Betiltják a gázkazánokat? Sok a tévhit az alternatív fűtési megoldások kapcsán

Betiltják a gázkazánokat! – a legtöbbször ilyen és ehhez hasonló hangzatos címekkel találkozhatunk, amikor azokról az EU-s intézkedésekről és törekvésekről van szó, amelyek célja, hogy – az energiafüggetlenség növelése és a klímavédelmi célok érdekében – belátható időn belül kivezessék a fosszilis energiahordozók, köztük a földgáz használatát az épületek fűtési rendszerei tekintetében. Mindez nem azt jelenti, hogy a meglévő kazánokat, cirkókat hamarosan le kellene szerelni, ugyanakkor az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament döntése értelmében 2040-től nem lehet majd fosszilis fűtési rendszereket beépíteni, helyettük pedig a hőszivattyús megoldásokat kell előnyben részesíteni.

Ha tehát most az otthonunk energetikai korszerűsítésén gondolkodunk, érdemes megnézni, milyen előnyökkel járhat a hőszivattyús rendszerre való áttérés. Egy ilyen rendszer ugyanis télen-nyáron kizárólag villamos energiával üzemel, azaz beépítésével nincs többé szükség földgázra a fűtéshez és a melegvíz előállításához.

E beruházás finanszírozásához is jó alkalmat jelent a közelmúltban meghirdetett Otthonfelújítási Program, amely az 1990. december 31. előtt épült családi házak energetikai korszerűsítését tűzte ki célul. A megpályázható vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel olyan beruházásokra használható fel, amelyek nyomán legalább 30 százalékkal csökken az épület primerenergia-felhasználása. Ez – a nyílászárók cseréje és a hőszigetelés mellett – alapvetően a fűtési és a használatimelegvíz-rendszer korszerűsítését jelenti. A két utóbbira egyszerre jelenthet megoldást, ha a program keretében egy levegő-víz hőszivattyú rendszer kiépítése mellett tesszük le a voksunkat.

Bár e komplex készülékek egyre népszerűbbek – hiszen például az új építésű lakásokra vonatkozó, jelenleg érvényes energetikai követelmények teljesítésében kulcsszerepet játszanak –, máig sok félreértés és tévhit övezi működésüket. A szakértők az alábbiakban összegyűjtötték és meg is cáfolták a három legelterjedtebb tévhitet, illetve egy olyan webes tudásbázist is összeállítottak, amely igyekszik minden, a hőszivattyús rendszerekkel kapcsolatos kérdést részletesen megválaszolni azok számára is, akik pályáznának az otthonfelújítási program forrásaira.

1. tévhit: Árammal fűteni mindenképp drága mulatság

A hagyományos villanyfűtési megoldások nem éppen energiatakarékosságukról híresek, viszont a korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerek üzemeltetése jelentősen olcsóbb, és közel négyszer hatékonyabb bármilyen más elektromos fűtőberendezéshez képest. A hatékonyságkülönbség annak köszönhető, hogy a rendszer – hasonlóan egy hűtőgéphez – a hőtan fő tételeit használja ki.

A kültéri egység a kompresszor által befektetett energiát arra használja, hogy a környezetből elvonja a hőt, amit aztán bevezet az épületbe. Kicsit részletesebben megfogalmazva, a folyamat lényege a hőszivattyúban keringő hűtőközeg halmazállapot-változása. Fűtéskor a kompresszor a gáz halmazállapotú hűtőközeget összenyomja, ami ezáltal felmelegszik és folyadékká változik, majd ezt a meleget adja le a lakás helyiségeiben. A kültéri egységhez visszatérve a hűtőközeg elpárolog, gáz halmazállapotúvá változik, ebben a folyamatban pedig a környezetéből, vagyis a kültéri levegőből von el hőt. (Nyáron, amikor a helyiségek hűtésére van szükség, ugyanez a folyamat zajlik le, csak fordítva: ekkor a belső terekből vonja el a hőt a rendszer.)

A megoldás kiemelkedő hatékonysága a hűtőközeg halmazállapotváltozásából adódik: ezt kihasználva a készülék sokkal több hőenergiát ad le, mint amennyi villamosenergiát felhasznál. Mivel a kültéri egység a hőenergiát a környezetéből veszi át, a hőszivattyúval mozgatott hőenergia megújuló energiaforrásnak számít, ami növeli az épület energetikai besorolását, ezáltal a piaci értékét.

2. tévhit: Ha odakint röpködnek a mínuszok, nem lesz kellően meleg a lakásban

Ismét a hőtan fő tételeihez kell nyúlnunk. A hő magától kizárólag egy melegebb pontból áramlik egy hidegebb pont felé, ezért fűtési üzemmódban a kültéri egység hőcserélője a környezeténél hidegebb kell, hogy legyen ahhoz, hogy hőt tudjon onnan felvenni. Tehát ha kint mínuszok vannak, a kültéri egység hőcserélője még a külső levegőnél is hidegebb. Így megtörténik a külső hőcsere, ezt a hőt pedig a kompresszor magasabb nyomásra és hőmérsékletre emelve bent az épületben mint fűtési hőenergiát adja át. A modern hőszivattyúk tehát alacsony hőmérsékleten is megfelelően működnek. 

3. tévhit: Szükségtelenül bonyolult rendszerekről van szó

Egy korszerűhőszivattyú egyszerre nyújt megoldást a fűtésre, a hűtésre és a használatimelegvíz-előállításra, vagyis nincs szükség külön kazánra, bojlerre és légkondicionálókra. A rendszer a komplexitásnak köszönhetően egyetlen központi panelen irányítható, de mobilalkalmazásból is vezérelhetjük télen-nyáron. Beépítése után nincs többé szükség kéményre, kazánra, gázcsövekre, drága gázszerelvényekre, nincs szén-monoxid-veszély és lokális légszennyezés sem. A modern levegő-víz hőszivattyús rendszer további előnye, hogy akár a meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztatható, nemcsak padló- vagy fal-, illetve mennyezetfűtéshez, vagy fan coilokhoz.