Pénzcentrum • 2024. október 22. 11:00
Társadalmi egyeztetésre bocsátották azt a jogszabálytervezetet, amely a fővárosi Airbnb szolgáltatás szigorításáról szól. Két éven keresztül valóban nem jelenhetne meg új szereplő a rövid bérleti piacon Budapesten, illetve az átalányadózók terhei közel négyszeresére emelkedhetnek a jövő évtől. De tényleg csak Budapestet érintik a változások?
Az éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az Airbnb rendelet szigorításáról szóló jogszabálytervezetet. A várakozásoknak és előzetes bejelentéseknek megfelelően a kormány érdemben megszigorítaná a fővárosi rövid bérleti piacon tevékenykedők helyzetét.
A jogszabálytervezet alapján két érdemi változtatás lenne:
- 1. A fővárosban 2025. január elsejétől 2026. december 31-ig nem lehetne új magánszálláshelyet nyilvántartásba venni. Vagyis a fővárosban nem jelenhetne meg új kiadó ingatlan a rövid bérleti piacon.
- 2. Emellett jóval magasabb adóteherre számíthatnak azok az átalányadózók, akik rövid távon adnak ki ingatlant Budapesten.
Két éves moratórium indulna 2025-ben
A jogszabálytervezet alapján Budapest közigazgatási határán belül 2026. december 31-ig nem lehetne nyilvántartásba venni új magánszálláshelyet, illetve egyéb szálláshelyet. A tervek szerint a változás 2025. január elsején lépne életbe, vagyis az idei évben még beléphetnek új szereplők a piacra.
Még engedélyt kaphatnak azok, akik 2024. december 31-ig szálláshely-minősítési eljárás iránti igényüket benyújtották a megfelelő szervezethez. Egy kérelem akkor tekinthető benyújtottnak, ha a szolgáltató a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén az önértékelését befejezte.
Hol emelkednek négyszeresére az adóterhek?
A jogalkotó a tervek szerint az érintettek adóterhét is érdemben megnöveli: a törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó mértékét szobánként 38 400 Ft-ról 150 000 Ft-ra emelnék. Ezzel 3,9 szeresére emelkedne a kérdéses adó mértéke.
De hol vezetnék be ezt a változást? Itt nem konkrétan Budapest lett nevesítve a javaslatban. A tervezet értelmében azon településeken emelkedne meg az adó mértéke, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Ugyanakkor azon településeken marad 38 400 Ft a szobánkénti évi átalányadó, ahol ezt a szintet nem lépte át a vendégéjszakák száma.
A jogszabályváltozás 2025-től lépne életbe a tervek alapján, vagyis a jövő évben az érintetteknek már a megemelt adót kellene megfizetniük. De mely települések lennének érintettek? A kérdéses települések listáját a KSH adatbázisa alapján a NAV minden év január 31-ig köteles közzétenni. (2025-ben ezen közzétételnek már január 15-ig meg kell történnie.) A KSH egyik korábbi publikációjában már láthatjuk a 2023-as év 15 legnépszerűbb hazai turisztikai célpontjainak listáját az ott eltöltött vendégéjszakák számával együtt:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- 1. Budapest, 14 162 000 vendégéjszaka
- 2. Siófok, 1 117 000 vendégéjszaka
- 3. Hajdúszoboszló, 1 112 000 vendégéjszaka
- 4. Hévíz, 1 069 000 vendégéjszaka
- 5. Balatonfüred, 888 000 vendégéjszaka
- 6. Bük, 744 000 vendégéjszaka
- 7. Zalakaros, 730 000 vendégéjszaka
- 8. Gyula, 596 000 vendégéjszaka
- 9. Szeged, 595 000 vendégéjszaka
- 10. Sárvár, 581 000 vendégéjszaka
- 11. Debrecen 577 000 vendégéjszaka
- 12. Eger, 571 000 vendégéjszaka
- 13. Miskolc, 498 000 vendégéjszaka
- 14. Győr, 485 000 vendégéjszaka
- 15. Nyíregyháza, 391 000 vendégéjszaka
Nincs kimondva tehát a tervezetben, hogy Budapesten emelkednek az adók, de a vendégéjszakák száma alapján ez egyértelműen kiolvasható. Az összes vendégéjszakák száma 2023-ban egyedül Budapesten lépte át a 2 milliót. (Ez az év lesz az irányadó a 2025-ös átalányadó szempontjából.)
2023. második legforgalmasabb településén, Siófokon is 79 százalékkal kellene növekednie a vendégéjszakáknak ahhoz, hogy elérje a 2 milliós szintet. A két intézkedés hatással lehet a fővárosi albérleti díjakra és lakásárakra is. Jelenleg az NGM bejelentése alapján Budapesten mintegy 26 ezer szoba fogad vendégeket magánszálláshelyeken. Ez a szám az idei évben még emelkedhet, de a jövő évtől 2026. december 31-ig belépési tilalom van. Ez alapvetően befagyasztja a piacot.
Emellett az adóterhek érdemi emelkedése egyes tulajdonosokat arra ösztönözhet, hogy ingatlanjukkal elhagyják az Airbnb piacot, lakásukat inkább hosszú távra adják ki. A kínálat bővülése miatt pedig csökkenhetnek a hosszú távra kiadott házak albérleti díjai. Ráadásul egyesek akár ingatlanuk értékesítése mellett is dönthetnek, ez pedig a lakásárak emelkedését fékezheti.
Ugyanakkor a lakáspiacra számos más tényező is hat, ráadásul a kormány által bejelentett intézkedések egy része inkább árfelhajtó hatással bír. A lakáshiteleknél tervezett 5%-os THM plafon, vagy épp az ÖNYP számlákról lakáscélra adómentesen kivehető összegek miatt például emelkedhetnek a lakásárak a jövőben. Éppen ezért mindenkinek alaposan át kell gondolnia, hogy az Airbnb tervezett szigorítása miatt kivár-e a lakásvásárlással.