Mit ünneplünk október 23-án? Ünnepi programok, megemlékezések, útlezárások 2024-ben

Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítását közöljük az 1956-os forradalom és szabadságharcról. A 2024-es évi ünnepi programokért, és egyéb tudnivalókért görgess lejjebb! 

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

Történelmi hátter - 1956. október 23.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritásuk kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára - akit júliusban állítottak Rákosi helyére - rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után

a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd - a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után - fegyveres szabadságharccá változott.

Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.

A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-ei beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követeltek sok halálos áldozatot.

A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által kirobbantott forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnyának kezében összpontosult, amelynek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP - Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott - első titkára. A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot.

A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.

A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.

Az 1956-os események sok áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt, 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.

A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre - az MSZMP vezetőségének tekintélyes tagjaként - népfelkelésnek minősítette a történteket. Még ugyanabban az évben, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az Országgyűlés köztársasági elnöki teendőket ellátó elnöke Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

A rendszerváltozás után összeülő első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án, első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása során az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.

Ünnepi megemlékezések, programok 2024-ben

• Orbán Viktor a Millenáris Parkban mond ünnepi beszédet október 23-án

Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Millenáris szabadtéri színpadán mond ünnepi beszédet október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). A hivatalos ünnepség kiemelt meghívottjai a szeptemberi dunai árvíz elleni védekezésben részt vevők és családtagjaik lesznek.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja elnevezésű ünnepségsorozat október 22-én, kedden 14 órakor koszorúzással kezdődik az 1956-os Műegyetemi emlékműnél. A műegyetemi megemlékezésen 15 órakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mond ünnepi beszédet. Ezt követően, 16 órakor fáklyás menet indul 2500 diákkal, korhű ruhába öltözött fiatalokkal, Csepel teherautókkal a Bem térre. A 17 órakor kezdődő Bem téri ünnepségen Kövér László házelnök szólal fel.

A Külügyminisztérium épületét 17.35 és este 23 óra között fényfestés díszíti majd. Október 23-án, szerdán a Kossuth Lajos téren 9 órakor ünnepélyes zászlófelvonással indul a program. Ezt követően 10 és 18 óra között a Nyitott Parlament program keretében az érdeklődők megtekinthetik a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, a Szent Koronát, a Kossuth Lajos téren pedig a korhű, kiállított Csepel teherautót. A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál egész napos protokollmentes megemlékezés lesz.

A 10.30-kor, a Millenáris Parkban kezdődő hivatalos ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. A Művészetek Palotájában 18 órakor rendezendő díszünnepségen Sulyok Tamás köztársasági elnök mond beszédet. Az eseményt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) élőben közvetíti. A Külügyminisztérium épületét és a Budapesti Műszaki Egyetem "K" épületét 16 és 23 óra között fényfestés díszíti majd. A Terror Háza Múzeum 10 és 18 óra között ingyenesen lesz látogatható, a Hősök falánál pedig egész napos protokollmentes gyertyagyújtás lesz.

• Október 23-i megemlékezések Budapesten

Plakátkiállítással, filmmaratonnal, színházzal, tematikus városi sétákkal és nosztalgiavillamossal emlékezik Budapest az 1956-os forradalom évfordulójára - tudatta a Budapest Brand Nonprofit Zrt. A Corvin mozi Jávor termében egész napos 56-os filmmaraton lesz, a Merlin Színházban Maléter Pál özvegyének élettörténetét mutatja be egy monodráma.

Az 56-os villamos vonalán Hűvösvölgy és a Móricz Zsigmond körtér között október 23-án 10 órától 18 óráig nosztalgiavillamos jár. A Városháza parkban formabontó plakátkiállításon elevenedik meg 1956. Történész, idegenvezető által vezetett tematikus séták indulnak október 23-án, első állomásuk a plakátkiállítás lesz a Városháza parkban, az utolsó pedig a Kálvin tér. Az október 23-i programokat a Budapest Brand nZrt. és a fővárosi önkormányzat szervezi. A fővárosi eseményekről a Budapest Te meg Én Facebook-oldalán lehet tájékozódni - közölték.

• Szentendre: személyes történeteken keresztül idézi fel a forradalom vidéki eseményeit a Skanzen

Az október 23-i nemzeti ünnepen az 1956-os szabadságharcot megelőző időszakot és a forradalom vidéki eseményeit személyes sorsokon és történeteken keresztül idézi fel a szentendrei Skanzen. A látogatók a helyszínen beöltözhetnek az ötvenes évek ruháiba és kipróbálhatják a Skanzen katonai roburját is, de lesz frizurakészítés, retro tánciskola, valamint kézműves programok is, melyek közel hozzák az ötvenes évek játékait és hétköznapjait a nagyközönséghez - közölte a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

Az egész napos rendezvény során az érdeklődők nemcsak azokkal az épületekkel és kiállításokkal találkozhatnak a múzeumban, amelyek szorosan kötődnek az egykori történésekhez, hanem a múzeumi színházi előadásokon, tematikus tárlatvezetéseken és különböző játékokon keresztül betekintést kaphatnak az '50-es évek mindennapjaiba és a magyar családok gyakran nélkülözéssel teli életébe is - olvasható a közleményben.

A Dél-Dunántúl tájegység Faddi házánál a nagyközönség a budapesti forradalmároknak szervezett élelmiszer- és ruhagyűjtés pillanatába nyerhet betekintést; a Kisalföld tájegység Jánossomorjai házánál az érdeklődők megtudhatják, hogy a forradalom leverése után ezrek menekültek ezen a településen keresztül Ausztriába; a múzeumi színházi jelenet során pedig a látogatók átélhetik, hogy az Andaut és Jánossomorját összekötő kis híd sokak számára a reményt jelentette. A helyszínen filmvetítések és ismeretterjesztő előadások is lesznek az ötvenes évek divatjáról, sportjáról és a korszak nyaralási szokásairól.

A Skanzen korszakhoz kapcsolódó kiállításaiban tárlatvezetéseket tartanak, a Duna Menti Katonai Hagyományőrző Egyesület interaktív programja pedig árnyalja a korszakról kialakult képet - olvasható a közleményben. Mint írják, a kézműves programok és játékhelyszínek is az ötvenes évekből merítenek ötletet: a látogatók többek között készíthetnek gombfülbevalót, neszesszert, svájcisapkát és krumplipuskát; megtudhatják, hogy mi az a snóbli, valamint gombfocizhatnak, tekézhetnek és kártyázhatnak is. A részletes program a www.skanzen.hu weboldalon érhető el - áll az összegzésben.

• Rendhagyó történelemórák, tárlatvezetések és új időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban

Rendhagyó történelemórákkal és tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, új időszaki kiállítással és gyertyagyújtással várja látogatóit a Terror Háza Múzeum október 23. alkalmából. Az emléknapon a múzeum ingyenesen látogatható.

A Terror Háza Múzeum az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy október 15. és 18. között, valamint 22-én, 24-én és 25-én idén is rendhagyó történelemórákkal várják a középiskolás diákokat. Ezek keretében a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet történészei az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének kevésbé ismert vonatkozásait mutatják be. Az előadások keretében a diákok megismerhetik a nők forradalomban betöltött szerepét, megtudhatják, mi történt a magyar vidékkel 1956 után, megismerhetik, milyen helyet foglal el 1956 a popkultúrában, képet kaphatnak arról, hogyan látott és láttatott egy vasfüggöny mögötti nemzeti felkelést a nemzetközi média.

Szó lesz továbbá a Rákosi-korszak vezetőinek dilemmájáról: menjenek, vagy maradjanak a szabadságharc leverése után, emellett bemutatják Nagy Imre egykori miniszterelnök szerepvállalását is. Ismertetik az 1956 utáni egyházüldözés egyik áldozata, Brenner János életét, valamint azt, hogy mit és hogyan írtak a Kádár-diktatúra történelmi tematikájú könyveiben az 1956-os forradalomról. Az idei olimpia kapcsán külön előadás keretében vázolják fel az 1956-os melbourne-i játékok fontosságát a magyar sporttörténetben. A Terror Háza Múzeum 2008 óta szervez rendhagyó történelemórákat.

Az elmúlt 16 év során csaknem ötszáz rendhagyó történelemóra valósult meg, több mint 28 000 diák és oktatóik részvételével - írták a közleményben. Október 24-én és 25-én a Terror Háza Múzeum történészei múzeumpedagógiai foglalkozások keretében az orvosok 1956-os helytállását, az internálás intézményét, a forradalom hétköznapjait, a koncepciós perek világát és az 56-os év legfontosabb magyar vonatkozású sporteseményeit mutatják be a diákoknak.

A foglalkozások ideje alatt korabeli dokumentumok, eredeti műtárgyak, fényképek és mozgóképek elevenítik fel 1956 vonatkozó történetét. Október 21-én egész nap ismert sportolók, színészek, zenészek, énekesek tartanak rendhagyó tárlatvezetéseket középiskolás diákoknak a Terror Háza Múzeumban. Hírességek idézik fel a diktatúrákkal, valamint az '56-os forradalommal kapcsolatos családi emlékeiket, saját élményeikről, benyomásaikról, valamint az események jelentőségéről mesélnek a fiataloknak. Szerepel többek között Cserpes Laura énekes, Nagy László kétszeres Bajnokok Ligája-győztes magyar válogatott kézilabdázó, Sipos Tomi zenész, parodista, Kovács "Kokó" István olimpiai, világ- és Európa bajnok ökölvívó, Hámori Luca ökölvívó, olimpikon, Nyerges Attila énekes, Bárdosi Sándor olimpiai ezüstérmes, junior világ- és Európa-bajnok birkózó, többszörös magyar bajnok, Növényi Norbert olimpiai bajnok birkózó és Szabó Sebestyén László Junior Prima díjas színész.

Október 15-től Varga Csaba fotóriporter, fotográfus, épületfotós úgynevezett lentikuláris képalkotással készült, múlt és jelen összekapcsolódásának különleges vizuális hatását keltő alkotásaiból nyílik kamarakiállítás 1956 - Múlt, nem múlt címmel. A művész 56 Múlt és jelen - Képes időutazás című fotóalbuma 2017-ben jelent meg, a most megnyíló időszaki kiállítás a könyvben látható képpárokkal invitálja történelmi időutazásra a közönséget. A látogatók megtekinthetik a Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című új, időszaki kiállítást is, amely Sam Havadtoy képzőművész, festő munkáiból áll. "Határozottan és méltóságteljesen süket, vak és néma Lenineket, csokornyakkendős, kalapos, a hazudozástól megnőtt orrú Sztálinokat láthatnak az érdeklődők. Nagy eszmék kicsipkézve, kiszínezve, erejüktől megfosztva, nevetség tárgyaként állnak a közönség előtt, jelezvén, hogy nincs hatalmuk felettünk, hiszen szabadok vagyunk és azok is maradunk!" - áll a közleményben.

Október 23-án a múzeum 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható. A látogatók egész nap gyertyagyújtással emlékezhetnek a múzeum előtti Hősök falánál az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és áldozataira.

Közlekedés, ünnepi menetrendek, útlezárások, forgalomkorlátozások október 23-án 2024-ben

• MÁV: az ünnepnapi menetrend lesz érvényes a vasúton

A nemzeti ünnep alkalmából változik a közlekedési rend: október 23-án, szerdán az ünnepnapi menetrend lesz érvényes a vasúton, míg a helyközi buszjáratok munkaszüneti napi menetrend szerint közlekednek - közölte a MÁV Zrt. Azt írták, hogy a helyjegyek elővételi vásárlásától függően a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza, a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen-Szolnok-Budapest, a Budapest-Nagykanizsa, a Budapest-Keszthely, a Budapest-Békéscsaba, a Budapest-Cegléd-Szeged, a Budapest-Veszprém-Szombathely, a Zalaegerszeg, illetve Göcsej, valamint a Budapest-Pécs vonalon a vonatokat több kocsival indítja el a vasúttársaság.

Lehetőség szerint további kocsikat is forgalomba állítanak a tervezetten felül ha az utasforgalom alakulása ezt megkívánja, és a rendelkezésre álló járművek mennyisége ezt lehetővé teszi - tették hozzá. Az autóbuszjáratok október 23-án a munkaszüneti napon érvényes menetrend szerint közlekednek - írták, hozzátéve, hogy az áruházak és bevásárlóközpontok zárva tartanak, ezért az ezeket érintő járatok az ünnepnapi menetrendjük szerint indulnak. Megjegyezték, hogy az ünnepi rendezvények miatt egyes településeken forgalmi változásokra is számítani kell. A részletes információk a Volánbusz honlapján olvashatók. Október 23-án a HÉV-ek munkaszüneti napokon érvényes menetrend szerint közlekednek minden vonalon. A részletes menetrendek elérhetők a bkk.hu/menetrendek oldalon - áll a közleményben.

• BKK: Forgalomkorlátozásokra kell számítani, változik néhány BKK-járat menetrendje

Az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából több rendezvényt is tartanak Budapesten, amelyekhez kapcsolódóan forgalomkorlátozásokra, lezárásokra kell számítani, ezért változik néhány járat menetrendje - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn. A közlemény szerint kedden 11 és 17 óra között lezárják a Műegyetem rakpartot, majd várhatóan 16 és 19 óra között fáklyás felvonulás miatt szakaszos forgalomkorlátozás lesz a Szent Gellért tér-Szent Gellért rakpart-Döbrentei tér-Várkert rakpart-Ybl Miklós tér-Lánchíd utca-Clark Ádám tér-Fő utca-Jégverem utca-Bem rakpart-Csalogány utca-Nagy Imre tér-Fő utca-Bem József tér útvonalon.

Hozzátették, hogy szerdán - a nemzeti ünnep alatt - egész nap lezárják a II. kerületi Lövőház utcát, 8 órától estig a Margit körút külső sávját a Kis Rókus utca és a Széna tér között, valamint 14 órától 19 óráig a Bem József tér-Bem József utca-Margit körút-Széna tér-Széll Kálmán tér útvonalat. Úgy folytatták, hogy kedden a 107-es busz 11 és 17 óra között nem érinti a Műegyetem rakpartot, helyette a Budafoki út-Karinthy Frigyes út-Irinyi József utca útvonalon közlekedik; a 7-es, a 107-es és a 133E autóbuszok 16 és 16.40 között a Szabadság hídon át közlekednek az Erzsébet híd helyett; a 11-es autóbusz várhatóan 16.30 és 17.10 között módosított útvonalon, a Nagybányai út és (a Batthyány tér helyett) a Széll Kálmán tér között közlekedik; a 16-os autóbusz várhatóan 16.20 és 17.00 között rövidített útvonalon, a Széll Kálmán tér és a Clark Ádám tér között közlekedik.

Közölték azt is, hogy a 19-es és a 41-es villamosok várhatóan 16.00 és 16.40 között az észak-budai végállomásuk felől csak a Döbrentei térig, dél-budai végállomásuk felől pedig csak a Szent Gellért tér-Műegyetem megállóig közlekednek, ezt követően 16.40-től 18.30-ig a villamosok a Szent Lukács Gyógyfürdő és a Rudas Gyógyfürdő között az 56A és a 17-es villamos vonalán, a Krisztina körút-Széll Kálmán tér-Margit körút útvonalon közlekednek. A 39-es busz várhatóan 16.30 és 17.10 között rövidített útvonalon, a Goldmark Károly utca és a Fazekas utca között közlekedik; az 56A villamos várhatóan 16.00 és 16.40 között a Széll Kálmán tér és a Móricz Zsigmond körtér között a 61-es villamos vonalán közlekednek; a 105-ös, a 178-as, a 210-es és a 216-os autóbuszok várhatóan 16.20-tól 17.00-ig a Lánchíd helyett az Erzsébet hídon át közlekednek - sorolták.

Jelezték azt is, hogy a 2-es, a 2B és a 23-as villamosok az első járatindulástól várhatóan 10 óráig rövidített útvonalon, a Jászai Mari tér helyett a Kossuth Lajos tér (Széchenyi rakpart) megállóig közlekednek, a BKK a villamosok helyett a 15-ös autóbusz igénybevételét ajánlja. A 4-es, 6-os villamosok 14 órától a Margit körút megnyitásáig (várhatóan 20-21 óráig) rövidített útvonalon, dél-budai végállomásuk és a Jászai Mari tér között közlekednek. A Margit körút lezárása miatt pótlóbusz a kimaradó vonalszakaszon nem közlekedik. A BKK a villamosok helyett a Széll Kálmán tér elérésére az M2-es metró igénybevételét ajánlja.

A 17-es villamos 14 órától a Margit körút megnyitásáig (várhatóan 20-21 óráig) a Savoya Park felől csak a Széll Kálmán térig, a Bécsi út-Vörösvári út felől pedig a Margit híd budai hídfőt követően a Batthyány térig közlekedik; a 11-es autóbusz várhatóan 15.15 és 15.45 között rövidített útvonalon, a Nagybányai út és a Kitaibel Pál utca között közlekedik; a 39-es autóbusz várhatóan 14.30 és 20.00 között rövidített útvonalon, a Kissvábhegy és a Széll Kálmán tér között közlekedik - írták. Hozzátették, hogy a valós idejű és a tervezett forgalmi változásokat, valamint a legfontosabb közlekedési információkat a bkk.hu/nemzetiunnep oldalon lehet követni.

A távolsági buszok és a vidéki helyi járatok is ünnepi menetrend szerint közlekednek, a pontos információkért a szolgáltató honlapján, vagy a különböző menetrend-összesítő oldalakon érdemes tájékozódni!