Csepely-Sulyok Georgina • 2024. november 4. 05:30
Társasházak, panelházak, lakóövezetek, majd új városrészek. Manapság, ha azt mondjuk új lakópark épül nemcsak házak szorosan egymásra épülő sokaságára gondolunk, hanem új szolgáltatásokra, parkokra, megújuló városnegyedekre. Kérdéses, hogy miért éri meg a beruházóknak, hogy az eladásra kínált lakásokon, épületeken túl a környékre is ekkora hangsúlyt fektessenek. Mi indította el ezt a változást és miért lehet jó ez a jövő lakásvásárlóinak?
Budapesten sétálva 10 évvel ezelőtt is azt tapasztalhattuk, hogy szinte a földből nőnek ki az új irodaházak, lakóházak a város különböző pontjain. Régi, sokszor bontásra ítélt épületek újultak meg, rosszhírű városrészek lakóházait rehabilitálták és elindultak az első nagyobb rozsdaövezeti beruházások is. Az elmúlt néhány évben sok minden megváltozott. Ha megfigyeljük az eddigi önálló házak helyett több épületet magukba foglaló lakóparkok, irodanegyedek épülnek és az óriás beruházások fókusza a luxus lakások falai közül kilépve, szélesebb perspektíva felé nyitott és új városrészek, negyedek kialakítását tűzték ki célul.
A kis lakásszámmal tervezett társasházak, majd a lakóparkok trendhulláma után mostanra olyan lakókörnyezetek építése a cél, amely egyszerre kínálja az otthoni kényelmet, a munkahelyet, a szolgáltatási és szabadidős lehetőségeket, illetve a nyugalmat jelentő zöld területeket is. Ennek a változásnak a legfőbb oka a vásárlói igények alakulása, hiszen a prémium felszereltségű, jó alapanyagokból épült, kiváló energetikai besorolású lakásokon túl egyre fontosabbá vált a funkciók közelsége, valamint a gyors, hangos, stresszes mindennapokban a természetközeliség is felértékelődött.
Nemcsak szép lakást, hanem jó környéket is vásárolnának a vevők
Korábbi cikkünkben szakértőket kérdeztünk a tapasztalataikról és arról, hogy manapság mik a legfontosabb tényezők a vevők számára a megvásárolandó ingatlan kiválasztásánál. Természetesen továbbra is dobogós helyen szerepel az ár és az egyéni preferenciák a méret, elrendezés tekintetében, de az is kiderült, hogy a lokáció, az infrastruktúra és a környezet, környék is jelentős szempont. A COVID időszakhoz köthető bezártság után, a nagyvárosi környezetben még nagyobb értéknek számít az elérhető távolságban fekvő zöld terület. Sokan költöztek agglomerációkba, természetközelibb helyekre, ám az erősödő igényekhez alkalmazkodva az ingatlanfejlesztők is még inkább nyitottak a munka kiterjesztésére és a lakóparkok helyett, globálisabb gondolkodással új negyedeket, parkos városrészeket terveztek, zöld megoldásokkal.
A fejlesztések már nem csak lakóépületekre koncentrálnak, hanem egy teljes körű, élhető környezetet alakítanak ki. Ez magában foglalja a közösségi tereket, parkokat, valamint a környező szolgáltatási és kereskedelmi egységek integrálását is”
– fogalmazott Csizy Balázs, a SISKIN Cégcsoport tulajdonos-vezérigazgatója.
Hozzátette, hogy a fenntarthatóság egyre fontosabb szemponttá vált, ezért a cégcsoport törekszik a zöld megoldások alkalmazására, az energiahatékonyság növelésére, a hulladék csökkentésére, és a környezetbarát anyagok használatára.
Megtelt a város?
Annak ellenére, hogy úgy érzékeljük egyre több új lakás épül Budapesten, a történet nem ilyen egyszerű és nem is egyértelműen igaz. Budapesten évről évre egyre többen laknak a munka és a nagyvárostól elvárt lehetőségek miatt, amely csak tovább erősíti a lakhatási problémákat. Eközben egyre többen laknak a fővároshoz kapcsolódó agglomerációban is a népszámlálási adatok alapján.
Az agglomeráció lakói közül pedig sokan napi szinten ingáznak Budapestre és csak azért nem laknak a fővárosban, mert nincs lehetőségük megfizethető áron ingatlanhoz jutni. A Telex egy korábbi írásában vetette fel a kérdéseket, hogy vajon miért is nem épül több ilyen új lakás Budapesten, ha lenne rá igény. A válasz pedig eléggé összetett, de leginkább olyan okokra vezethető vissza, mint a megfelelő építési telkek hiánya, a kezeletlen szociális problémák, az építkezési és engedélyezési szabályok gyakori változása és kiszámíthatatlansága, az infrastruktúra kiépítésének nehézségei, illetve a piaci bizonytalanság.
A telkek hiánya elsőre ránézésre nem tűnik hiteles információnak, hiszen a kerületek többségében számos foghíjtelket, üres területet, romos épületet, használatlan iparterületet láthatunk. Viszont ezeknek a helyére sokszor nem lehet új lakóházat építeni vagy éppen egy iparterület esetében talajcsere szükséges, régi háznál pedig az is előfordulhat, hogy nem megoldottak a tulajdonviszonyok. Kijelenthetjük, hogy ezeknél a láthatóan üres telkeknél, amelyek megoldást jelenthetnének a beépítés nem a legjobb befektetés és a lakhatási válság enyhítéséhez sem ez tűnik a kulcsnak. Viszont, ha nem cél az agglomerációk további bővítése, akkor más irányban kell gondolkodnia az építtetőknek.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az új Építészeti törvény a városok és az agglomerációk szétterülésének megakadályozását is célul tűzte ki, mely alapján nem lehet új belterületi építési zónát kijelölni. Ennek következményeként felértékelődnek a jó tömegközlekedéssel rendelkező városi rozsdaövezetek, ahol új városnegyedek jönnek létre
– válaszolta kérdésünkre Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója.
A rozsdaövezetek lakóövezetként történő megújulása pedig mind a városnak, mind a vevőknek pozitív. A vásárlók számára kézzelfogható előny, hogy a minősítéssel az újépítésű lakások vételárának 5 százalékos áfa tartalma visszaigényelhető. A komplexebb beruházások pedig az új városrészek létrehozását mozdítják előre azzal, hogy a nem használt területek új funkcióval, szolgáltatásokkal és sok esetben infrastruktúrával bővülnek az aktuális felhasználáshoz igazodva.
Ilyen az újbudai Duna-part, ahol a régi gyártelepek helyén sorra épülnek a lakó és iroda funkciójú épületek, melyekkel párhuzamosan kiépül egy széles Duna-parti zöld folyosó, ennek egyik állomása a Metrodom River Lakópark. Hasonló változás van a ferencvárosi Millenniumi negyedben, ahol a vágóhíd környéke teljes átalakuláson megy át. Itt a 15 perces városmodell megvalósulása van folyamatban, ami azt jelenti, hogy a lakás – munkahely/egyetem – szolgáltatások egymáshoz olyan közel vannak, hogy 15 percen belül mindegyik elérhető
– fogalmazott Kiss Gábor.
Elmondta, hogy itt épül a Metrodom Green lakó épület, aminek a homlokzatán 6000 m2 élő zöld növényfal kerül megépítésre. Hangsúlyozta, hogy további változás, hogy az új beruházások már sok közösségi teret tartalmaznak, amelynek eredményeként nemcsak egymást nem ismerve egymás mellett élnek az emberek, hanem közösségek, baráti társaságok szerveződhetnek, akik a közösségi nappaliban, konditeremben, tetőteraszon közös programokat szervezhetnek az épületen belül.