Pénzcentrum • 2022. január 20. 17:02
A legnagyobb arányban a Z-generációs fogyasztók szeretnének levenni valamit a 2021-es posztjaik közül (86 százalék), míg a 35 év felettieknél csak 75 százalék ez az arány.
A Kaspersky közzétette egy európai felmérés megállapításait, amelynek keretében azt vizsgálták, hogy mennyire tudatosak, illetve milyen hozzáállást tanúsítanak a fogyasztók az online adatvédelem és az adataik lábnyoma terén. A felmérés bemutatja, hogyan különbözik az online adatvédelemről alkotott felfogás országok és generációk szerint: a Z-generációsok például meggondolatlanabbak az adataik feletti ellenőrzés tekintetében, ugyanis sokan szeretnék, ha véglegesen törölhetnének egy korábbi online posztot.
Az eredményekből egy minden vizsgált országot érintő, általánosan előforduló probléma rajzolódik ki: a válaszadók zöme nincs tisztában vagy bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy mekkora ellenőrzéssel rendelkezik a digitális jelenléte felett, vagy hogy mit tehetne, ha kezelni szeretné az online személyiségét. A tanulmány, amelyben 11 ország több mint 8500 tizenhat évesnél idősebb internethasználója vett részt, széleskörű tévedéseket talált a válaszadók körében az online identitásuk feletti ellenőrzés vélt szintjét illetően, ugyanis a válaszadók jelentős száma tévesen úgy véli, hogy a közösségi médiás fiókok és posztok véglegesen törölhetők.
Az, hogy milyen posztokat „kedvelünk” a közösségi médiában, erős hatással lehet a mások általi megítélésünkre. Az európai fogyasztók jellemzően tisztában vannak az online tevékenységeik esetleges következményeivel, és elmondták, hogy egyes témák kockázatosabbak és lázítóbbak bizonyultak másoknál, sőt potenciálisan még a megítélésüket és az álláskilátásaikat is befolyásolták.
A fogyasztók 38 százaléka szerint a fogyatékkal élőket lekicsinylőnek ítélt posztok lehetnek a legkárosabbak valaki álláskilátásaira vagy kapcsolataira nézve. Mindeközben 3-ból 1 válaszadó (34 százalék) azt mondta, hogy a koronavírus-vakcina ellenes posztok megosztása vagy a transzellenes nyelvezet használata (32 százalék) ugyancsak hatással lehet a karrierlehetőségekre.
Az igazgatók csaknem fele beismerte, hogy keresett már rá egy kolléga online jelenlétére, amikor az adott kolléga belépett a vállalathoz, és talált olyat, amit elítélendőnek vélt, míg a válaszadók több mint 40 százaléka arról számolt be, hogy ismer valakit, akinek a munkájára vagy a karrierjére negatívan hatott egy régi közösségi médiás poszt. Mindezek ellenére az emberek csaknem egyharmada még sosem nézte át vagy törölte a régi posztjait a közösségi oldalakról.
Az online jelenlét alapján kialakított megítélés sok ember számára jelent problémát. A fogyasztók összesen 42 százaléka véli úgy, hogy a közösségi médiás profilja nem ad róla hiteles képet. További 48 százalék úgy gondolja, hogy mások téves következtetéseket vonhatnak le róluk az internetes keresési előzményeik alapján. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy a 16–21 év közöttiek túlnyomó többsége (81 százaléka) tévesen úgy véli, hogy teljes ellenőrzéssel rendelkezik afelett, hogy valamit véglegesen törölni tudjon az online jelentétéből.
Több millióra tehető azok száma, akik elhunytuk után hátrahagyják a közösségi médiás profiljaikat és az internetes keresési előzményeiket. Sokaknak természetesen nincs lehetőségük arra, hogy előbb átnézzék a digitális lábnyomukat. A felmérés aggasztó mértékű tudatossághiányra bukkant: a fogyasztók csaknem harmada (30 százalék) még sosem gondolt arra, hogy mi lesz a digitális lábnyomával a halála után, és csaknem egyötödük (19 százalék) tévesen azt feltételezi, hogy az összes közösségi médiás fiókját automatikusan, véglegesen törölni fogják.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadók 37 százaléka nem érezné kényelmetlennek az elhunyt szülő közösségi médiás profiljához való hozzáférést, amennyiben a szülő meghagyná a bejelentkezési adatait a végrendeletében. A saját halálukra gondolva ugyanakkor már másként vélekednek, hiszen ugyanekkora százalék érzi kényelmetlennek a közösségi médiás fiókba való bejelentkezéshez szükséges adatainak megadását a saját végrendeletében.
Az adatok mindenhová követnek minket, a részünkké válnak, és egész életünkben velünk maradnak. Sokszor előfordul, hogy azok az adatok, amelyeket ma megosztunk, nem ugyanannak az embernek a képét tükrözik, akivé holnap válunk
– fejtette ki Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója, aki hozzátette:
Jobban meg kell értenünk, hogy a megosztott adatoknak az idő múlásával milyen hatása lehet, és hogy miként változtathatják meg a későbbi életünket. A legfontosabb azzal tisztában lenni, hogy törölhetjük-e véglegesen, illetve hogy milyen mértékben törölhetjük azt a régi digitális identitásunkat, amely már nem tükrözi többé az értékeinket. A Kaspersky Security Cloud segítségével láthatjuk, hogy hol vannak az adataink, és hogyan védhetjük meg őket egy biztonságosabb világ létrehozása érdekében.
Az adatvédelem kezelésével és az egyén „elfelejtéshez való jogával” kapcsolatos tudatosság növelése rendkívül fontos, hiszen a megállapítások is egyre mélyülő szakadékot mutatnak az emberek online jelenlét feletti vélt ellenőrzése és a valóság között. Az adataik feletti ellenőrzés kiemelkedően fontos a fogyasztók számára, és a holnap világának védelme érdekében mindenképpen biztosítani kell, hogy teljes mértékben képben legyenek a digitális lábnyomukat illetően.