Szánthó Péter • 2024. november 18. 05:35
Regeteg támogatás és egyéb pénzösszeg áramolhat jövőre az otthonfelújításba is: elég csak a munkáshitelre, a vidéki felújítási támogatásra vagy a feltörhető nyugdíjmegtakarításokra gondolni. Sőt, a SZÉP-kártyáról is egy bizonyos összeg erre lesz fordítható, és az állampapírokra kifizetett, mintegy 3000 milliárd forintnyi kamatkötelezettség egy része is megjelenhet az ingatlanpaicon - akár energetikai korszerűsítések formájában is. Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke ennek kapcsán lapunknak arról beszélt, nem számíthatunk komolyabb drágulásra a kapcsolódó termékek esetében. Az intézkedések akár a napelem-beruházásokat is meglódíthatják, ahol jelenleg a lakossági megrendelések gyakorlatilag teljesen eltűntek. A MANAP Iparági Egyesület elnöke, Szolnoki Ádám viszont arra hívta fel a figyelmet: egyelőre nem tudni, hogy például a nyugdíjmegtakarításokból lehet-e napelemet venni.
Valóságos pénzeső zúdul azokra, akik lakásfelújítást terveznek: egyrészt a nyugdíjmegtakarításokból 2025-ben nem csak vásárolni lehet ingatlant, hanem felújításra is lehet fordítani az összeget. Emellett a SZÉP-kártyán lévő összeg 50 százalékát is felújításra lehet majd fordítani. Érkezik még a vidéki otthonfelújítási program, amely az ötezer főnél kevesebb lakosságszámú településeken lesz majd elérhető. A támogatott beruházás mértéke maximum 6 millió forint lesz, amelynek az 50 százaléka vissza nem térítendő támogatás, a támogatási összeg fele-fele arányban kell költeni munkadíjra és építőanyagra. Van lehetőség kedvezményes hitel igénybevételére is, és a 3 százalékos fix kamatozású konstrukció igénybe vehető az önerő kiváltására is - de nem kötelező felvveni a hitelt. Sőt, jövőre érkezik a fiataloknak a munkáshitel, amely maximum 4 millió forintnyi kamatmentes kölcsönt jelent.
Sőt, a 2025-ben kifizetett állampapírkamatokat is megérheti valamilyen energetikai korszerűsítésbe fektetni. Márpedig ebből is rengeteg bevétele lesz jövőre a lakosságnak: ugyanis 2025-ben mintegy 3000 milliárd forintnyi tőke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát, ebből csak 1800 milliárdot a prémium állampapírokra kell kifizetnie az államnak (sok PMÁP-konstrukció 19 százalék feletti kamatot fog fizetni a 2023-as rekordinfláció nyomán), aminek a java része az első negyedévben esedékes.
Bár a szakértők szerint a kifizetések döntő többségét újra befektetik, de rengeteg pénz csatornázódhat át az ingatlanpiacba is. És itt jönnek a képbe az energetikai felújítások: hiszen a legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el, a pénzmegtakarítás pedig gyakorlatilag egészen addig hatással van a pénztárcánkra, ameddig el nem adjuk az ingatlant.
De mit hozhat a pénzeső az építőiparban, illetve mi lesz az alapanyagokkal? Számíthatunk komolyabb drágulásra a támogatások hatására? Erről beszélgettünk szakértőkkel. Arra is kíváncsiak voltunk, mire készüljön az, aki valamilyen napelemes rendszer kiépítésén gondolkodik.
Drágulást is hoz a pénzeső?
Az energiahatékonysági beruházások nagyon kézenfekvőek, többek között azért is mert július óta fut egy állami támogatási rendszer, amelynek lehívási szabályait most egyszerűsíti a kormány. De ennél komplexebb hatás várható, ami kiterjed az összes több felújítási munkálatra is. Az a tapasztalatunk, hogy aki belevág valamilyen felújítási munka elvégzésébe, az igyekszik összekötni azt az összes többi szükségesnek, vagy lehetségesnek tűnő munkával
- mondta a Pénzcentrumnak Juhász Attila, az Újház Zrt. igazgatósági elnöke, és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke. Mint hozzátette: így volt ez az energiahatékonysági támogatás eddigi időszakában is: azok, akik elkezdték, sok más – főleg kapcsolódó tető és kémény felújítás, burkolás, fűtéskorszerűsítés stb. – munkát is el akartak végezni, ha már belevágnak egy homlokzati szigetelésbe, vagy egy nyílászáró cserébe. Ennek azért van jelentősége, mert a magyar építőiparban tevékenykedő KKV-knak kiemelkedően sok munkát jelentenek ezek a megbízások - hívta fel a figyelmet.
Arra a kérdésünkre, hogy hozhat-e áremelkedést az építőanyagok piacán a nagymértékű forráskiáramlás, Juhász Attila azt mondta, arra számítanak, hogy Arra számítunk, hogy a kormány 21 pontból álló gazdasági akcióterve, amely számos területen kapcsolódik a lakásépítési és felújítási piachoz, pozitív hatással lehet az építőiparra.
Az inflációval arányos, vagy azt minimális mértékben meghaladó építőanyag áremelés bekövetkezhet, de semmiképpen nem emiatt
- húzta alá az elnök. Kifejtette: a magyar építőanyag piac és az építőanyag gyártási kapacitás jelenleg bőven a kapacitásai alatti forgalommal üzemel, nem véletlen, hogy a Covid utáni nagy áremelkedés óta jelentős áresés következett be. Az építőanyag árak 2023-ban 5 százalékkal csökkentek,
- ezen belül a szerkezetépítésben használt anyagok árai 8,
- a szigetelésé 11,
- a tetőfedésé pedig 6 százalékkal esett vissza novemberre,
- de például a tégláé 14,
- az épületfáé 19,
- a habosított szigetelőanyagoké pedig 21 százalékkal mérséklődött.
- Ehhez képest tudtak az árak még az idén is tovább csökkenni, az Újház kereskedelmi hálózat adatai alapján év eleje óta átlagosan 7 százalékkal.
Azt viszont látni kell, hogy az elmúlt 2 évre jellemző költség növekedés, kereslet visszaesés, és az ebből következő kiélezett verseny hatására a legtöbb gyártó és kereskedő cég túlélő üzemmódban működik. Ez a helyzet sokáig nem lesz fenntartható, ezért, ha szerény mértékben is, de kódolva van az áremelés az elkövetkező időszakban
- fejtette ki Juhász Attila. A szakemberhiány kapcsán azt mondta, egyértelműen azt látjuk, hogy az építőiparban jelenleg van elegendő szabad kapacitás.
Később esetleg néhány szakma tekintetében kialakulhatnak szűk keresztmetszetek, de az energiahatékonysági támogatás indulásakor is ezt gondoltuk, végül mégsem ez lett a program lelassulásának fő oka, hanem a bonyolult pályázati ügyintézés. Sok múlik azon, hogy időben milyen kifutása van a támogatásoknak, ha az emberek bíznak abban, hogy ezek kitartanak 1-2 évig, akkor a munkák időben szétterülnek, és csökken a szakemberhiány esélye
- tette hozzá.
Megkérdeztük azt is, hogy milyen beruházásokon gondolkodjon, aki valamilyen energetikai felújításra tervezi elkölteni a SZÉP-kártyáját, a nyugdíjpénzét vagy esetleg a PMÁP-ból érkező kamatokat. Juhász Attila szerint családi házak esetében a legcélszerűbb komplex megoldásban, úgynevezett „termikus burokban” gondolkodni, ez tudja a leginkább biztosítani a hosszú távú fenntarthatóságot, és a gyors megtérülést.
Ez alatt értjük a homlokzat, födém és/vagy tető szigetelést, valamint a homlokzati nyílászárók cseréjét. Ezen területek korszerűsítése után célszerű a fűtési rendszer, és a használati melegvíz elállító berendezések cseréjében gondolkodni, de fontos, hogy fosszilis tüzelőanyaggal működő új rendszerek beépítésére, például gázkazánokra, már nem lehet állami támogatásokat felhasználni, tehát praktikusan maradnak a napelemes rendszerek, vagy a hőszivattyúk és az elektromos fűtőberendezések különböző formái
- magyarázta.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Megkeresésünkre Koji László, az ÉVOSZ elnöke azt mondta, szerinte az intézkedések 100 milliárdokat csoportosíthatnak a lakásügyek területére 2025-ben.
A SZÉP-kártyákon lévő összegek önmagukban nem elengendőek energetikai beruházások költségeinek megfinanszírozására. Kisebb értékű lakás-szépítések, korszerűsítések várhatóak csak ezen források felhasználásával. Vagy jól kiegészíthetik az egyéb megtakarításokat
- fogalmazott az elnök, aki szerint leginkább a lejáró állampapírokból csoportosulhat át pénz az ingatlanpiacra, az új és használt lakásvásárlások mellett az energetikai felújításokba is.
Ennek hatása az új építésű lakások számában – tekintettel arra, hogy az átlagos építési futamidő két év – legkorábban a 2026 – 2027. évi tényszámokban jelenhet meg
- hívta fel a figyelmet Koji László, aki szerint nem kell áremelkedésekre számítani az intézkedések hatására, "áremelkedést az inflációs hatások, a költségemelkedések hozhatnak 2025. évre, várhatóan átlagosan 5- 10% között." Mint kifejtette: jelenleg az országban van elegendő építőanyag, illetve kivitelezői kapacitás is, amely éves szinten 22-25 ezer új lakás építéséhez és 250 ezer lakás felújításához is elégséges lehet.
A napelemet felejtsük el?
Az eddig közöltekből nem derült ki, hogy a támogatások felhasználhatóak lesznek-e napelemes beruházásokra, de a MANAP Iparági Egyesület elnöke, Szolnoki Ádám nem túl optimista ebben a tekintetben.
Az eddigi tapasztalatunk az, hogy a korábbi családi otthonteremtési támogatás óta napelemek kifejezetten csak erre a célra dedikált forrásokból támogathatók, az általános energetikai forrásokban tiltva voltak. Ugyanakkor örülnénk, ha nyílna erre lehetőség, mert a Napenergia Plusz Programon kívül, ami már betelt, gyakorlatilag nincs élet a napelemes piacon a lakossági szegmensben és minden támogatás nagyon fontos az itt tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak
- mondta megkeresésünkre az elnök, aki szerint különösen fontos megemlíteni, hogy annak a nyár elején még nagyon beharangozott tervnek, amely szerint a régebbi, szaldóból kieső napelemesek pályázhattak volna akkumulátorra, egyelőre se híre se hamva, holott eredetileg egy őszi indulás volt előirányozva. Ez a kereslet nagyon híányzik a piacról - tette hozzá.
Szakember-, illetve kapacitáshiányról Szolnoki Ádám szerint a pangó megrendelések miatt nem lehet beszélni. Mint kifejtette, elég nehét helyzetben vannak a hazai napelemes cégek, és a jövőbeni kilátások sem túl rózsásak.
A fent említett Napenergia Plusz Program ad némi hátteret, de a többsége a megrendeléseknek már korábban megtörtént, azaz új megrendelésekből a lakossági piacon szinte alig van. Reméljük, hogy a bruttó elszámolásban a piaci lehetőség megnyitása (azaz amikor nem csak az MVM Next veheti át a betáplált energiát kWh-nként 5 Ft-ért, hanem más piaci szereplő is esetleg érdemben többért) fog valamennyit élénkíteni a keresleten, illetve nagyon várja a piac a régi rendszerek "hibridizálására", azaz akkumulátorral való kiegészítésére célzott támogatást
- sorolta Szolnoki Ádám, aki szerint a céges megbízásokban némi növekedés ugyanakkor tapasztalható, mert a villamosenergia árak ha moderáltabbak is, mint az elmúlt 2 évben, még mindig viszonylag magasak és a rendszerhasználati díjak megspórolásával már vonzó befektetés egy cégnek a saját napelem.
Amennyiben itt az adminisztrációs akadályok elhárulnak (MAVIR általi távvezérlés kiépítése plusz teher és egyelőre nem működik olajozottan ezek üzembe helyezése), akkor lehet egy értékelhető növekedés ebben a szegmensben
- tette hozzá.