Pénzcentrum • 2024. szeptember 17. 16:02
Mostanra elvonultak az ingatlanpiacot megrengető nagyobb változások, mint a pandémia okozta karaténhatás, vagy a rezsikrízis, rekordinfláció. Ezek a közelmúltbeli hatások jelentősen befolyásolták a Magyarországon zajló szuburbanizációs folyamatokat. Egy időre megtorpant a lakosság kiáramlása az agglomerációba, azonban nagyon úgy fest, hogy a korábbi tendencia folytatódott 2024-ben is. A legfrissebb adatok szerint már 4,6 millióan éltek agglomerációban és további 1,6 millióan nagyvárosokat övező településegyütteseken, ami azt jelenti, hogy a lakosok közel kétharmada szuburbán területen él.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2024 januárjában 4 millió 581 ezer fő élt olyan térségben, mely agglomerációnak tekinthető, vagy jelenleg agglomerálódik, tehát Budapesten túl Győr, Miskolc és Pécs körül, illetve Eger, Szombathely, Zalaegerszeg, valamint a Balaton vonzáskörzetébe tartozik. Nagyvárosokhoz - pl. Debrecenhez, Szegedhez, Székesfehérvárhoz, Nyíregyházához, stb. - közeli településegyütteseken további 1 millió 648 ezer fő élt. Eközben az agglomerációs központokban, vagyis a nagyobb városokban 3 millió 471 ezer fő élt, melyből 1 millió 686 ezer főt tesz ki Budapest lakónépessége.
Ha a tavaly januári adatokból indulunk ki, akkor azt láthatjuk, hogy a 2022-ről 2023-ra történt visszaesés megállt és elindult felfelé. Mind az agglomerációban, mind a központjaikban elhelyezkedő városokban - mégha minimálisan, 0,2 százalékkal is, de - nőtt a lakosságszám. A stagnáló számokat azért is lehet eredménynek tekinteni, hiszen közben az ország népessége folyamatosan apad. Természetesen az sem mindegy, melyik településekről van szó, mert amíg egyes nagyvárosokból egyenesen menekülnek a lakók, addig máshol a lakónépesség növekedése figyelhető meg.
A budapesti agglomeráció és a központ lakónépessége egyaránt gyarapodott 2023-ról 2024-re, ahogy Győr, Debrecen, Székesfehérvár és a körülöttük lévő térség is. Csak a szuburbán tér lakónépessége nőtt Sopron és Tatabánya körül, a többi város és térség népessége pedig csökkenést mutat. A legnagyobb mértékben Nagykanizsa, Veszprém, Miskolc, Szekszárd, Békéscsaba, és Dunaújváros lakónépessége csökkent, illetve Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Veszprém, Szolnok és Eger agglomerációja, vagy a várost övező településegyüttes lakónépessége apadt.
Budapestnek minden területén emelkedés látszik a 2023-as adatokhoz képest, kivéve az Északi szektort.
Azt viszont látni kell, hogy 2022-ről 2023-ra sok helyen történt visszaesés, a szuburbanizációs folyamatok elé akadályokat gördített a rezsiválság - pl. a felújítandó vidéki házak iránti kereslet megcsappant, felértékelődtek a városi távhős panelek -, a pandémiát követő karanténhatás elmúlása, vagy akár a családtámogatási rendszer átalakítása, a lakáshitelpiac befagy(aszt)ása.
JÓL JÖNNE 2,6 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 584 927 forintot igényelnél 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 57 984 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 13,10 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 58 104 forintos törlesztőt (THM 13,20%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A 2022-es lakónépességi adatokhoz képest 2024-re már visszaesés látszik Budapesten, Győrött és Miskolcon, de Pécs városában és agglomerációjában is növekedés látszik. Ugyanez igaz Zalaegerszegre, Debrecenre, Kecskemétre, Székesfehérvárra, Tatabányára, Dunaújvárosra és ezeknek a településeknek az agglomerálódó térségére, azokat övező településegyüttesekre. Jelentős csökkenés látszik a balatoni, békéscsabai, salgótarjáni, szekszárdi, szolnoki és nagykanizsai szuburbán térségben 2022-höz képest.
Az ingatlan-adásvételek az elmúlt évekből ugyanezt a trendet húzzák alá, ezek alapján az utóbbi időben Budapesten nőtt, a fővárosi agglomerációban mérséklődött a kereslet, a Balatonnál ugyancsak visszaesés látható. A magyar nagyvárosok, kisvárosok, falvak állandó lakosságának változásaival a Pénzcentrum korábban részletesen foglalkozott idei cikksorozatában, cikkeinket a témában itt lehet olvasni.