehetetlen vállalkozás ma egy ilyen platformot üzletszerűen üzemeltetni hazánkban? Vagy a lokális piac ismeretével és néhány egyéb csavarral rá lehet cáfolni az amerikaiakra? Vajon lehet még valaki okosabb itthon, mint Mark Zuckerberg? Kövesdi Gáborral, a Brancs ötletgazdájával beszélgettünk.
Az az online marketing- és médiatudás, illetve a kapcsolati tőke, amit akkor megszereztünk nagyon hasznosnak bizonyult – gyakorlatilag a nemzetközi platformok kiváló működési struktúráján túl, ebből állt össze a Brancs Közösség
- tette hozzá.Idén ugyanis már az volt látható, hogy az emberek egyre tudatosabban vásárolnak,
sokkal jobban szeretnek olyan termékeket, szolgáltatásokat választani, amiknek tudják a mögöttes tartalmát is
- mondta Toplenszki Réka. A hamarosan induló közösségi finanszírozási platform, a Brancs társalapítójával és ügyvezető partnerével a közösségi finanszírozás típusairól, jogi szabályozásáról, illetve arról is beszélgettünk, érett-e a hazai piac annyira, hogy sikeres legyen a Brancs zászlajára tűzött jutalomalapú közösségi finanszírozási modell. A közösségi finanszírozás egyik alappillére pedig a visszaadás kultúrája. A visszaadás kultúrája már gyerekkorban kialakul.
Magyarországon ez nem alakult ki, viszont a kapzsiság kultúrája tökéletesen elterjedt
- összegezte a Pénzcentrumnak adott interjújában Turcsán Tamás azt, itthon eddig miért nem voltak sikeresek a crowdfunding, azaz közösségi finanszírozási platformok. Az újságíróval, innováció és startup vállalkozás tanácsadóval, kommunikációs szakértővel, bloggerrel, társadalmi innovátorral a vállalkozásépítés globális játékszabályainak változásairól, a közösség által megfinanszírozott sikeres projektekről és a nemrég elindult hazai crowdfunding platformról, azaz a Brancs Közösségről is beszélgettünk. a magyar startup ökoszisztéma helyzetéről, és jövőjéről pedig Pistyur Veronikával beszélgettünk, aki kiemelte, hogy
ez egy nagyon sokszínű közeg, ami sokféle változáson ment keresztül az elmúlt 10 évben. 10 évvel ezelőtt még kvázi magzati pózban volt ez a közeg, talán azt is lehet mondani, hogy születőben volt csak. Nagyjából 2008-hoz kötjük, amikor elkezdett valami mozgolódni. Fontos mérföldkő volt a Startup Hungary elindítása 3 éve. Ekkorra adódott össze sokféle szereplő szándéka, hogy egy érdekképviseleti közösséget hívjanak életre. Lett egy önálló intézménye a startupoknak, ami ezért a közegért, magukért az alapítókért dolgozik, kifejezetten az érdekükben lobbizzik. Alapvető különbségek vannak az általános vállalkozói közeg és a startup ökoszisztéma között. A startup világ fontos része, de csak egy része a hazai üzleti közegnek, ha jelentős kultúraformáló hatással is bír. Az elmúlt 10 évben hatott egymásra a két világ.
Vállalkozások tekintetében pedig az autópiacon belül is nagy változások történtek.
A 2022-es év is a bizonytalanságé lesz az autópiacon
- mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Németh Balázs. A Porsche Hungária ügyvezető igazgatója többek között kifejtette, már az sem lenne baj, ha hónapokat kell várni egy-egy autószállítmányra, csak tudnák pontosan, hogy mikor érkeznek meg a berendelt gépkocsik. Mint a cégvezető elmondta, arra számítanak, hogy a helyzet a jövő évre normalizálódhat. Kiderült, hogy az új Audiknál már kisebbségbe kerültek a hagyományos motorral szerelt modellek, és azt is megtudtuk, miért lehetünk büszkék a győri Audi-gyárra.Az autópiaci változásokról, és az autók honosíttatásáról pedig Kroneraff István beszélt lapunknak. A Becsületesnepper néven ismert autókereskedő szerint manapság nagyjából két hónapot kell várnia annak, aki külföldről behozott kocsit szeretne forgalomba helyeztetni, de nincs lehetősége elmenni az Autóklub valamelyik telephelyére. Kifejtette, hogy szerinte a közlekedési hatóság mellett elhaladt az idő, a szervezetet kommunista szellemben irányítják. A nepper arról is beszélt, miért szálltak el itthon az autóárak, és az is kiderült, hogy a német kereskedőknél is alig van használt autó a piacon.
Szuper, hogy a Magyar Autóklubhoz is lehet menni autót honosíttatni, de ettől még nem oldódtak meg a problémák
- tette hozzá.
De nem csak itt, hanem olyan apró készülékeknél is érik a változás, mint a mobiltelefonok. Bár egyelőre semmi drámait nem látni a magyar mobilpiacon, eddig nagyon jól teljesített 2022-ben, nincs nyoma a válságnak - mondta a Pénzcentrumnak Wagner Tibor, a Xiaomi magyarországi country managere. Megjegyezte, még az sem tapasztalható, hogy a vásárlók az olcsóbb készülékek irányába tolódnának. A szakembert arról is kérdeztük, hogy miképpen alakulnak a termékek hazai árai a drámai forintgyengülés nyomán, és kiderült, hogy létezik-e tervezett avulás az okostelefon-piacon.
Ameddig lehet, addig a már említett pénzügyi eszközökkel próbáljuk kiegyensúlyozni az árfolyamromlást, de azért ennek is van egy határa, nem lehet a végtelenségig így lavírozni. Viszont az mindig a legutolsó lépés, hogy közvetlenül a vásárlók is tapasztalják az áremelkedést.
A művészeti elit is megszólalt
A komoly, szakmai anyagok mellett azonban idén is figyeltünk arra, hogy a magyar művészvilág krémjével is beszélgessünk egy-egy téma kapcsán. Arról, hogy mi várhat ránk mozi, TV és Streaming kapcsán, valamint a fogyasztói szokásókról Réz András filmesztéta beszélt a Pénzcentrumnak. Mint mondta, a streaming nyomulás természetesen érinti a mozikat, akik ismét veszélyes helyzetben vannak.
Hiszen egy havi streaming előfizetés nagyon előnyös a mozijegyárhoz képest. Főleg úgy, hogy az átlag néző a pénztártól távozva, a vetítés előtt még a jegyár – minimum - felét elkölti popconra és üdítőre. A mozikat minden országban hazavágta a Covid, és azóta a nézők csak egy része tért vissza. Az elmúlt évek fő trendje, hogy a látogatók döntő többsége a fiatal korosztályból kerül ki, ezért Hollywood nekik szóló blockbustereket, képregény adaptációkat, dübörgően látványos akciófilmeket gyárt. A filmcsinálás költsége ezért iszonyúan megnőtt, egy nagy amerikai látványmozi 200-300 millió dollárnál indul, plusz elmegy - akár 100 millió - a marketingre. A nem tizenéveseknek szóló filmek pedig senyvednek, alig van nézőjük
- emelte ki. Hozzátette, hogy erre a nem túl szívderítő állapotra most „rázuhan” az energiapánik, ami felveti a kérdést, hogy lehet-e, érdemes-e üzemeltetni a mozit. A gyenge forint miatt azonban jelenleg megéri Magyarországon leforgatni a külföldi szuperprodukciókat, de a filmes szakemberek nálunk is egyre inkább emelik az áraikat.
A háttérszakmákban dolgozók többsége pedig mindeddig katázott, ami okozhat ugyan fennakadásokat, de előbb-utóbb mindenki megtalálja a maga megoldását
- mondta a Pénzcentrumnak Major István, aki többek között olyan magyar sikerfilmek producere is volt, mint a Liza, a rókatündér. A szakembert - akinek nevéhez Törőcsik Mari utolsó nagyjátékfilmje, az Aurora Borealis (Északi fény) is fűződik - új vállalkozásáról is kérdeztük, amelyben magyar befektetőket próbál bevonni külföldi, sikerre esélyes filmekbe, és megtudtuk, hogyan lehet leszerződtetni egy-egy világsztárt a filmszerepekre. Keleti Éva, Kossuth – és Balázs Béla-díjas fotográfus, a magyar fotográfia nagyasszonya, érdemes és kiváló művész a Pénzcentrumnak adott interjújában elmondta, hogy látja a világ - és benne hazánk - fotográfiájának aktuális kérdéseit.
Nem csak a film, és fotográfia, de festőkkel is készítettünk interjút idén. A grafitti (a magyar Büntető Törvénykönyv megfogalmazása szerint „falfirka”) eredeti jelentése: feliratok, spontán és üldözött, elítélt művek. Vagyis láthatóan szigorú tiltástól vezet az út a pesti tűzfalak „dekorációs festéséig”. A városban ma már sok helyen látható street art műfajról Jankovits Barnabás, a Neopaint Works alapítója beszélt a Pénzcentrumnak.
Városi Gábor festőművésszel pedig arról beszélgettünk, hogy mennyi jelenleg egy felsőkategóriás luxuslakás négyzetméterára a budai hegyekben, milyen nehézségei vannak egy extravagáns ház elkészítésének, de arról is, mennyire lehet a legnagyobb luxust közel hozni azokhoz is, akik sohasem engedhetnének meg maguknak olyan javakat, mint egy 600 millió forintos lakás vagy egy Picasso festmény.
Én elég megosztó vagyok, van, aki nagyon mellettem van, mindent megtesz, másokat meg irritálok, általában azokat, akiknek van valami komplexusuk
– mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Városi Gábor, aki elmondása szerint próbálja kerülni az elitizmust, de a műértő értelmiségi elitet szereti. A képzőművész saját bevallása szerint is ’túl sok’, de mint mondja, az annak aki új trendet akar csinálni, annak valahogyan fel kell piszkálni az embereket. Városi azt sem szeretné, ha vállalkozóként tekintenének rá, pedig jelentős anyagi vagyonát pont ingatlanfejlesztői tevékenységének, illetve sikeres vállalkozói befektetésének köszönheti.