Pénzcentrum • 2024. szeptember 20. 20:02
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói is részt vettek abban a Duna egészét érintő kutatásban, amely a folyó menti hullámterek árvizekre gyakorolt hatását is vizsgálta. A mostani árvíz előtt a Natural Hazards című rangos szaklapban megjelent közleményük rávilágít arra, hogy a Középső-Dunán, mely a magyarországi és a szerbiai szakaszt foglalja magába, a felsőbb szakaszokhoz képest elenyésző a hullámterek árvízi szintekre gyakorolt hatása. Megoldást is javasolnak a szakemberek a kutatási eredmények alapján.
Bár az árvizek során a víz legnagyobb részét a folyómeder vezeti le, amint kilép a folyó a medréből, a folyó aktív ártere is becsatlakozik a víz szállításába, ami akár jelentősen csökkentheti az árvíz tetőzési szintjét. Természetesen az aktív árterek szerepe a vízszint mérséklésében sok tényezőtől függ, például a folyó esésétől, azaz a víz és az árhullám sebességétől, a növényzet sűrűségétől, és nem utolsó sorban az ártér kiterjedésétől. Magyarországon a nagy folyamszabályozások az aktív árterek méretét jelentősen csökkentették, a töltések közé szorított folyók mentén létrejött az úgynevezett hullámtér, azaz az a terület, ahol az árvizet meg kell tartani. Ahol ez a terület szélesebb, ott máig kimutatható az árvízi tetőszintekre gyakorolt jelentős hatás.
Az SZTE FFI szakembereinek közreműködésével végzett kutatás során az osztrák kollégák vezetésével a Duna-menti országok hidrológiai modelljei kerültek egyesítésre, és egy 100 éves visszatérési gyakoriságú, azaz extrémnek nevezhető árhullám alapján határozták meg, hogy a jelenlegi körülmények között az aktív árterek, azaz hullámterek milyen mértékben hatnak egyrészt az árvízi szintekre, másrészt pedig az árhullám levonulásának sebességére. A számítások alapján kitűnt, hogy míg a Felső-Dunán az árvízi szintekre még jelentős hatással vannak az aktív árterek, addig a Középső-Dunán ezek már csak elenyésző mértékben mérséklik a tetőzés szintjét, ami alól csak a Duna szigetközi és gemenci szakasza jelent kivételt, de itt is csak 2-5 százalékos a hullámterek hatása.
A modell futtatások során azt is megvizsgálta kutatócsoport, hogy mi történne, ha a meglévő hullámtereket is leválasztanánk a folyóról. Ez esetben akár további 1-1,5 m-rel is növekedhetne bizonyos szakaszokon a tetőzés szintje a Duna mentén. Ami szintén rávilágít a hullámterek kiemelkedő fontosságára az árvizek levezetésében.
Az aktív árterek szerepe azonban nemcsak az árvizek szempontjából kiemelkedő, ökológiai és gazdasági tekintetben is fontos területek ezek. A kutatás során ezeket a paramétereket is figyelembe véve osztályozták a Duna-menti aktív ártereket a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Ez alapján jól látszik, hogy a magyarországi hullámterek többségén beavatkozásokra lenne szükség a hullámtér teljesítőképességének növelése érdekében. Ilyen beavatkozások lehetnek a területhasználat optimalizálása, vagy az inváziós növényfajok visszaszorítása, ami mind ökológiai, mind pedig árvízvédelmi szempontból előnyös, azaz „win-win” beavatkozás lenne.
Az jól látszik, hogy a jelenlegi hullámterek hatása a Duna magyarországi szakaszán árvízi szempontból kevésbé jelentős. Igaz, a domborzati adottságok miatt a Duna mentén még így is számottevően kisebb az árvizekhez kapcsolható vagyoni kockázat, mint a Tisza mentén, ahol egy esetleges extrém, a töltések szintjét meghaladó árvíz jóval nagyobb károkat okozna. Persze vannak a Duna mentén is igen magas kockázatnak kitett szakaszok, ilyen például a folyó kisalföldi, a Rába és a Mosoni-Duna találkozásánál húzódó szakasza, vagy a Szentendrei-sziget térsége, és természetesen a hírekben igen gyakran szereplő budapesti Római-part.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az árvízi kockázat mérséklése az érintett országok összehangolt cselekvése mellett lehetséges. Természetesen minden ország a lehető leggyorsabban szabadulni szeretne a víztől egy ilyen hirtelen kialakuló havária esetén, mint a mostani, de ahol lehetséges, a területi tervezés során előtérbe kell helyezni az aktív árterek területének növelését, illetve nagyon fontos, hogy megőrizzük a jelenlegi hullámtereket, azaz például ne csökkentsük beépítésekkel vízlevezetőképességüket
– mondta el Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézetének oktatója.