Pénzcentrum • 2024. november 30. 06:04
A tűzifacsalások által leginkább veszélyeztettek az idős emberek, ezért vásárláskor érdemes óvatosnak lenniük, és a fiatalabb családtagok segítségét kérni – mondták el a Pénzcentrum megkeresésére erdészeti szakértők, erdőgazdálkodók, akik arra is figyelmeztetnek, hogy a falopás, illetve az illegális faanyag kereskedelem két különböző témakör. Összeállításunkból az is kiderül, igazából nem is a mélyszegénységben élő emberek érintettek ebben a tevékenységben, számukra például sokat segített a szociális tűzifaprogram, hanem egy zárt, jól szervezett személyi kör keres milliókat. Nagyon nehéz megmondani, milyen volumenben folyik az illegális fakereskedelem, de olyan félmillió és egymillió köbméter közé lehet saccolni a mennyiséget.
A hivatalos közlemények szerint az illegális fakitermelés- és kereskedelem visszaszorítása az erdők és a fával borított területek védelme, a gazdaság kifehérítése, a fogyasztói bizalom növelése, a klímavédelem miatt fontos, és az uniós és a magyar szabályok is egyre szigorúbbak. Ám a faanyag kereskedelmi láncot ellenőrző erdészeti hatóságként eljáró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2023-as jelentése szerint (a teljesség igénye nélkül) Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2022 után 2023-ban is extrém magas kockázatú vármegye maradt, de már a 2022. évet megelőző öt évben is nagyon magas kockázati besorolású volt. Pest vármegye pedig tavaly is nagyon magas kockázati besorolást kapott, az utóbbi négy évben jelentős mértékben nem csökkent a vármegye kockázati pontszáma. Heves és Veszprém vármegyék kockázati besorolása pedig két kategóriát romlott. (Tegyük hozzá, Zala vármegye két kategóriát javult. Békés és Csongrád-Csanád vármegyék az alacsony kockázati besorolásukkal szintén javuló tendenciát mutatnak – a szerk.)
Ám adja magát a kérdés (ha úgy tetszik a laikus kérdés) a rossznak tekinthető kockázati besorolások alapján, jelesül, miképp lehetséges ez? Hiszen itt például nem csendben végezhető illegális gombagyűjtésről van szó. Itt motoros fűrészek szólnak, a fát ki kell vágni, nehéz tehergépkocsikkal elszállítani, mindez pedig kilométerekre elhallik. Ezzel kapcsolatban szerettük volna megkérdezni az Országos Erdészeti Egyesület egy szakemberének véleményét, ám meglepő módon nem volt szakemberük/véleményük, köszönték megkeresésünket és az illetékes szaktárcához irányítottak.
Az Agrárminisztérium a Pénzcentrum megkeresésére a következőt közölte: falopás esetén tulajdon elleni bűncselekmény történik, amely ügyben a rendőrség tud eljárni. Ezzel szemben az illegális fakitermelés tulajdonképpen az engedélyeztetési/bejelentési eljárás nélkül történő fakitermelési tevékenység és a kitermelt faanyag illegális kereskedelembe hozatalát takarja. Ebben az esetben a nem szakemberek számára legtöbbször a fakitermelési tevékenység elvégzése semmiben sem különbözik a hatósági engedélyek alapján, az erdőterületen elvégzendő fakitermelési tevékenységtől, így felderítése is csak szakemberek és a hatóságok bevonásával valósulhat meg.
Az Északerdő Zrt. arra hívta fel a figyelmünket, hogy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 102. paragrafusának megfelelően a jogosulatlanul végzett fakitermelés, vagy egyéb erdőt károsító cselekmény, esemény észlelése esetén megteszik a szükséges bejelentést az erdészeti hatóság és a rendőrség felé. Veréb István kommunikációs tanácsadó azt is hangsúlyozta, hogy adatszolgáltatásuk rendszeres.
A Mecsekerdő Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese is azt húzta alá a Pénzcentrumnak, hogy a társaságnak, illetőleg az alkalmazott szakszemélyzetnek fennáll egy bejelentési kötelezettsége. A bejelentési kötelezettség azért kétirányú, mivel a cselekmény egyrészt erdészeti hatósági eljárásban erdővédelmi bírságot von maga után, másrészt bűncselekmény is a Btk. 370.-ik paragrafusa alapján. Partos Kálmán szerint társaságuknál évente előfordul kisebb mennyiségre, értékre elkövetett jogellenes fakitermelés, természetesen minden esetben teljesítik bejelentési kötelezettségüket a hatóságok felé.
A Zalaerdő Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli az illegális faanyag-kereskedelmet, évente elemzést tesz közzé: A Pénzcentrumnak mindezt megerősítette a Nébih is. Eszerint a hivatal EUTR honlapján minden évben közzéteszik az illegális fakitermelés- és faanyag kereskedelem adatait, ezeket az állami erdőgazdaságoktól és a vármegyei erdészeti hatóságoktól kapják.
Ám az adatszolgáltatás a magánerdők esetében már nem is olyan egyszerű. A Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke a következőket közölte: nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy tagjaiknak mennyi kárt okoznak a falopások. Dósa Ildikó szerint erre az adatszolgáltatásra nincs megfelelő rendszerük, jogosultságuk, illetve kapacitásuk. A vármegyei erdészeti hatóságoknál viszont lehet részletes adatokat kérni, adatszolgáltatás keretében. Ez pedig a következőképpen zajlik: az adattárat, illetve az erdőgazdálkodói nyilvántartást érintő adatszolgáltatási kérelmeket az illetékes vármegyei kormányhivatalhoz szükséges benyújtani. Amennyiben egy adatszolgáltatás több vármegyei kormányhivatalt érint, vagy elektronikus adatszolgáltatást kérnek, akkor a kérelmet az Agrárminisztériumnak kell beküldeni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nagy Dániel, a Nébih erdészeti főfelügyelője megkeresésünkre elmondta: ami a „zajos kitermelést” illeti, az összkép jóval árnyaltabb, bonyolultabb, mint azt egy szakmán kívüli polgár gondolná. Először is, a motoros fűrész a közeli faluból is szólhat, így meglehet, fölösleges a gyaloglás. Ráadásul az új elektromos fűrészek szinte már nem is hallatszanak, az erdőterület hatalmas, egy kisebb teherautót pedig rövid idő alatt meglehet pakolni. Megesik, a tolvajok nem is visznek el egyszerre sokat, például csak 3-4 köbmétert. Ez természetesen falopás, amely értéktől függően lehet szabálysértés, illetve lehet bűncselekmény. Az illegális fakereskedelem más kategória: például kivágnak 120 köbmétert, ám papíron csak 100 köbméter szerepel. A 20 köbméter illegális fakitermelésnek minősül, ám a helyzetet bonyolítja, hogy 10-15 százalékos az úgynevezett felvételi hibahatár: számít a fa nedvessége, formája, például az is, hogy nem henger alakú.
A legtöbb lebukás nem is az erdőkben történik, hanem a faanyag-kereskedési lánc ellenőrzése során, szállítás közben, Tüzép-telepeken, fűrészüzemekben, utólagos ellenőrzéseknél. Itt elsősorban a szállítójegyeket vizsgálják az ellenőrök. Ám a szállítójegyekre érdemes odafigyelniük a fogyasztóknak is, ha nem tud ilyet adni a szállító, akkor már vélelmezni lehet a „fekete fát”, amelynek oka roppant egyszerű: a 27 százalékos áfát próbálták megspórolni, vagy a hibás teljesítési miatti felelősséget, a beazonosíthatóságot szeretnék elkerülni.
A tapasztalatok szerint legtöbbször az idősebb korosztályt verik át, ennek az egyik legdurvább formája az előreutalás, ilyenkor a fogyasztó a pénzt is kifizeti, és fát sem kap. Az is egy gyakori trükk, hogy állításuk szerint kimaradt egy fuvar, így a megbeszélt időpontnál előbb hozzák a fát. Ilyenkor az emberek kapkodnak, és nem figyelnek kellően a minőségre, a mennyiségre. Különösen nagy kockázatot hordoznak a közösségi portálokon közzétett hirdetések (például: Facebook, Marketplace). Az ilyen hirdetők 80 százalékánál talált szabálytalanságot a Nébih az elvégzett próvásárlásos ellenőrzéseknél. Ezért helyi erdőgazdálkodótól, erdőgazdaságtól, telephellyel rendelkező tűzifa-kereskedőtől érdemes vásárolni.
A Nébih erdészeti főfelügyelője kiemelte: a tapasztalatok szerint nem a szegénységben, mélyszegénységben élők lopják a fát, ők inkább az erdészetek által szervezett fagyűjtő csoportokba jelentkeznek és természetesen sokat segített a kormány szociális tűzifaprogramja, ennek helyi működésébe már az önkormányzatok emberei is belejöttek. Az is jól jött, hogy az utóbbi két tél meglehetősen enyhe volt. A lényeg, egy zárt, jól szervezett személyi kör keres milliókat, és olykor „hibrid módon” dolgoznak, van legális fakereskedelmi tevékenységük is, ám azért mellette trükköznek is. Hiszen a papírokon valótlan adatok tüntethetőek fel, és szállítójegy nélkül legalább a legközelebbi falvakig le lehet jutni az erdőből. Ezért úgy gondolják, kis szerencsével megússzák a lebukást. Nagyon nehéz megmondani, Magyarországon milyen volumenben folyik az illegális fakereskedelem, ám félmillió és egymillió köbméter közé lehet saccolni a mennyiséget – mondta végezetül Nagy Dániel.
Illegális faanyag-kereskedelmi tevékenység gyanúja esetén bejelentés tehető az eutr@nebih.gov.hu e-mail címen.