Pénzcentrum • 2024. november 8. 14:27
Mérsékelt áremelkedést mutatnak a Duna House értékesítési adatai a főváros pesti kerületeinek használtingatlan-piacán, ahol átlagosan 824 ezer forintos négyzetméteráron, 50,3 millió forint értékben szerződtek az otthonteremtők az idei évben. A fővárosi ingatlantranzakciók 77%-a zárult eddig a pesti kerületekben 2024-ben, ahol Csepeltől az V. kerületig, átlagosan 34,9 és 95,9 millió forint között költöttek ingatlanra a vevők. Az átlagos, kerületi négyzetméterárak elhelyezkedéstől függően 588 ezertől egészen a 1,25 millió forintig húzódtak a 2024 januárja és októbere közötti eladások alapján.
A 2024-es ingatlanpiaci fellendülés mind a kereslet, mind a tranzakciószámok tekintetében megmutatkozik, a fokozódó érdeklődés pedig közvetlen hatással van az ingatlanárakra is. A Duna House 2024. január-október közötti tranzakciós adatai szerint a fővárosi otthonteremtésre fordított átlagos összeg a tavalyi évhez képest 3 milliós emelkedés után elérte a 60 millió forintot, az átlagos négyzetméterár pedig 918 ezer forint körül alakult az összes ingatlantípus figyelembevételével. Használt ingatlant átlagosan kevéssel 58 millió forint feletti összegért vásároltak idén a Duna House ügyfelei, 903 ezer forintos négyzetméteráron. Budapesten a tavalyival megegyezően továbbra is átlagosan 65 négyzetméteres ingatlanokra szerződtek a vevők.
„Annak ellenére, hogy a budai kerületek iránti érdeklődés folyamatosan erősödik, a fővárosi ingatlantranzakciók zöme, 77%-a még mindig a megfizethetőbb, pesti oldalon zárul, ahol a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 924 ezer forintra emelkedett, míg a panellakásokért tavalyhoz képest átlagosan 12%-kal többet, 762 ezer forintot fizettek a vásárlók négyzetméterenként.” – ismertette az értékesítési adatok eredményeit Máté Ferenc a Duna House Vezérigazgató-helyettese.
Ahogy a budai oldalon, úgy a pesti lokációban is jelentős különbségekkel találkozhatnak a vevők a négyzetméterárakat illetően. A legköltségesebb kerület a szigorú értelemben vett belváros, vagyis az V. kerület, itt 1,25 millió forintra rúg az átlag, az otthonteremtés költsége megközelíti a 96 millió forintot a 77 négyzetméteres, használt lakások tekintetében. Millió fölötti fajlagos ár várja a XIII. és a VI. kerületet preferáló vásárlókat is.
A szintén központi elhelyezkedéssel büszkélkedő Erzsébetváros és Ferencváros 950 ezer Ft/m2-es árszinten kínálja a lakásokat, míg Újpest, Józsefváros és Zugló valamivel kedvezőbb 812-873 ezer Ft-os négyzetméterenkénti kiadást jelent az otthonteremtők számára. A pesti oldal központtól távolabb eső részein, valamint a peremkerületek többségében 612-763 ezer forintra készülhetnek a vevők. A leginkább pénztárcakímélő alternatívát továbbra is Soroksár nyújtja, ahol 8%-os emelkedést mutatnak az adatok tavalyhoz képest, így idén már az 588 ezer forintot is meghaladja a négyzetméterenként fizetett összeg.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az ingatlanközvetítő közreműködésével megvalósult fővárosi tranzakciók alapján Erzsébetváros (11%), Zugló (10%) és Józsefváros (10%) vonzotta a legtöbb ingatlanvásárlót idén, a XIII. kerületben az eladások 9%-a zárult. A szeptemberi Duna House Barométer fővárosi kerületek népszerűségét vizsgáló felmérése szerint a legtöbb fővárosi ingatlankereső (17,7%) a XIII. kerületet, Zuglót (15,3%), valamint a VII. kerületet (14,9%) jelölte meg a vásárlás során előnyben részesített lokációként.
Felmérés: Áldás, vagy átok a hitel?
A hitel, mint pénzügyi termék megítélése 2024-ben sem egyértelmű. Éppen ezért a Pénzcentrum és a Bankmonitor közös kutatásában arra keresi a választ, hogy az „átlagember” hogyan gondolkozik a hitelekkel kapcsolatban. Arra vagyunk kíváncsiak, mit gondol a lakosság arról, hogy valóban lehet a hitel egy értéket teremtő eszköz, amivel gyarapodhatunk, vagy a társadalmi megítélés szerint inkább negatív vonatkozásai vannak a hitelfelvételnek. Segítsd a munkánkat, és töltsd ki az aláébbi felmérést arról, vajon mi jellemzi a bank és az adós viszonyát Magyarországon.