Igazi hungarikummá nőtte ki magát a lenézett utcai falfirka: szinte fillérekből készülnek el az alkotások

Hajdu László2022. szeptember 25. 15:31

A grafitti (a magyar Büntető Törvénykönyv megfogalmazása szerint „falfirka”) eredeti jelentése: feliratok, spontán és üldözött, elítélt művek. Vagyis láthatóan szigorú tiltástól vezet az út a pesti tűzfalak „dekorációs festéséig”. A városban ma már sok helyen látható street art műfajról Jankovits Barnabás, a Neopaint Works alapítója beszél a Pénzcentrumnak.

Pénzcentrum: Honnan, hogyan indult a világban a grafittiőrület?

Jankovits Barnabás: Az időben nagyot visszalépve a „falfirkák” gyűjtésének kezdeményezője a „Párizs szemének” is nevezett Brassaï(eredeti nevén Halász Gyula) volt, aki 1932-től a város falain található graffitiket fotózta. A ma már akár dollárszázezreket érő képeket 1956-ban állítottak ki a New York-i Modern Művészetek Múzeumában. A „klasszikus” grafitti a 60-as években szintén innen, a metróalagutakból indult. A kezdetekben főként neveket ábrázoló, egyéniséget tartalmazó tagek jellemezték, ekkor még teljesen illegálisan. A folyamatos fejlődéssel egyre kifinomultabb, művészibb lett. Ezért több helyen legalizálták, mert tetszett az embereknek ez a titokzatos, varázslatos világ.

Az óceánon átkelve Európában lett az epicentrum. Itt adta magát - kezdetben természetesen csak a nyugati oldalon – a berlini fal, mint hatalmas üres felület. A másik központ máig Párizs. Itthon a 90-es években indult el a grafittiőrület, jam-ekkel, aminek komoly sajtóvisszhangja is volt. Megjelent néhány lelkes megrendelő is, akik a saját szobájuk falára rendeltek egy-egy „festményt”. Viszonylag hamar kialakult egy legális vonal is, ahol engedélyezték, de legalábbis nem tiltották a tag-elést. Ilyen – máig tök jó képekkel – a Filatori gátnál lévő hosszú fal, vagy az Éles sarok. 2009-ben a Budapesten megrendezett Write 4 Gold elnevezésű nemzetközi graffiti-versenyen – melynek szervezője Jankovits Barnabás volt - a magyar csapat győzött.

Önök hogy jutottak el innen a – ahogy mondja – „dekorációs falfestésig”?

Mi is a grafitti-kötődéstől indultunk, ez volt a hobbink.De viszonylag hamar tudatosult bennünk, hogy tovább akarunk lépni, professzionalizálni akarjuk ezt a tevékenységet. És hogy tűzfalakat, nagy felületeket akarunk festeni. 2005-ben kaptuk az első megrendeléseinket, azóta az ország vezető dekorációs falfestői vagyunk. Az elmúlt 17 év alatt több mint 500  megrendelésünk volt, ebből közel 70 a nagyméretű köztéri falfestmény.

2010-ben a „Tűzfalrehab az Erzsébetvárosban” programmal jött az első nagy lökésünk. A Kazinczy-Király utca sarkán, a játszótéren lévő tájkép volt a „próbafestésünk”, ezzel kerestük meg a VII. kerületi önkormányzatot, akik – számunkra is meglepő módon - nyitottak voltak. Ezután jött a MÜPA melletti falon megrendelés a Nemzet Színészeit ábrázoló festményre. Az erzsébetvárosi mintaprogram lett, ma már 20 tűzfal virít a kerületben.

Hogy indul el a folyamat? Sétálnak a városban, látnak egy üres tűzfalat és beindul a fantáziájuk?

Igen, körülbelül így. Sétáltunk, a témaötleteinkkel bemegyünk az önkormányzathoz. Nyugat-Európához képest igazi hungarikum, hogy míg ott egy művésznek„adnak” egy felületet, ahol megfesti a saját világát, itthon mi a helyi viszonyokat, a múltat is bemutatjuk. Figyelembe vesszük a fal környezetét. Számunkra fontos, hogy ne öncélú dekorációk jelenjenek meg. Nem erőltetjük rá a falra a saját stílusunkat, hanem információt - ha úgy tetszik – kultúrát is adunk a kép mögé. Ilyen például a Rubik kocka, a 6:3, a Róth Miksa kép, vagy a lengyel magyar „Barátságfa”. Kicsit misszió is ez, olyan témákat keresünk, amik köthetők a városhoz, érdekesek a turistáknak is. Fontos a vagányság (azért ez mégiscsak egy nagyon modern műfaj), de a hagyományőrzés is.

Mennyire nyitottak az önkormányzatok? 

Most már szerencsére sok önkormányzat keres minket, sokkal nyitottabbak. A teljes folyamat a nullárról az átadásig kb 2 hónap. Néha a lakókkal való egyeztetés több időbe telik. A II., III., V., VIII., XIX. kerületekkel már jó kapcsolatunk van, de Egerben, Kecskeméten, Zalaegerszegen, Kaposváron is vannak projektjein. Vidéken elsősorban a lakótelepi falfestések mennek.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Hogy kell elképzelni az alkotás folyamatát?

Akár egy fotóról is tudunk dolgozni, de általában a tervezés papír-ceruzával, vagy klasszikus  grafikai tervvel indul. Ez utóbbi esetben az egész grafikát megcsináljuk 1:1 méretes sablonban, és onnan „megy fel” a falra. Ez egy teljesen professzionális működés, grafikusok, tervezők, festők dolgoznak együtt. Maga a festés körülbelül 2 hetet vesz igénybe. November elejétől márciusig sajnos nem lehet kint dolgozni, ilyenkor beltéri munkák vannak.

Mekkora költségekkel számolnak? Honnan jön a pénz?

Nagyon bírnám, ha a sajtóban itt-ott megjelenő százmilliós büdzsékben gondolkozhatnánk. Nyugat-Európában kb 100-150 euró per négyzetméter az ár, sajnos nálunk ennél jóval kisebb tételről van szó. Azt szoktuk mondani, hogy nem vagyunk mesze a szobafestői áraktól. A tűzfalak esetében a cehhet 100%-ban az önkormányzat állja. De például a mostani, Szinyei  Merse Pál léghajós kép esetében (ami a festő nevét viselő gimi udvarára került) a szülők is a  zsebükbe nyúltak.     

Milyen terveik vannak?

Az említett Szinyei képből indult az új irány. Annak a fotóját a Nemzeti Galériától kaptuk meg. Velük szeretnénk továbblépni, klasszikus festményeket megjeleníteni a köztereken. A  léghajós kép akkora siker lett, hogy úgy látjuk, komoly igény van erre. Ezt a vonalat szeretnénk tovább vinni. Ezt kultúrmissziónak is szánjuk: egy lakótelepi gyerek a házfalon ismerjen meg egy-egy magyar festményt, fotót. Mintha egy galériában lenne.

(Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán)

Címkék:
magyarország, magyar, magyarok, mti,