Borbándi Dániel • 2024. november 13. 12:00
November 13-án mutatta be egy sajtótákékoztató keretében a Habitat for Humanity a 2024. évi Lakhatási jelentésének első 2 fejezetét. A rendezvényen a Pénzcentrum is részt vett. Az előadásokból kiderült: lakhatási problémák kb. két és hárommillió fő között érintik a magyar lakosságot, így ez az egyik legsúlyosabb probléma ma Magyarországon. A szakértők szerint a kormány intézkedéseinek fő zászlóshajói, például a kamatstop meghosszabbítása és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segítik, és az a kevés megmaradt szociális intézkedés, (mint például a tüzifa támogatás) is egyre kisebb segítséget képesek nyújtani. A sajtótájékoztatón a szakértők egyik fő állítása az volt, hogy rengeteg magyar nemcsak rossz állapotú ingatlanokban lakik, de pénze sincs arra, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjon.
A Pénzcentrumon nemrég részletes anyagot közöltünk a lakhatási válságról, amelyben a Habitat for Humanity szakértőjét kérdeztük arról, mi várható a kormány által meghirdetett új gazdasági fordulattól, amely többek között a lakhatási válság enyhítését is célul tűzte ki, de szó esett a további lehetséges megoldásokról is. A szervezet ezúttal sajtótájékoztató keretében mutatta be éves lakhatási jelentését.
A szakértők már a sajtótájékoztató elején igyekezték hangsúlyozni azt, hogy bár a kormányzati narratívában budapesti központú a lakhatási válság, az új jelentés megerősítette: országos problémáról van szó. A legújabb adatok szerint 2 és 3 millió fő között van azoknak a száma, akik a lakhatási szegénység valamelyik aspektusában érintettek.
Fontosabb statisztikák
Első előadóként Lukács György, korábbi cikkünk szakértője a következő adatokról tudott beszámolni: Magyarországon jelenleg
- 4 millió háztartás,
- és 4,6 millió lakás van,
- melyeknek 90%-a magántulajdon
De mint korábbi cikkünkből kiderült: ez utóbbi nem feltétlenül jó dolog. Éppen hogy egy fejlettebb bérlakásprogram tudna megoldást jelenti a lakhatási válság kezelésére.
Emellett
- Évi 20 ezer új ingatlan, és 100 ezer körüli tranzakció van az országban
- Megmerevedett az ingatlanpiac
- És túlkínálat van
Problémás a lakhatás jogi biztonsága
A szakértők szerint sok magyar számára a lakhatás jogi biztonsága sem megfelelő. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy többek között tisztázatlanok földhivatali bejegyzések, a lakásbérleti szerződések hiánya, valamint a kilakoltatási szabályzatok rendezetlensége jellemzi jelenleg az ingatlanpiacot.
Komfort nélküli ingatlanok
"Kb. 90 ezer háztartásban nem volt fürdő/zuhany és/vagy WC, ami jelenleg 232 ezer embert érint. Ezen kívül hat darab olyan megye van, ahol a községek több mint 10%-a nem rendelkezik vezetékes vízzel, ráadásul 475 ezer háztartásban a lakás tetőszerkezete is beázik, falazata/padlója, nedvesedik, esetleg a nyílászárok, vagy a padló enyészetnek indultak, ami közel 1,2 millió főt érint" – ismertette a lesújtó 2024-es lakhatási adatokat Lukács György
Túlzsúfoltság
Az új lakhatási jelentés szerint ez már 360 ezer háztartást, és 1,6 millió lakost érint.Ahogy már korábbi cikkünkből is kiderült: az alacsony jövedelmi státuszba tartozó rétegek szinte teljes egésze súlyosan érintve van az ehhez hasonló problémák által, azonban
Olyanok is bekerülhetnek a lakhatási szegénység bármely indikátora által érintett csoportjába, akik egyébként más szempontok alapján nem tartoznának a szegény csoportok közé.
A települések helyi gondjai is begyűrűznek a lakhatási válságba
Az érintettek 5-15%-a szerint ráadásul nagyon sok esetben a lakás nem elég világos, zajosak a szomszédok, valamint szennyezés, por, vagy egyéb környezeti probléma nehezítik a lakhatást. Rengeteg magyarországi lakókörnyezetben pedig kirívóan rossz közbiztonság és a vandalizmus is jelen van.
Szinte semmi pénzünk nem marad az ingatlanok karbantartására
Az elmúlt 5 évben mindössze a lakosság 22%-a tudott legalább egyetlen energetikai beavatkozást, felújítást megengedni magának, amely az itt elharapódzó árakról is árulkodik.
A kormány meghirdette új programját
Második előadóként Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai Kutatóközpont munkatársa szólalt fel, aki lakáspolitikák és költségvetési kiadások címmel tartott előadást.
A szakértő főbb állításai a következők voltak a kormány új gazdasági terveivel kapcsolatban
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- a kormány elkezdett a lakhatási válságról beszélni, de a szakpolitikai eszköztárban nincs lényeges fordulat
- rövid távú gazdasági ciklusoknak alárendelt intézkedéseket tűztek ki hosszútávú elképzelések helyett
- a lakáspolitikai eszköztár továbbra sem a szegénységben élőket, hanem a felsőbb rétegeket célozza.
Továbbá kiemelték, hogy
Sem a kamatstop meghosszabbítása, sem a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segíti, ezáltal nem tekinthetők hathatós megoldásnak a lakhatási válság kezelésében.
Költségvetési kiadások
A költségvetési kiadások szét vannak szabdalva a különböző minisztériumok között, ami nem előnyös a probléma kezelésében. Czifrusz Márton szerint hiányzik tehát a lakáspolitika tervezése. Általános trendnek tartja továbbá azt. hogy az elmúlt három évtizedben, hogy a kormány
gazdaságilag fellendülő időszakokban többet költ lakhatási célra, válságidőszakokban pedig visszavágja a kiadásokat
holott ezt, a probléma súlyosságából adódóan állandóan prioritásként kéne kezelni.
A kormányzati lakáspolitika további hibái
Czifrusz Márton szerint
- A szociálisan célzott kiadások (pl. szociális tüzifa) nincsenek, vagy teljesen elértéktelenedtek), illetve a települési támogatás, (amelynek értéke jelenleg kb. 20 milliárd forint, amely reálértékben folyamatosan csökken).
- Köztulajdonú lakásokra alig költ az állam, és forráskivonás történik
- A lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások a meghatározóak (pl. CSOK, babaváró, támogatott hitelek)
Utóbbiak problémájáról korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk
A szakértő hangsúlyozta: első lépésként fel kell számolni a bankhiteleken alapuló támogatási formákat, és helyette szociális kormányzati intézkedéseket nyújtani, akár a lakbértámogatást, akár a fenttartáshoz kapcsolódóan.
A sajtótájékoztató végén hangsúlyozták, hogy a lakhatási válság egyébként nem magyar népbetegség: az Európai Unióban is egyre fontosabb témává válik ez a kérdés, ez pedig lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy ilyen típusú forrásokat is felhasználjon a hazai válság enyhítésére. A szakértők szerint ez korábban kevésbé volt jellemző, vagy alkalmazott megoldás.
A szakértők szerint fontos kiemelni azt is, hogy még ha vannak is a kormánynak jó ötletei, azoknak a megvalósítása rendkívül nehéz lesz, az önkormányzatoknak ugyanis szinte biztosan nem lesz elegendő forrása ezeknek a megvalósítására, márpedig ez a feladat jó eséllyel rájuk hárulna majd.