Pénzcentrum • 2021. június 30. 16:49
A nyár közepén és a második negyedév végén megszokhattuk, hogy számos fronton történnek drasztikus változások mindannyiunk életében. A politikai döntéshozók és a gazdasági élet szereplői ugyanis sokszor időzítik ilyenkorra komoly átalakítások bevezetését és távlati céljaik következő lépéseinek megvalósítását. A pandémiából való kilábalás mellett pedig idén júliusra az európai és a magyarországi döntéshozók is a szokásosnál nagyobb számú változás életbelépését időzítették. Búcsút inthetünk az egyszer használatos műanyagoknak és az olcsó külföldi rendelésnek, hétköznapjaink sok szempontból mégis könnyebbé válhatnak. A Pénzcentrum összeszedte a holnapi naptól várható legfontosabb változásokat
Nyárra a járványhelyzetből való kilábalás azon állomásához értünk, hogy mind a miniszterelnök, mind a kormány más politikusai hetek óta arról beszélnek, Magyarországon sikerült legyőzni a koronavírust. Ezzel párhuzamosan Novák Katalin, a Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs ülése utáni sajtótájékoztatón a múlt héten újabb korlátozások feloldását lengette be. Elmondása szerint kormány vizsgálja, hogy melyik korlátozó intézkedéseket oldhatják fel, akár már júliustól.
Felszabadulhatunk a korlátozások alól
Az államtitkár a sajtótájékoztatón kifejtette, a maszkhasználati szabályok is egy fontos téma lesz majd a felülvizsgálatkor. A döntéseket a közeljövőben meghozhatják, hogy már akár július elsejétől alkalmazni lehessen a lazításokat.
Arról is beszélt, hogy szakértőket is meghallgattak a járványügyi helyzetről: jó hír, hogy mivel Magyarországon ilyen magas az átoltottság és vakcinabőség van. Ez pedig lehetővé teszi az élet fokozatos újraindítását és a szabadságot, valamint a biztonságot párhuzamosan tudják garantálni.
Felmerültek olyan kérdések, hogy nem teljesen egyértelműek a járványügyi szabályozások, ezeket is tisztázta: a közművelődési intézményekben tartott lakodalmakra a lakodalmak általános szabályai vonatkoznak. Az iskolákba pedig már bemehetnek a szülők, nincs generális tiltás, mivel nem tanítás folyik már, hanem jellemzően táborok és más programok vannak.
Fejlesztik a digitális védettségi igazolást
Júliusban élesedik a digitális védettségi igazolvány újabb fejlesztése. Az az új funkció, amellyel leolvashatóvá válik, hogy az applikáció használója mikor kapta meg a második oltását. Így hamarosan az is leolvasható lesz az alkalmazásról, hogy a koronavírus elleni milyen típusú vakcinát kapott a felhasználó.
A Google Play áruházban EESZT-alkalmazás néven, az App Store-ban pedig EESZT Lakossagi néven érhető el az applikáció – írta meg korábban a Magyar Nemzet.
Az applikáció nagyban megkönnyíti mindazok életét, akik már megkapták a védőoltást, még nem rendelkeznek azonban az oltási igazolvánnyal, valamint a szolgáltatóknak is lehetővé teszi a vendégkör növelését.
Az alkalmazás közvetlenül kapcsolódik az oltóorvosok által használt informatikai rendszerhez, az EESZT-hez, így már az első védőoltás rögzítése után azonnal jelzi a beoltottságot.
Érvényes lesz az EU-s oltási igazolás is
Július 1-jétől az európai uniós zöld útlevél Magyarországon is hatályba lép – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten. Az útlevél papíralapon a kormányablakokban lesz átvehető, elektronikusan pedig az ügyfélkapuból lehet majd kinyomtatni. Az uniós engedéllyel egyelőre nem rendelkező kínai és orosz vakcinák elfogadása egyelőre tagállamok közötti megállapodás kérdése marad.
Újabb minimálbér-emelés jöhet
Hosszas, elhúzódó egyeztetéseket követően év elején megállapodtak a munkaadói képviseletek és a szakszervezetek a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről. A bérmegállapodás legfontosabb eleme volt, hogy februártól a korábbi bruttó 161 ezer forintos minimálbér 167 400 forintra emelkedett, míg a garantált bérminimum 210 600 forintról 219 ezer forintra növekedett.
Júliustól pedig automatikusan további egy százalékkal emelkedhet a kötelező legkisebb keresetek összege.
Azonban az év eleji megállapodás tartalmaz egy kitételt arra az esetre, ha a kormány újabb 2 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékét. A munkaadók ugyanis csak úgy egyeztek bele a további 1 százalékos emelésbe, hogyha a bérköltségeknél megkapják ennek kompenzációját.
Ha a 2021 júliusában a szociális hozzájárulási adó kulcsa 13,5 százalékra mérséklődik, akkor automatikusan emelkednek 1-1 százalékponttal a bértárgyaláson rögzített legkisebb bérek, így a minimálbér bruttó 167 400 helyett 169 ezer forint, a bérminimum pedig bruttó 219 ezer helyett 221 ezer forint lesz júliustól.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyébként a szocho csökkentését akkor lépi meg, ha 2020-ban a versenyszféra reálbér-növekedése meghaladta a hat százalékot, ami az azóta publikált KSH-s adatok szerint mind a január és az október közötti időszakban, mind az év utolsó három hónapjában meghaladta ezt a számot. Az is bizakodásra ad okot, hogy 2020 első negyedévében ez a feltétel még csak nem is teljesült, ugyanis csupán 4,6 százalék volt a reálkereset-növekedés, a kabinet mégis úgy döntött, hogy 2020. július 1-jétől újabb 2 százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót.
Az állami cégeknél is jön a bérnövekedés
A kormány június 25.-én elfogadta a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter javaslatát a legnagyobb közszolgáltató állami vállalatok bérfejlesztésére is. Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter ezt a STRATOSZ elnökével, valamint a szakszervezeteket tömörítő három konföderáció vezetőjével folytatott múlt hét pénteki megbeszélés után jelentette be.
A miniszter közlése szerint a tulajdonos iránymutatása alapján a legnagyobb közszolgáltató vállalatoknál lefolytatták a szükséges egyeztetéseket az érdekvédelmi szervezetekkel. A kormány úgy foglalt állást, hogy 2021. július 1-től évente átlagosan 5 százalékkal, 2023-ig összesen 15 százalékkal nő az érintett társaságok munkavállalóinak bére.
A hároméves bérfejlesztés évenkénti mértéke társaságonként eltérő lehet. Így például míg a MÁV-Volán Csoport 2022-ben és 2023-ban 10-5 százalékkal emeli a béreket, addig a Magyar Postánál 2021-ben 4 százalékkal, 2022-ben 9 százalékkal, 2023-ban pedig 2 százalékkal nő a postások alapbére. A Nemzeti Vízműveknél dolgozók alapbére pedig 2021-ben 4, 2022-ben 7, 2023-ban 4 százalékkal emelkedik.
Online is elérhetővé válnak a legnépszerűbb hitelek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankrendszeri verseny erősítése érdekében 2017 júniusában vezette be a Minősített Fogyasztóbarát minősítési keretrendszert. A Fogyasztóbarát termékkör 2021 januárjától a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitellel (MSZH) bővült.
Az azóta piacformáló szerepűvé vált MSZH termékek bevezetése a koronavírus miatt is előtérbe került online hitelezési folyamatok fejlesztését is támogatja. Első lépésben 2021. áprilistól a hitelnyújtók a már meglévő ügyfeleiknek kedveztek ezzel, 2021. júliustól viszont minden ügyfélnek teljes körű online hitelfelvétel keretében is elérhetővé teszik a minősített személyi hitel termékeket.
Ezzel az MSZH termékek az MNB várakozása szerint az online értékesítési csatornák jelenleg még alacsony, de a koronavírus-járvány ideje alatt egyre növekvő kihasználtságát is erősítik majd, ami a többi pénzügyi termékkel kapcsolatos ilyen irányú fejlesztéseket is felgyorsíthatja.
Bár a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek nemrég váltak elérhetővé, a szakértők szerint már most megállapítható, hogy ezek jövőbeli széles körű térnyerése katalizátor szereppel bírhat a személyi hitelek kamatszintjének csökkentésében és a hitelezési folyamatok digitalizációjának fejlesztésében.
Szocho terheli majd a cafeteria-juttatásokat is
Tekintettel a koronavírus helyzetre, 2020-ban - előbb átmenetileg, majd az év végéig - megemelték a SZÉP-kártya rekreációs keretösszegét és az egyes alszámlák értékhatárát, majd a pandémia második hulláma miatt a kedvező szabályok érvényességét ismét meghosszabbították. Így 2021. január 1-je és június 30-a között még a magasabb összeghatárok alapulvételével utalhat a munkáltató, és a béren kívüli juttatások utáni szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni.
A NAV tájékoztatása szerint a SZÉP-kártya adókötelezettségét a kifizetés pillanatában hatályos szabályok alapján kell elbírálni. Tehát 2021. június 30-ig a megemelt kereteket, míg az azt követően adott juttatásokra az alacsonyabb összeghatárokat kell alkalmazni. Íme, néhány szemléltető példa a gyakorlati alkalmazásra:
- Az első félévben minden munkavállaló jogosult a megemelt értékhatár(ok)ig történő utalásra, így június 30-ig kedvező adózás mellett akár 800 ezer forint kerülhet SZÉP-kártyájára, és a második félévben (egész évben fennálló munkaviszony esetén) sem keletkezik további adókötelezettsége.
- A II. félévben teljesített juttatásoknál figyelembe kell venni az első féléves utalásokat is. Ha a dolgozó június 30-ig kimerítette valamely II. féléves - 450 ezer forintos - limitjét, vagy többet töltöttek fel a SZÉP-kártyájára, vagy valamelyik alszámla egyedi plafonját elérték, úgy július 1-jétől béren kívüli juttatásként már nem, csak egyes meghatározott juttatásként számolható el a feltöltés.
- Ha a munkaviszony év közben megszűnik, úgy a jogviszony utolsó napján aktuális rekreációs keretösszeget (800 ezer vagy 450 ezer forint) arányosítani kell a munkaviszony napjaira. Az arányos értékhatár felett teljesített összes SZÉP-kártya feltöltés egyes meghatározott juttatássá válik, amivel a vonatkozó adókat a kilépés hónapjában kell elszámolni - az I. félévben esedékes juttatásnál a Vmtv., a II.-ban az szja-törvény rendelkezései érvényesek (önellenőrzést nem kell beadni).
A NAV jó néhány probléma tekintetében eloszlatta a ködöt, azonban bőven maradtak nyitott kérdések is. A változó értékhatárok miatt többlet-adminisztráció keletkezhet, de gondot okozhatnak azok a kilépő dolgozók is, akik több munkáltatótól kaptak SZÉP-kártya juttatást az adóévben (utóbbi esetén a juttatott összegek összeadódnak).
Jön a "műanyagtörvény"
A környezetterhelés megelőzése vagy csökkentése érdekében a kormány a "műanyagtörvény" végrehajtására kiadott rendeletben korlátozhatja vagy megtilthatja azon termék gyártását, forgalomba hozatalát, felhasználását és kereskedelmét, amely jellemzően egyszeri használat után hulladékká válik, vagy ha e termék a környezetet kevésbé terhelő termékkel helyettesíthető. Ennek értelmében eltűnnek az egyszer használatos eldobható műanyag evőeszközök, műanyag tányérok, műanyag szívószálak és az eldobható műanyag ételtartó doboz, italtároló és italtartó pohár
Az új jogszabály alapján betiltják a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat. A 15 mikronnál vékonyabb, úgynevezett „kiflis zacskók” termékdíját hússzorosára emelik: a jelenlegi 57 forint per kilogramm helyett 1900 forint per kilogrammra.
Emellett a többnyire csak speciális, ipari körülmények közt lebomló zacskókra is bevezetnek 500 forint per kilogrammos termékdíjat. A 15 mikronnál vastagabb zacskók (ide tartoznak például a vékony füles szatyrok) esetén csak ezeket a lebomló zacskókat engedélyeznék, az eddigi nulla forint helyett szintén 500 forint per kilogramm termékdíjjal. A további részleteket a törvényre épülő kormányrendelet fogja szabályozni.
Változik az egészségi alkalmassági
Kásler Miklós rendelkezése szerint a jövőben a jogosítványhoz szükséges egészségi alkalmassági vizsgálat határidejét úgy kell megállapítani a hivatásos és a nem hivatásos járművezetők esetében is, hogy annak hónapja és napja megegyezzen a vizsgált személy születésének hónapjával és napjával.
A szabály alkalmazása esetén a határidő a vizsgált személy határidőt követő első születésnapjáig túlléphető. Ha a vizsgált személy február 29-én született, és az alkalmasság határideje lejártának évében ez a nap hiányzik, akkor az alkalmasság határideje február 28-án jár le. Az új szabály szintén júliustól lép érvénybe.
Búcsút mondhatunk a filléres külföldi rendeléseknek
Ahogy a Pénzcentrum megírta, július 1-jén az Európai Unióban megszűnik az unión kívülről érkező 22 euró alatti áruk áfamentessége. A Magyar Posta közlése szerint a június 30-ig beérkezett 22 eurónál kisebb értékű küldeményeket, amennyiben a jelzett időpontig a vám elé állítás is megkezdődik, áfamentesen kapják meg a vásárlók. Azonban június 30-át követően az unión kívülről beérkező küldemények esetén értéktől függetlenül áfát és vámeljárási díjat kell majd fizetni.
A posta közleménye szerint a 22 eurónál nagyobb értékű termékekre vonatkozóan a Magyar Posta eddig is végzett vámkezelést, egységesen 3500 forintért - írja az MTI. A jogszabályi változással egyidejűleg a posta a vámkezeléshez egy teljesen új díjrendszert alakított ki, amely a termékek értékével arányosan, sávosan határozta meg díjakat.
Példaként említették, hogy ha a magánszemély rendeléskor csak a termék árát fizette meg, akkor 10 eurós termékérték alatt, online fizetésnél 399 forint, 10-22 euró között 499 forint lesz a vám elé állítás díja. Amennyiben viszont utánvéttel, azaz kézbesítéskor fizet a címzett, akkor a díj 799, illetve 899 forintra emelkedik.
A közlemény szerint értéktől független, 399 forintos egységes díjat állapított meg a posta arra az esetre, amikor a termék értéke nem haladja meg a 150 eurót és a vásárló a megrendeléskor a webshopnak az áfával megemelt árat fizeti ki online. Az áfa kifizetése azonban hiába történik meg előre a vásárláskor, a vámkezelés akkor is kötelező.
A Posta egy népszerű szolgáltatását is beszünteti
A Posta jelenleg országszerte kézbesíti a napilapokat. A napilapok példányszámának évek óta tartó csökkenése miatt viszont véleményük szerint ez a tevékenység eredményesen nem tartható fenn. Ezért döntött úgy a vállalat, hogy ezt a szolgáltatást kivonja portfóliójából.
Közölték, hogy a főbb tevékenységek fejlesztései mellett néhány szolgáltatását már racionalizálta a posta, így például a kisebb postákon megszüntették a kereskedelmi termékek árusítását, illetve a hírlap eladásokat.
Szintén gazdaságossági indokok miatt a cég július elsejétől kivonul az országos napilap kézbesítési piacról, csak a hetilapok, magazinok, színes lapok feldolgozását, terjesztését és kézbesítését tartja fenn. Ebbe a sorba illeszkedik a címezetlen reklámkiadványok terjesztésének megszüntetése is.