Pénzcentrum • 2024. augusztus 12. 14:31
Kiperelt kérések: magánszemélyek bankszámláiról is kimutatásokat kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal - írja az Átlátszó.
Az Átlátszó által peres úton megszerzett dokumentumok szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) több állami intézménytől és köztestülettől olyan információkat kért, amelyek túlterjeszkednek a szervezet törvényi felhatalmazásán. A hivatal több levélben folyamatos információgyűjtésre hívott fel különböző állami szerveket. Például a központi banktól szuverenitásvédelmi „szemszögű” kimutatásokat kértek a kereskedelmi bankok ügyfeleinek számlájára érkező utalásokról.
Több kulcsfontosságú állami intézmény vezetője pozitívan válaszolt az SZH megkereséseire, amelyekben a hivatal információgyűjtésre vonatkozó kérésekkel fordult hozzájuk – derül ki az Átlátszó által megszerzett üzenetváltásokból. A központi bank, az adatvédelmi hatóság és a médiahatóság is üdvözölte a felkérést. Az adóhatóság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy köztük és az SZH között is megindult az együttműködés kialakítása.
A kérések azonban túlterjeszkedni látszanak az SZH törvényi felhatalmazásán, amely csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak. Több levélben az SZH arra kérte a megkeresett intézményeket, hogy folyamatosan gyűjtsék „a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető” tevékenységekkel kapcsolatos információkat, és ezeket adják át nekik.
Az SZH működését megalapozó törvény nem hatalmazza fel a szervezetet banktitok megismerésére. Ennek ellenére több kérés is érkezett a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), amelyek célja volt, hogy a hivatal „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról.
A könyvvizsgálói kamara arról tájékoztatta a portált, hogy nem tervezi teljesíteni az SZH kéréseit. Korábban nyilvánosságra került, hogy az ügyvédi kamara is megtagadta az ügyvédi titoktartást sértő kérések teljesítését.
Az SZH és az érintett intézmények közötti levelezést peres úton szerezte meg a portál, miután a hivatal megtagadta a tárgyban benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítését.
Hat megkeresés, négy pozitív válasz
Az idén februártól működő SZH elnöke, Lánczi Tamás március végén összesen hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött levelet. Lánczi minden egyes üzenetben konkrét kéréseket fogalmazott meg. Több esetben ezek között szerepelt, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és küldjék el ezeket adatokat a hivatalnak.
A hat megkeresést és négy szervezet válaszát megszerezte a hírportál. A másik két szervezetet arról kérdezte meg, hogyan reagáltak Lánczi levelére. Eddig kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökével folytatott levélváltás volt ismert nyilvánosan.
Négy megkeresett állami szerv – az MNB, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – lényegében pozitívan válaszoltak vagy elkezdtek együttműködni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A MÜK és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) visszautasította Lánczi kéréseit arra hivatkozva, hogy azok sértik törvényben foglalt titoktartási kötelezettségüket.
MNB: információk bankszámlákról
Lánczi Tamás négy kérésével fordult Matolcsy Györgyhöz, az MNB elnökéhez. Először azt kérte, illesszék be rendszereikbe azt ahogy jövőbeni kéréseik befutnak hozzájuk. Másodszor azt kívánták elérni, hogy kimutatható legyen milyen utalások történnek egyes pénzintézetek ügyfelei számláin. Harmadszor azt akarták biztosítani hogy ilyen kimutatások alkalmasak legyenek projektcégek és magánszemélyek szuverenitást sértő tevékenységeinek feltárására. Negyedszer mesterséges intelligencia alkalmazását javasolták mintázatok felismerésére.
Matolcsy György április végén válaszában jelezte együttműködési készségét Farkas Ákoshoz irányítva őket konkrét elemek kidolgozására de részletekre nem tért ki.
NAIH: adatgyűjtés és tájékoztatás
Péterfalvi Attila három kéréssel találkozott: bejelentések továbbítása haladéktalanul; vizsgálatok tájékoztatása; kapcsolattartó kijelölése a szuverenitással kapcsolatos adatok gyűjtésére. Péterfalvi mindháromba beleegyezett és két petíciós oldalt is a hivatal figyelmébe ajánlott, melyeket aggályosnak talált adatvédelmi szempontból.
NAV: szuverenitásvédelmi hírszerzés
Vágújhelyi Ferenc NAV-elnököt arra kérte, az operatív elemző-értékelő tevékenység során tapasztalt szuverenitást sértő tevékenységekről haladéktalanul adjanak át információkat társzervek részére. A válaszlevelet a portál nem ismeri. Az Átlátszó Vágújhelyi Ferenc NAV-elnöknek címzett kérdésére a NAV-tól azt a választ kapta, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal által kezdeményezett együttműködés kialakítása jelenleg a két szervezet között folyamatban van”.
Médiahatóság: elemzések bejelentések
A Médiahatóságot elnöklő Koltay Andrástól azt kérte Lánczi, hogy az NMHH műsorfigyelő és -elemző főosztálya készítsen elemzéseket „a nemzeti szuverenitást sértő tartalmak megjelenéséről”, a hatóság pedig állítson fel egy olyan rendszert, ahol lakossági bejelentéseket fogadnak az ilyen tartalmakról. Ezeket az elemzéseket és bejelentéseket pedig „haladéktalanul” küldjék el az SZH-nak.