Borbándi Dániel • 2024. október 18. 10:01
A graffitizés sokak szemében művészet, mások számára viszont rongálás – ez persze sokszor a technikától és a kivitelzéstől is függhet. Mi anélkül, hogy állást foglalnánk a kérdésben, igyekeztünk megvizsgálni, hogy milyen jogi keretek szabályozzák jelenleg Magyarországon a graffitizést, milyen büntetési kategóriába tartozik ez a tevékenység, léteznek-e legális formái, és igyekeztünk utánajárni annak is, hogy évente mennyi falfirkát távolítanak el a hatóságok.
A napi sajtóban és a híradásokban gyakran visszatérő téma a graffitik ellen folytatott szélmalomharc. A graffitik eltávolítása jelentős anyagi terhet ró az érintett ingatlan tulajdonosaira, a tömegközlekedési eszközökön elhelyezett graffitik milliárdos kárt okoznak a közlekedési vállalatoknak, a mûemlékekre és középületekre festettek eltüntetése pedig jelentős közpénzeket emészt fel. Mindezek ellenére a közvélekedés nem egyöntetû a megítélésük tekintetében. A Pénzcentrum mostani cikkében igyekeztünk összeszedni minden olyan kapcsolódó dolgot, amelyet erről a témáról tudni érdemes.
Graffiti vagy falfirka? Nem mindegy!
A köznyelv a graffiti és a falfirka fogalmát gyakran szinonimaként használja. Azonban a büntetőjog rendszerében az egyenlőségtétel nem helytálló. Ezt pedig feltétlenül érdemes figyelembe vennie annak, aki hasonló kalóz tevékenységre adná a fejét, hiszen a törvény más-más viszonyban van az említett két tevékenységgel. Ha ugyanis valaki magántulajdonban vagy köztulajdonban álló vagyontárgyon graffitizik, akkor azzal rongálás vétségét valósítja meg, illetve tulajdon elleni szabálysértést követ el. Igaz, ez az okozott kár értékétől is függ.
Azért fontos kiemelni, hogy attól is függ, mert a büntető törvényköny a szabálysértési értékhatár alatti kárt okozó falfirkát is rongálásos bűncselekménynek minősíti. Erre tekintettel fontos annak tisztázása, hogy mi is értendő falfirkán.
A falfirka fogalma tekintetében célszerû a Btk. 371. § (7) bekezdésében meghatározott definícióból kiindulni, amely szerint a falfirka „festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerû használatához szükséges”.
Igaz, hogy a Btk. nem határoz meg az érintett vagyontárgy vonatkozásában semmilyen külön feltételt, így nem utal annak ideiglenes vagy állandó – tehát épület – jellegére sem. Azonban az 5/2016. számú büntető elvi határozat rávilágított arra, hogy a Btk. csupán a firka fogalmát határozta meg, így indokolt a fal fogalmának meghatározása is. Végül úgy döntöttek, a fal egy végleges építmény része, amely állagsérelem nélkül nem távolítható el. Ennek fényében falfirkának csak az ilyen felületeken elhelyezett kalóz művészet tekinthető. Ha pedig így van, az azt jelenti, hogy a nem épület részét képező falon – például tömegközlekedési eszközökön, járdán, molinón – elhelyezett színes firkálás jogilag nem minősül falfirkának, graffitinek viszont igen. Így elvileg a büntetési tétel is más (ha van egyáltalán).
Hogy egy példával érzékeltessük a helyzetet: falfirkák esetében 20 000 forintig beszélhetünk pusztán szabálysértésről, ez az a határ, ameddig még pénbírság is kiszabható. Efölött azonban tárgyalásra kerül a sor, és bár a felek itt szintén megegyezhetnek végül kártérítésben, a börtönbüntetés itt mindenesetre már tényező lehet. Ellenben az alábbi videón egy festékszóróval megrongált körmendi vasúti kocsi látható:
Itt az elkövető összesen 53 000 forint kár okozott, ami tehát a 20 000 forintos határ több mint duplája. Ennek ellenére, mivel a rongálás nem falra került fel, hanem egy vonatra, ezért itt helyből is csak pénzbírsággal sújthatták az elkövetőt.
A rongálások esetében viszont sokkolóan szigorúak a büntetések
A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a rongálás kisebb kárt okoz, vagy
- a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást
- falfirka elhelyezésével vagy
- bűnszövetségbenbkövetik el.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a rongálás nagyobb kárt okoz,
- az elkövető védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet vagy régészeti leletet,
- vallási tisztelet tárgyát vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épületet,
- temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
- a rongálás jelentős kárt okoz,
- az elkövető a fentebb meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,
- a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.
- A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.
Mekkora kárt okoz évente a graffitizés?
Ha még egy kicsit a tömegközlekedési eszközök rongálásánál maradunk, érdemes elmondani azt is, hogy egyébként az előbb említett 53 000 forintos kár eltörpül rengeteg olyan vandalizmus mellett, amelyet évente a MÁV szerelvényein okoznak. Hiszen, ahogy azt a társaság korábban honlapján is közölte, a MÁV-VOLÁN-csoport számára évente jelentős, 100 millió forint körüli anyagi veszteséget okoz a járművek rongálása.
A közlekedési vállalat tájékoztatásából az is kiderült, hogy még 2023-ban egy tettes
17 MÁV-START kocsit firkált össze graffitivel, komoly károkat okozva. Az okozott kár miatt indított követelést, amely közel 2,4 millió forint, már érvényesíteni lehet a tettes ellen, de az eljárás még folyamatban van. Az idei év első negyedévében a vasúttársaság már 70 rongálási esetről kapott bejelentést, a károk összege pedig meghaladja a 6 millió forintot, több mint 800 négyzetméternyi külső graffitit kellett eltávolítani.
A Volánbusznál a leggyakoribb károk közé tartozik az ülések összefirkálása, beszennyezése, a kárpit felhasítása, ilyen esetek sajnos hetente öt-hat alkalommal is előfordulnak. Csak az ülések újrakárpitozása éves szinten 13-14 millió forintba kerül. A kárpitot, függönyt sokszor speciális tisztítószerekkel sem lehet kitisztítani, ilyenkor sajnos csak a csere jelent megoldást, ami újabb költségeket jelent.
Ami a köznyelvben állandósult graffitizést, azaz a falfirkákat illeti, Budapest 18. kerületének városgondozási szerve szerint:
Évente 400-500 m2 graffitit távolítunk el a közterületek felületeiről. A tereken lévő játszóeszközökön szokott a leggyakrabban előfordulni, ezek közül is kiemelkedő helyszínnek számít a Hargita tér és Kandó tér. Kommunális csoportunk graffitimentesítő-szerrel szokta a játszóeszközökről, padokról eltüntetni a kisebb firkákat, a nagyobb felületeket (falak, járdák) a magasépítés szokta lefesteni. A járdák és falak mentesítéséhez szintén használjuk a graffitimentesítő-szert, de ott drótkefét és más eszközöket is bevetünk az eltávolításhoz. Évente több százezer forintos kárt okoznak a rongálók
– hívták fel rá a figyelmet.
A főváros közterület fenntartásért felelős szervezete szerint pedig egy alkalommal a Kacsóh Pongrácz úti aluljáróban összesen 136 m² felületről távoltottak el falfirkát, amelynek következtében 140 m²-es felületet kellett újraimpregnálni. Az FKF-fel kötött éves közszolgáltatási szerződésben 6500+1560 m² naturália és 100 millió Ft keretösszeg áll rendelkezésre a graffiti- és vadplakát-mentesítési feladatokra.
Létezik legális graffiti is?
Igen! Európában Prágában és Párizsban már évekkel ezelőtt, a tavalyi évben pedig immár Budapesten is létrehoztak olyan városrészeket, vagy legalábbis felületeket, ahol nem csupán engedélyezett a "rongálás", hanem kifejezetten biztatják rá az embereket. Budapesten az ún. Legális Graffiti fal Óbudán található, a projekt közösségi finanszírozásból valósult meg.