Pénzcentrum • 2025. január 16. 15:30
A cserépkályha még mindig sok magyar otthon fűtési rendszereinek szerves része, ám használata nemcsak körülményes, de veszélyes is lehet. A kéménytüzek száma évről évre növekszik a fűtési szezonban, és sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a rossz tüzelési gyakorlat vagy az elhanyagolt kémények milyen súlyos balesetekhez vezethetnek. Cikkünkben megvizsgáljuk, miként előzhetjük meg ezeket a veszélyeket, és mit tehetünk azért, hogy a cserépkályhás fűtés ne csak hangulatos, hanem biztonságos is legyen.
A mostani téli szezont megelőző egy hónapban kiugró mértékben, 13 százalékkal drágult a fabrikett Magyarországon a KSH adatai szerint. A tűzifa mázsaára ennyire nem lőtt ki, de így is komoly pofonba futhat bele, aki a kemény hidegek beállta előtt kapkodva intézné a vásárlást. És itt nem csak az egyre szaporodó átverésekre kell gondolni: rengeteg pénzt bukhatunk azon is, ha nem ismerjük az egyes tüzelőfajtákat.
Az elmúlt egy évben kulcskérdéssé vált Magyarországon, hogy hogyan lehet a legolcsóbban megoldani a téli fűtést, hiszen a rezsiemelés óta az átlag felett fogyasztók a földgázért hétszeres árat fizethetnek, az áramért pedig majdnem háromszorosat - így, akinek például rosszul szigetelt, nagy energiaigényű háza van, annak fájdalmas lehet, ha beüt a hideg.
Sokan ráadásul a mai napig cserépkályhával fűtenek, ami sok esetben nem csak körülményes lehet, hanem életveszélyes is. A fűtési szezonban minden évben megszaporodnak a kéménytüzek, ám sokan tisztában van azzal, hogy ez miért van így. Egy nyilvános Facebook-csoportban most hasznos tanáccsal látták el azokat, akik továbbra is erre a fűtési megoldásra támaszkodnak. A poszt szerint:
A kéménytüzek két típusát lehet megkülönböztetni:
- koromégés
- kátránylerakódás égése
A koromégés során a kéményben lerakódott korom(por) ég el. A folyamat nem olyan veszélyes, mindössze pár percig tart, és a kicsapódott szilárd égéstermék (elemi szén) gyullad meg.
Kátrányégésről beszélhetünk, ha a porkorom, és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd meggyullad. Ez egy meglehetősen veszélyes folyamat, mivel magas az égő anyag égéshője, a hőmérséklet a 800-1.200 °C-ot is elérheti, az égés pedig 1-15 órán át tarthat, attól függően, hogy a lerakódott anyag milyen mennyiségű.
Mitől keletkezik kátrány?
- Vizes nyers fától, amelynek 20 % feletti a relatív víztartalma.
- Ha a tüzelés során kevés a levegő, a füstgáz hőmérséklete 74 °C alá csökken, a benne lévő vízpára kicsapódik, ami akár a lángtérben is bekövetkezhet.
- Túlméretezett tüzelőberendezés esetén, amikor alacsony hőmérsékletű vízkörre nagy teljesítményű kazánt kötnek.
- Hőfokszabályozós kazánok helytelen kialakítása során, ha a kazán automatikusan 60 °C-nál lezárja a levegőt, a visszatérő víz pedig lehűti a füstgázt.
A kéménytüzet úgy előzhetjük meg, ha a fenti problémákat kiküszöböljük. Az, hogy az adott helyen valóban kéménytűz volt-e, a kémény aljánál, azaz a koromzsáknál is megvizsgálható. Ha az ide lehullott korom habos, kézzel összemorzsolható, és jellegzetes, ammóniára hasonlító szagú, akkor egészen biztosan kátrány égett.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 170 925 forintot 20 éves futamidőre már 6,26 százalékos THM-el, havi 138 454 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,68% a THM, míg a MagNet Banknál 6,88%; az Erste Banknál 7,00%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,49%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Enyhébb (+ 5-10 °C-os) időjárás esetén, amikor fojtottan tüzelünk, a kátrány akár 1-10 nap alatt is lerakódhat a kéményre, majd az első hidegnél – mikor jól megrakjuk a tüzet – egy aprócska szikra is elegendő ahhoz, hogy a kátrány begyulladjon. Ezt még a rendszeres kéményellenőrzés sem tudja megelőzni, mert a kátránylerakódás a fűtési szezon előtt – a szokásos kéményseprői ellenőrzésnél – még nem látható, pár hét múlva pedig már a tűzzel szembesülünk.
További kockázati tényezőt jelent a kéménybélelés: az eternitcső nem tűri jól a hőt, a melegtől elrobban; az alumínium cső pedig elolvadhat. A rendszer jellegű kéményeknek ellenállónak kell lenniük koromégéssel szemben. Ezt az MSZ EN 1443 szabvány szerint jelölik: “O”: koromégéssel szemben nem ellenálló; “G”: koromégéssel szemben ellenálló.
További kéményproblémák, amelyek tüzet okozhatnak:
- kéményajtó hiányzik, vagy nincs kettős záródása;
- a kémény vakolata hézagos, repedezett;
- éghető anyagú a padló borítása;
- a kémény közelében – 12 cm-en belül – éghető anyagú faszerkezet van beépítve;
- a kéményfalazaton épületgépészet elem (pl. villamos kötődoboz) van elhelyezve;
- ha a kéményfüst nem tömör, akkor a lineáris hőtágulás miatt meg tud nyílni a falazat.
A fűtési szezon kihívásai nemcsak a pénztárcánkat, hanem a biztonságunkat is érintik. Ezért a megfelelő tüzelőanyag kiválasztása, a kémények rendszeres ellenőrzése, és a szabályok betartása elengedhetetlen a hideg hónapokban.