Pénzcentrum • 2024. december 27. 10:32
A családi ház viszi a prímet a középkorúak esetében, 58 százalékuk él ilyen ingatlanban - derül ki a K&H biztos jövő felmérés harmadik negyedéves adataiból. A panelek aránya 16, a társasházi lakásoké 10 százalékos. A harmincas korosztály 64 százalékának van saját lakása, míg az ötvenesek esetében majdnem 80 százalékos az arány. A lakáshelyzet bemutatásának apropót ad, hogy a következő időszakban - részben az új állami lakástámogatási intézkedéseknek köszönhetően - pörgősebb tempóra válthat a magyarországi lakáspiac.
A magyar lakosság döntő részének a lakóingatlan jelenti a legjelentősebb vagyontárgyát, így a középkorúaknál is. Kérdés persze, hogy mégis milyenek ezek az ingatlanok. Erre válaszol a K&H biztos jövő felmérése, amely már évek óta, így a mostani a harmadik negyedéves adatok alapján ismerteti a 30-59 éves korosztály lakáshelyzetét.
Mindez most azért is érdekes, mert magasabb fordulatszámra kapcsolhat 2025-ben a lakáspiac részben az állami lépések eredményeként. Ilyen például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélokra történő adómentes felhasználásának lehetősége, amely a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek előrejelzése alapján nagyobb lakáspiaci keresletet vetít előre. Emellett a több ezer milliárd forintos állományt jelentő állampapírok egy részénél jövőre lesz a kamatforduló: a hozamok jelentős csökkenése miatt a lakáspiaci befektetések szintén attraktívabbá válhatnak. Ez pedig hatással lesz majd mind a lakáshitel-, mind pedig a lakásbiztosítási piacra.
Milyen a lakás?
Tízből nagyjából hatan, azaz a megkérdezettek 58 százaléka önálló családi házban lakik. Hatoduk, vagyis a 16 százalékuk házgyári technológiával épített panellakásban él. A társasházban lakók aránya 10 százalékos, az iker- és sorházak aránya, valamint a lakóparki ingatlanok részesedése pedig egyaránt 7-7 százalékot tesz ki.
A friss adatok nem jelentenek számottevő átrendeződést a felmérés korábbi években mért eredményeihez képest. A településtípusnak továbbra is jelentős hatása volt az ingatlanokra: a falvakban élők 90 százaléka lakik családi házban, míg Budapesten ez az arány csak 18 százalékos. A panellakást Budapesten és a megyeszékhelyeken említették az átlagnál gyakrabban, előbbit 32 százalék, az utóbbit 28 százalékuk, a nem panel társasházi lakások viszont kifejezetten a fővárosra voltak jellemzőek, 24 százalék lakik ilyen ingatlanban. A jövedelem szerinti bontásból az látszik, hogy a panellakásokat jellemzően a közepes jövedelműek említették, 23 százalékos aránnyal, míg a magas jövedelműeknek a 11, az alacsony jövedelműeknek pedig a 18 százaléka él ilyen lakásban. A nők és az alacsonyabb végzettségűek körében gyakoribb volt a családi ház, mégpedig 66 és 63 százalékos eredménnyel.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Kié a lakás?
"A felmérés szerint a saját tulajdonú ingatlanok aránya a megkérdezettek körében 71 százalékot tett ki, és a kor előrehaladtával emelkedés látható. Az ötvenes korosztály 77 százaléka él saját lakóingatlanban, miközben a negyvenesek esetében ez 73 százalék, a harmincas korosztályban pedig csak 64 százalék. A bérleményt főleg a fővárosban és a megyeszékhelyeken említették, 26 és 19 százalékos eredménnyel. Ezzel szemben a községekben marginális, 5 százalékos a lakóingatlant bérlő középkorúak aránya. A gyerekes családok 78 százaléka saját lakásban él, ahol még nincs gyerek, ott ez az arány 65 százalék" - ismertette az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője. Hozzátette, hogy a meglévő ingatlan típusa, lokációja alapvetően meghatározza a lakás piaci értékét, ezzel együtt azt is, hogy a családi helyzet megváltozása, esetleg állásváltás esetén milyen lakásba lehet továbbmenni, azaz elköltözni, akár lakáshitel segítségével.
A szakember beszélt arról is, hogy évtizedes távlatban a lakóingatlanok értéke jelentősen emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal lakásárindexe szerint az idei második negyedévben a lakóingatlan-árak nominálisan 199 százalékkal haladták meg a 2015 szintet, a reálértéket nézve pedig több mint 82 százalékos volt a drágulás.