Pénzcentrum • 2024. szeptember 26. 22:06
A lakáspiac tavalyi megtorpanásával párhuzamosan a fővároson belüli mobilitás is több évtizedes mélypontra ért 2023-ban. Ennek ellenére a friss költözési adatok kirajzolnak egy olyan térképet, ami Budapestet néhol szinte összeolvadó, máshol elszigetelt, olykor vonzó, míg máskor inkább elköltözésre késztető kerületek hálózataként írja le.
A KSH legfrissebb összegzései szerint 2023-ban 51 ezren váltottak állandó lakhelyet Budapesten belül, akár maradva a korábbi kerületükön belül, vagy más városrészbe költözve. Ez az előző évi fővárosi mobilitáshoz képest mintegy 27 százalékos visszaesés. Ezzel a vándorlás intenzitása legalább három évtizedes mélypontra zuhant, ugyanis a tavalyinál csekélyebb költözésszámot 1995, a regiszter megnyitása óta nem rögzítettek. Ám az általános visszaesés igencsak eltérő mértékben érintette az egyes kerületeket, s ezek a különbségek arra utalnak, hogy 2023 egyik markáns trendje a város belseje felé irányuló vándorlás volt.
A külső kerületek egyik jellemzője, hogy 2022-höz képest itt csökkent legkevésbé a kerületet elhagyó költözők száma, így 10 százaléknál is kisebb volt a visszaesés a XXIII., a XVII., a III., a XXII., a XVIII. és a XI. kerületekben. Tavaly a bevándorlás legnagyobb csökkenését ugyancsak külső kerületeknél regisztrálták, így 40 százalékot is meghaladót a XXII., a XVII., a XVI., a XVIII. és a XI. kerületekben.
Ezzel szemben a belső kerületeknél az elköltözők száma esett vissza radikálisan, így ez 40 százaléknál is többel csökkent az V.-X. kerületekben. Sőt a belváros egyes részein még növekedni is tudott a beköltöző száma az előző évihez képest. A legnagyobb mértékben, 35 százalékkal az V. kerületben. A változás ilyen eltérő dinamikája azzal is járt, hogy Pest belvárosában ezúttal pozitív lett a költözési mérleg. Az V. kerület lakossága ebből a forrásból 1,3 százalékkal bővült, s ugyancsak nyereséggel, bár jóval szerényebbel zárt a legtöbb szomszédja, így a VI., és VII. (egyaránt 0,9%), illetve a VIIl. és IX. (egyaránt 0,8%) is. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint egyelőre kérdéses, hogy ez a centrumba áramlás mennyire lesz tartós folyamat. A most tapasztalt mozgás okai között szerinte ott lehet, hogy a korábbi évekhez képest lassult a belvárosi négyzetméterárak növekedése, az V. kerület pedig egyenesen a drágulási rangsor végén állt tavaly, gyakorlatilag stagnáló árszinttel.
A vándorlásból származó legnagyobb relatív népességcsökkenést – mintegy 0,5 százaléknyit – szinte hajszálra azonos értékkel a Várkerület és Újbuda, valamint a pesti oldalon Soroksár (-0,4%) szenvedték el. A létszám-mérlegen túl az is jól jellemzi egy-egy kerület lakóinak költözési habitusait, hogy mennyire forgatja fel a helyi közösségeket ez a vándorlás. E szempontból az egyik legkülönösebb kerület Csepel: mind az onnan távozók, mind az oda beköltözők aránya csak hajszállal haladja meg a lakosság 1 százalékát. A skála túlvégén három-négyszeres a mozgás: a Várkerület lakóinak 3,3 százaléka költözött el onnan tavaly. A legvonzóbbnak pedig a pesti Belváros, az V. kerület bizonyult, ahol a lakók 3,8 százaléka még csak tavaly telepedett le a kerületbe.
A vándorlások iránya az egyes kerületek közötti kapcsolatokat vagy éppen azok hiányát is kirajzolja. Például a Várkerületből elköltözők több, mint ötöde (21%) csak a szomszédig jutott és a II. kerületben talált új otthonra. Ugyanígy az újpestiek számára kiemelt célpont volt a XIII. kerület, hiszen 21 százalékuk oda indult. Még dominánsabb úti cél volt a soroksáriaknak Pesterzsébet (24%), a hegyvidékiek számára pedig Újbuda, illetve a kispestiek számára Pestszentlőrinc (25%), ám valamennyi között a legerősebb vonzerőt Újbuda gyakorolta a budafokiakra (az onnan elköltözők 45%-ával). Ennek kapcsán az elemző arra emlékeztet, hogy a hazai lakáspiac tavalyi megtorpanása ugyan visszavetette a dinamikát, de nem írta át alapvetően a korábban megfigyelt költözési szokásokat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az emberek továbbra is ritkán költöznek nagy távolságra, lehetőleg azokat a közeli területeket preferálják, amelyekről már felgyűlt bizonyos tapasztalatuk. Erre utal az is, hogy például a budai várnegyedből költözők számára szinte „láthatatlan” volt Pest peremén Rákospalota vagy Soroksár, hiszen 1 százalékuk sem keresett ott otthont. Ez a távolságtartás persze kölcsönös, ugyanis a felkerekedő XV. és XXIII. kerületieknek is legfeljebb 1 százaléka telepedett le az I. kerületben.
Van néhány különlegesen erős kapcsolat is a fővárosi kerületek között, melyeket az jellemez, hogy az egyik a másiknak a fő polgárforrása. Ezekben rendszerint egy peremkerület a befogadó, ahova a „belső szomszédból” érkezik a legtöbb új lakó. Például tavaly a Budafokra költözők 42 százaléka Újbudáról érkezett, míg a keleti peremen Zugló adta a betelepülők 31 százalékát a XVI. kerületnek. Délen pedig a pesterzsébetiek járultak hozzá 27 százalékkal Soroksár gyarapodásához. Egy érdekes, a fentiekhez képest kivételes reláció ugyanakkor, hogy az I. kerületbe majdnem minden harmadik új lakó a XIII.-ból érkezett.