Bár a koronavírus-világjárvány miatt március 11-e óta Magyarországon veszélyhelyzet, és ezzel együtt rendkívüli jogrend van életben, azért az élet nem állt meg. Az emberek ugyanúgy dolgoznak, mint eddig, és sokan a tavaszra időzített felújítási terveikről sem szeretnének véglegesen lemondani. A munkaerőhiány viszont kifejezetten óriási az építőiparban és akkor az alapanyag-drágulásokról még nem is beszéltünk. Arról pedig végképp nem, hogy az itthon is egyre jobban eldurvuló koronavírus-járvány milyen hatással lesz az amúgy is vihar tépte építőiparra. 

A Pénzcentrum szakértőkkel járt utána többek között annak, milyen felújítási munkákat, mikor érdemes elvégezni; a ház mely pontján lehet a legtöbb energiát megfogni; de megtudtuk azt is, hogy az energetikai felújításban leginkább érintett termékeknél milyen árváltozások mentek végbe már idén 2019-hez képest.

Nyakunkon a szezon

Bár az utóbbi napok elég hidegre sikeredtek, azért most már nem sokára búcsút inthetünk a télnek. Ez pedig az évnek az az időszaka, amikor az energetikai szolgáltatóktól jellemzően megérkeznek az előző évi fogyasztások elszámoló számlái, így akik alacsonyabb energetikai besorolású ingatlannal rendelkeznek, azok általában ilyenkor vizsgálják meg egy esetleges energetikai felújítás lehetőségét.

- mondta el a Pénzcentrumnak Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője. Az év ennek az időszakára esedékes felújítások pedig alapvetően az ingatlan következő részeit érintik:

• Falazat utólagos szigetelése, vagy a meglévő szigetelés cseréje/felújítása
• A homlokzati és tetőtéri nyílászárók cseréje/felújítása (jellemzően a falazattal egyidőben)
• A födém, illetve a tetőtér utólagos szigetelése, vagy a meglévő szigetelések cseréje
• A fűtési rendszer felújítása (pl. gépészet, kémény, stb.)

Nem lesz olcsó mulatság

- mondta el korábban lapunknak Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEI) ügyvezető igazgatója. Igen ám, de a sürgőségnek könnyen gátat szabhat az ember pénztárcájának a mérete. Ekkor pedig dönteni kell, mégis mivel kezdjük a felújítást.

- mondta el lapunknak a MEI igazgatója. Igen ám, de a felújítási sorrendet az ember pénztárcája is befolyásolhatja. Ezért fontos azzal is tisztában lenni, hogy az egyes energetikai beruházások megközelítőleg mekkora mértékben égetik el a családi kassza tartalmát:

- számolt be a beruházások várható árazását illetően Dr. Rázsóné Szórády Csilla, aki természetesen azt is hozzátette, hogy az átlagtól eltérő egyedi igények ezt képesek felülírni.

Beszéljenek a számok

Ha valaki elő akarja venni a kockásfüzetet egy kis számolgatáshoz vagy már megvannak a számításai, csak végeznek azokon némi korrekciót, jobb ha felkészül, nem biztos, hogy tetszeni fog neki, amit a matek után látni fog. Először is lássuk, hogy az újHÁZ Centrum szakértői adatai szerint mennyivel drágultak 2019-hez képest mostanra az energetikai felújításban leginkább érintett termékek:

• Tetőtéri nyílászárók: kb. 4-5 százalék áremelkedés
• Homlokzati nyílászárók: kb. 4-5 százalék áremelkedés
• Üveggyapot: kb. 3-5 százalék áremelkedés
• Kőzetgyapot: kb. ±1-2 százalék stagnálás
• EPS: kb. 3-5 százalékos árcsökkenés
• XPS: kb. 2-5 százalékos áremelkedés

A listából jól látszik tehát hogy már pusztán a felhasználandó termékek ára is jócskán felfutott néhány hónap leforgása alatt, de akkor a legbrutálisabb pénzszivattyúról még nem is beszéltünk. Nem felejtsük ugyani el, hogy az építési költségek és a hozzájuk kapcsolódó munkaerőköltségek és anyagköltségek 2015-2019 jelentősen emelkedtek. Ezek relációjában pedig a legnagyobb növekedés a munkaerőköltségek tekintetében jelentkezett. Az adatok azt mutatják, hogy 2015-höz képest 2019-ben az átlag építési költségek közel 25 százalékot, az anyagköltségek körülbelül 17 százalékot, míg a munkaerőköltségek több mint 30 százalékot emelkedtek.

- emelte ki a mostani és a jövőben árakat jócskán befolyásolni képes tényezőket Dr. Rázsóné Szórády Csilla. 

Na, de mennyi idő lesz mindez?

Jó kérdés! Sokszor ezt még a szakértők, de még maguk a munkások sem tudják. Az azonban biztos, hogy a termelést gátló tényezők közül az Európai Bizottság által megkérdezett építőipari vállalatok válaszaiban továbbra is a munkaerőhiány tekinthető a legfontosabb tényezőnek, így az emelkedő kereslet és a javuló finanszírozási feltételek ellenére

Ezek pedig túlzás nélkül durván visszafoghatják, illetve elnyújthatják a lakásépítések és felújítások felfutásának várt ütemét és munkálatok időtartamát. A helyzet komolyságát jól jelzi, hogy iparági források szerint jelenleg nagyon nehéz a kivitelezés időtartamára mondani bármit is, mert a szakemberhiány sokszor akkora, hogy a kivitelezők egyik helyről sietnek a másikra, minden nap dolgoznak valahol néhány órát - ami így egy kétnapos ablakcserét is könnyen egy-két hétre duzzaszthat.

Ez a fránya világjárvány

Az energetikai beruházások paraméterein túl természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szakértők szerint vélhetően miként fog hatni az új koronavírus-világjárvány az az ágazatra. Az például már most látható, hogy a koronavírus jelentős gazdasági következmények nélkül nem fog elmúlni, amely hatással lesz az építőiparra és az építőanyag-kereskedelemre egyaránt. 

Az újHÁZ Centrum szakértői úgy vélik, a jövőbeni kormányzati intézkedések rövidtávon mindenképpen negatív gazdasági hatással járnak majd, a cél azonban mindenki számára az, hogy a gazdasági visszarendeződés minél hamarabb megkezdődhessen. Jelenleg a beruházások és a kivitelezői munkálatok még nem kerültek kormányrendelet általi beszüntetésre, amennyiben azonban ez megtörténik, jelentős csúszásokra és kiesésekre kell majd számítani. 

- mondta el a Pénzcentrumnak Dr. Rázsóné Szórády Csilla.

Most akkor mégis mi legyen?

Azt tehát már látjuk, hogy az energetikai felújítás történjen tavasszal vagy ősszel bizony nem olcsó mulatság. Sőt, manapság azt is nehéz megmondani, hogy a tatarozási procedúra falójában mennyi időt ölel fel. És erre még rájön az is, hogy minden lakóingatlan teljesen egyedi, ezért a felújítási sorrend is abszolút más és más lehet minden tulajdonos esetében.

Ez persze tény. Érdemes azonban mégis elgondolkodni beruházás és beruház között, már ami az időrendiséget illeti. Hiszen kinek ne az lenne az elsődleges célja, hogy már a következő fűtési szezonban érezze a rezsiszámláján, nem mentek kárba a felújításba pumpált pénzek. Álljon is itt egy ábra, mely azt hivatott megmutatni, miként alakul egy átlagos családi ház hővesztesége:

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

• Homlokzati falak, beleértve nyílásáthidalókat, ablakkávákat: ~40 százalék
• Tető, beleértve a padlásfödémet, a lapos-, vagy magastetőt, koszorúkat: ~20 százalék
• Padlók, beleértve a talajon-fekvő pincefödémet, lábazatot: ~10 százalék
• A fűtési rendszer hatékonysága, az égéstermék elvezetése: ~10 százalék
• A homlokzati nyílászárók: ~20 százalék

Az ábra függvényében tehát a szakértők javaslata az, hogy építés esetén a vásárlók elsősorban a falazat, lábazat, a tető megfelelő hőszigetelésére, illetve a megfelelő hőátbocsátási tényezővel rendelkező homlokzati és tetőtéri nyílászárókra és azok megfelelő (lehetőleg hőhídmentes) beépítésére koncentráljanak. Emellett pedig, 

- emelte ki a Pénzcentrumnak Dr. Rázsóné Szórády Csilla, aki azt is elmondta, hogy amennyiben az ingatlan tulajdonosnak van lehetősége felújításra nagyobb keretet ráfordítani, úgy szakmailag ezt javasolják, ám a fent említett munkálatok lényegesen nagyobb idő-és anyagi ráfordítás igényelnek.

Lenne hová pénzt megtakarítani

Koritár Zsuzsanna, a MEI igazgatója korábban a Pénzcentrumnak már beszélt arról, hol is tart Magyarország a lakossági energetikai területén. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat.

Ha tehát mindenképpen a pénzügyi hasznát is keressük a beruházásnak, akkor azt lehet elmondani, hogy az energiaárak alakulása kiszámíthatatlan; most éppen alacsony költségen tudjuk megvenni, de előfordulhat, hogy néhány év múlva jelentős drágulás fog bekövetkezni. Más országokban pedig elterjedni látszik az a szemlélet, hogy egyfajta befektetésként, előtakarékosságként tekintenek az épületenergetikai korszerűsítésekre. 

Ez azt jelenti, hogy az emberek az aktív dolgozói évek alatt elvégzik a korszerűsítést, amikor még van annyi bevételük, hogy finanszírozni tudják. A nyugdíjas évek alatt pedig, amikor ez a bevétel lecsökken, élvezik a hasznát: