G7 • 2024. november 5. 09:40
A magas infláció miatt egyre több az olyan vagyon elleni cselekmény, amely korábban csak szabálysértésnek számított volna, most viszont már bűncselekmény kategóriába esik - írja a G7. A szabálysértési értékhatárt 2012-ben emelte a kormány a korábbi 20 ezerről két és félszeresére. Akkor ez javította a bűnügyi statisztikákat, hiszen egyik évről a másikra a 20 és 50 ezer forint közötti lopások és csalások már nem számítottak bűncselekménynek. Most ennek épp az ellenkezőjét láthatjuk.
Zsinórban a második olyan év volt 2023, amikor nőtt a Magyarországon elkövetett bűncselekmények száma. Ezt megelőzően közel 10 évig csökkenő tendencia volt a jellemző - írja a lap. A fordulat valószínűleg nem független az elmúlt években tapasztalt inflációtól, mivel egyre több vagyontárgy értéke haladja meg a több mint 10 éve meghúzott határt. Ahogy a 2010-es évek elején a szabálysértési értékhatár emelése javított a statisztikákon, most az árak emelkedése miatt egyre több vagyon elleni cselekmény csúszik át a bűncselekmény kategóriába - mutattak rá.
A fő bűncselekménytípusok közül lopásból volt a legtöbb, bő 27 ezer, de csalásból is több mint 19 ezer elkövetést rögzítettek. Mind a kettő jelentős növekedés a korábbi évekhez képest - írja a lap. Általánosságba is a bűnelkövetések számának emelkedését jelentős részben a korábbinál látszólag gyakoribb csalások és lopások magyarázzák az elmúlt években. Ebből a két bűncselekményből bő nyolcezerrel többet követtek el tavaly, mint két évvel korábban.
Mindez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleg sokkal több ilyen cselekmény lenne, mint korábban, egyszerűen csak többet minősítenek belőlük bűncselekménynek - írja a lap. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a vagyon elleni cselekmények 50 ezer forintos értékhatár alatt szabálysértésnek minősülnek. Az elmúlt két évet sújtó infláció miatt sok vagyon elleni cselekmény így már bűncselekménynek számít, ami korábban csak szabálysértésnek minősült volna, mert nem érte el az 50 ezer forintos értékhatárt.