Frank Patrícia • 2022. augusztus 22. 20:01
Szép, minőségi holmira sokan vágynak, ez tény. Ahogy az is, hogy ezeket a designer darabokat nem mindenki engedheti meg magának. Nehéz nem észrevenni, hogy egyre többen viselnek hamisítványokat, ami nem is olyan régen még egyértelműen cikinek számított. De mi a helyzet manapság a fake áru megítélésével? Nos, a vélemények erőteljesen megoszlanak. Egyesek menőnek tartják, mások elítélik, sőt mi több lenézik ezek viselőit.
Nemrég az Európai Unió Szellemi tulajdoni Hivatala kutatást végzett a 15-24 év közötti fiatalok divat fogyasztási szokásairól. A hamisított designer darabok tekintetében érdekes eredmény született: a megkérdezettek 52%-a ismerte be, hogy életében legalább egy alkalommal, már vásárolt hamisítvány árut, ebből 37% volt az, aki vállaltan ezeket a termékeket keresi.
Az indokok egyértelműek: költséghatékonyság, illetve társadalmi, és social média által gyakorolt nyomás, hogy idealizált képet, sikerességet sugalló megjelenést prezentáljanak magukról a fiatalok. Tehát ezesetben a legtöbbjüket egyáltalán nem érdekli, hogy hamisítványt vásárol, sőt mi több jelentős részük büszkén vállalja vásárlási szokásait. Vallják, hogy nincs jelentős minőségi különbség az eredeti, és replika között.
Sok esetben igazuk is van, hiszen sokszor a valódi, és hamisítvány ugyanabban a gyárban készül.
A motiváció, és az okok a fentieken túl, nyilván sokkal összetettebbek. Egy a sok közül a már feljebb említett társadalmi nyomás, tehát a fake áru viselője többnek szeretne tűnni, többet szeretne mutatni, mint ami van. Ez a helyzet akkor is, amikor az is tény, hogy az igazán tehetős emberek, akik könnyedén kifizetnek vagyonokat is, designer darabokért, a legritkább esetben érzik szükségét annak, hogy gazdagságukat az egész világnak megmutassák, egész egyszerűen azért, mert nincs rá szükségük, hogy kérkedjenek vele, ha úgy tetszik megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy ne látszódjon a mellkasukon milyen márkát viselnek.
Hol, mikor kezdődik az, hogy többnek akarunk látszani?
A verseny egyértelműen már gyermekkorban elkezdődik - az én anyukám szebb, nekem ilyen telefonom van, az apukámnak ilyen autója van, most a Maldívon voltunk nyaralni, és még sorolhatnám… A social média felelőssége egyértelmű, mert amellett, hogy frusztrálja a kevésbé tehetőseket, irigységet gerjeszt, és táptalajt biztosít a “kamu” elfogadásának, legalizálásának.
Tény, hogy van egy tehetős réteg, aki megengedheti magának, hogy mindenből a legszebbet, legjobbat, legdrágábbat vegye gyermekének, és ezt nem is lehet igazán elítélni, a szülő már csak ilyen.
Érdekesebb kérdés az, hogy mennyire fontos ez a gyereknek, mennyire tudja megbecsülni a dolgok értékét, illetve mi lesz vele akkor, ha ő, adott esetben majd nem tudja megteremteni magának a luxus holmikra valót. Egyáltalán mennyire torzul el a fiatalok értékrendje -és ami szintén nagyon fontos-, mennyire befolyásolja akár a baráti kapcsolatait az, hogy ki mit engedhet meg magának?
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A fake vásásrlás erkölcsi oldala
Bár ma a tervezőket is megosztja a kérdés, sokan menőnek tartják, hogy az általuk tervezett darabokat hamisítják, mások tűzzel vassal küzdenek ellene, mondván, leértékelik a márkájukat. Ez pedig tény, hiszen azzal, ha vásárolunk egy designer darabot, azzal elismerjük a tervező munkásságát, és megtiszteljük magunkat,-ha megtehetem, és vágytam rá, megveszem, becsben tartom, vigyázok rá. Nem adom alább, hiszen végső soron kit csapok be? Egy szakavatott szem úgyis kiszúrja a hamisítványt, tehát elsősorban valószínű, hogy magamat.
Nem utolsó szempont, hogyha megveszem sok pénzért a márkát, azzal megfizetem a minőséget is, amit persze ilyen sok pénzért el is várható, hiszen ezek a termékek általában időtállóak, őrzik az értéküket, tehát befektésnek is jók. Ellentétben kamu társaikkal.
A stílus márkafüggő?
Stylistként a határozott válasz erre a Nem! A stílus nem márka, nem kor, és nem súlyfüggő. Az ember ugyanolyan stílusos lehet turkálóból halászott kincsekben, ez nem függ a logó méretétől, milyenségétől, de még a pénztárca vastagságától sem.
Honnan ismerhető fel a hamisítvány?
Elsősorban természetesen az árából. Az is kizárt, hogy török piacokon, vagy horvát, olasz tengerpartokon eredeti designer holmihoz jussunk. Táskák esetében a legtöbb darab nyilvántartási számmal van ellátva, ami általában hatjegyű. Érdemes a varrásra is odafigyelni. A címke, a zsebek, a gombok körüli varrásnak minden esetben egyenesnek kell lennie, és általában sűrűbben is van varrva mint a hamisítványokon, illetve a logó természetesen tökéletes. A csomagolás is sokat elárul a termék származásáról, hiszen a logóval ellátott porzsák, doboz, és bevásárló táska általában jár egy jó hírű, márkaboltban vásárolt termékhez.
*Jelen írás a szerző magánvéleményét tükrözi, a benne foglaltak nem feltétlenül egyeznek meg a Pénzcentrum szakmai- és jogi álláspoontjával.