HelloVidék • 2024. november 15. 08:16
Gyermekkorunk óta hallgatjuk szüleinktől, nagyszüleinktől, hogy milyen fontos a rendszeres céklafogyasztás, kiváltképp az influenzaszezonban – na de mégis miért? Mit tud a cékla, amiért az egyik legfontosabb szezonális zöldségféleként tartjuk számon? Mikor kezdődik a cékla szezonja és meddig tart, miért egészséges és milyen ínycsiklandó finomságokat dobhatunk össze belőle idén ősszel és télen?
A HelloVidék cikkében minden fontos tudnivalót összegyűjtött az ősz és a tél egyik legnagyszerűbb szezonális alapanyagáról, a cékláról, amiből - ha szeretnénk kihasználni jótékony egészségügyi hatásait – valóban érdemes minél többet fogyasztanunk.
Utána jártak, mi mindenre jó a cékla: hogyan tároljuk, dolgozzuk fel az alapanyagot, milyen – sokszor egészen meglepő ízvilágú és megjelenésű – fogásokat készíthetünk belőle? Ezúttal két kipróbált receptet is hoztunk: máris mutatjuk, hogyan készül a legfinomabb céklás rizottó rántott fetasajttal és zöldfűszerekkel!
Indul a céklaszezon!
Bár az újcékla tavasz végén, nyár elején már kapható a boltokban és piacokon, a cékla kapcsán elöljáróban érdemes tudnunk, hogy egy tipikus téli zöldségféléről van szó, amit novembertől februárig célszerű minél nagyobb mennyiségben fogyasztanunk. A cékla egy igazi őshonos zöldségféle a Földközi-tenger partvidékén, a helyiek évezredek óta fogyasztják és termesztik, Európa északabbi területein pedig a késő középkor évszázadai során vált elterjedtté.
A modern étkezési cékla (avagy a zöldség abban a formában, ahogy mi ismerjük) a 19-20. század során került kinemesítésre, azonban nem csak a gumókat, hanem a cékla fiatal leveleit is fogyasztjuk, tipikusan zsenge salátaalapanyagként. Világszerte számos különféle színváltozatban létezik: bár itthon a hagyományosnak mondható vörös céklát ismerjük (a gumókban található betanin és antocián felelnek az élénk színért, azonban ezeknek az édes ízhez semmi közük), Ázsiában a rózsaszín csíkos, sárga vagy fehér verziók is elterjedtek, ami alkalmassá teszi az alapanyagot dekorációnak is.
Nem csak finom, hanem egészséges is
Sokan nem tudják, de a cékla nem csak finom konyhai alapanyag, hanem egy évezredes múltra visszatekintő gyógynövény is, amit régen a javasasszonyok előszeretettel alkalmaztak a „női problémák” kezelésére, a vérképzés elősegítésére és lázcsillapításra. A céklát a modern orvostudomány leginkább magas antioxidánstartalma miatt népszerűsíti: a gumóknak, legfőképp nyersen fogyasztva magas az A-, B- és C-vitamin tartalma, illetve a magnézium-, kalcium-, foszfor-, vas-, réz-, kén-, nátrium- és káliumtartalma is, amelyek bizonyítottan védik a szervezetet a daganatos megbetegedésekkel szemben.
A népi gyógyászat nem tévedett: a cékla valóban kiváló vérképző alapanyag, ugyanis magas vastartalma miatt sokat segíthet azoknak, akik vashiányos vérszegénységgel küzdenek, de menstruáció idején, illetve a kismamáknak várandósság alatt is javallják rendszeres fogyasztását, mert a cékla hozzájárulhat a magzat erősítéséhez. Rengeteg pozitív tulajdonsága közül érdemes kiemelnünk továbbá a cékla immunerősítő hatását is: valódi vitaminbonbaként támogatja szervezetünket az influenzaszezon idején és segít kivédeni a fertőző betegségeket.
Kedvenc céklás ételeink: mi mindenre jó a cékla?
Ahogy a fentiekben is említettük, a cékla vitamintartalma akkor a legmagasabb, ha frissen fogyasztjuk, azonban egy olyan „superfoodról” van szó, ami minden formájában támogatja szervezetünket. Magas antioxidánstartalma mellett rostban gazdag alapanyagról van szó, ami segít fenntartani a normál bélműködést, alacsony kalóriatartalma miatt pedig a fogyókúrázók körében is kedvelt köret- és salátaalapanyag, amivel könnyűszerrel kiváltatjuk például a magasabb kalóriatartalmú burgonyát.
A legtöbb magyarnak legelőször a céklasaláta jut eszébe róla, akár friss, akár főtt céklából (illik hozzá az alma, a zeller, a kukorica és a majonéz), mások a reszelt-főtt céklasalátát vagy az ecetes céklát kedvelik, sokan viszont meleg köretként fogyasztják hagymával, fokhagymával és zöldfűszerekkel együtt megsütve. A cékla fermentálása is bevett szokás, ugyanis a természetes, tejsavas erjesztéssel készült céklasavanyúság sokkal egészségesebb a nagyüzemi ecetes céklánál, a céklakvász nevű probiotikus ürítőről nem is beszélve.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A cékla a szláv, különösen az ukrán és az orosz konyha közkedvelt alapanyaga, el sem tudják képzelni nélküle a borscs nevű levesüket, melynek egy magyaros verzióját néhány évvel ez előtt mi is kipróbáltuk, mégpedig a beregszászi savanykás céklagulyás formájában. A céklából számos húsos és húsmentes levest, akár krémlevest, sőt, főzeléket is készíthetünk, ezek mellett az sem ritka, ha egy főfogásnál is a cékla játssza a főszerepet ahelyett, hogy valamilyen köretelemként szerepelne a tányéron.
Az ínycsiklandó céklás rizottó mellett a céklából kiváló céklahumuszt, vegetáriánus céklaburgert, tócsnit és zöldségfasírtot, vagy akár cékla-Wellingtont is készíthetünk, sokan pedig a célkából készült céklaporral színezi házi készítésű gyúrt tésztáikat vagy péksüteményeiket, hogy színesebbé varázsolhassák kedvenc fogásaikat. A cékla magas természetes cukortartalma miatt édes ételekhez is használható: készíthetünk belőle például céklalekvárt vagy céklabrownie-t és más céklaalapú, egészséges süteményeket.
Hogyan tároljuk és dolgozzuk fel a céklát?
A cékla nem tartozik a könnyen romló alapanyagok közé: hűtőben, jól szellőző pincében vagy hűvös, de fagymentes időben az erkélyen tárolva hetekig, hónapokig fogyasztható maradhat. Régen a céklát és más gumósokat homokba ásva tartósították, ha van hozzá helyünk és eszközünk, ezt a módszert is nyugodtan kipróbálhatjuk – azonban mi maradtunk a hűtőszekrényél. Friss fogyasztásra azokat a céklákat javasoljuk, amelyek „fiatalok”, méretük kisebb, héjuk feszes és vékony. Az idősebb céklák héja alatt idővel egy kicsit puhábbá válik a zöldség – ha a cékla nem mutatja a romlás jeleit, ezek az öregebb darabok ugyanolyan jól fogyaszthatók, azonban belőlük érdemes inkább főtt- vagy sültcékla alapú ételt készíteni.
Ha nem nyers céklával szeretnénk dolgozni, a gumókat mindenképp elő kell sütni vagy főzni, lehetőleg héjában, hogy bent maradjanak a zöldségben az értékes ízek és színanyagok. Mindkét módszer jó, válasszuk azt, ami szimpatikusabb nekünk, majd hámozzuk meg még melegében, hogy tovább dolgozhassunk vele (céklás raguleveseknél is érdemes így eljárni, ha nem szeretnénk, hogy az egész étel vibráló lila színű legyen). Ha köretet készítünk, akkor viszont megtisztítva, felszeletelve süssük a zöldséget.
A HelloVidék cikkében egy részletes recept leírást is lehet találni, hogy milyen fino és tápláló ételt lehet készíteni a céklából. A receptért kattints IDE.