Pénzcentrum • 2024. augusztus 8. 20:41
Noha az Eurostat és KSH friss elemzései szerint 2024 első negyedére ismét emelkedő pályára állt az uniós lakásárindex, a tagországok piacai között már nyoma sincs a korábbi összhangnak. A visszaesésből éppen kilábalni kezdő magyar lakáspiac az erősebben drágulók közé tartozik, sőt, mostanra visszatérni látszik az inflációt meghaladó áremelkedés is - derül ki az OTP közleményéből.
Az Eurostat adatai szerint 2022 július-szeptemberéig tartott az európai lakáspiac legutóbbi aranykora. Az volt ugyanis az utolsó negyedév, amikor még az unió valamennyi tagországában magasabb árakat regisztrálhattak, mint egy évvel korábban. Ekkor a drágulás üteme Magyarországon és Észtországban volt a legmagasabb (24,1-24,2 százalék), a közösség összevont indexe pedig 7,5 százalékos éves drágulást mutatott. A következő negyedévben három tagállamban – Svédországban, Finnországban és Németországban – már megindult az árcsökkenés, évi 2-4 százalékkal.
Ezt követően negyedévről-negyedévre nőtt, s 2023 július-szeptemberére elérte a tízet azoknak a nemzeti piacoknak a száma, ahol esésbe fordult a lakásárak korábbi emelkedése. Az unió összevont lakáspiaci árindexe is ekkor mutatta a legrosszabb képet: 1,1 százalékos árcsökkenést az előző év azonos időszakához képest. E mélypontról indult a visszapattanás, amit a múlt év utolsó negyedében éves alapon 0,2 százalékos, az idei elsőben pedig 1,3 százalékos drágulás jelzett. Ám a közösség összevont árindexének ilyen alakulása mögött az egyes nemzeti piacok igencsak eltérő pályája fedezhető fel.
Mindössze három olyan ország van, a már említett svéd, finn és német, amelynek árindexe folyamatosan csökkenést jelzett az utolsó másfél évben. Hét másikban az éves visszatekintések negyedévente vegyesen mutattak esést, illetve növekedést, ez volt a helyzet Csehországban, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában és Szlovákiában. A többi tagországban – közöttük Magyarországon (Magyarország esetében a KSH legfrissebb, 2024. I. negyedéves adatait vesszük alapul) – még ebben a nehéz időszakban is nominálisan töretlenül nőttek a lakásárak.
2024 első negyedében a drágulás hazai üteme egy év alatt 9,1 százalékos volt, ami Horvátországgal holtversenyben a negyedik legmagasabb érték a tagországok mezőnyében. A drágulási versenyt Lengyelország vezette 18 százalékkal, szorosan a nyomában Bulgária következett 16 százalékkal, s még felfért a dobogóra Litvánia a maga 9,9 százalékával. Ez év első negyedében előfordult még jelentősebb áresés is (Luxemburg, -10,9 százalék), de a második legnagyobb már a 6 százalékot sem érte el (Németország, -5,7 százalék).
A 9,1 százalékos magyarországi drágulás kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője arra emlékeztet, hogy a KSH számítása szerint márciusban az éves infláció mindössze 3,6 százalék volt, azaz mostanra a reáldrágulás is visszatérhetett a hazai lakáspiacra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Eurostat a használt és az új építésű lakások indexeit külön-külön is meghatározza. Ebből az tűnik ki, hogy nálunk az új lakások drágulása mintegy kétszer olyan gyors volt, mint a használtaké. 2024 első negyedében az új otthonok ára Magyarországon átlagosan 14,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ennél nagyobb árnövekedést e szektorban csak a bolgár és a lengyel piacról jelentettek (19,3-19,5 százalék), az átlagos uniós drágulás pedig 6,4 százalék volt. Ugyanakkor akadt hat, túlnyomórészt fejlettebb tagország –
Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Szlovákia és Svédország – melyekben az új lakások ára csökkenő pályán maradt az idei első negyedévben is (-0,1-6,3 százalék).
A használt otthonok hazai forgalmában 8,2 százalékos drágulást jelzett az árindex. Ez ugyancsak magasabb az uniós átlagértéknél, ami ezen a részpiacon – a négy negatív negyedév utáni kilábalást sejtetve – stagnálást mutat. A legnagyobb drágulási ütemet Észtország, Bulgária és Lengyelország mutatta (10,4-16,4 százalék). Itt ugyancsak voltak tagországok, szintén zömmel a legfejlettebbek közül – Svédország, Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Finnország, Németország és Luxemburg – melyekben 2024 elején továbbra is éves árcsökkenést (-0,7-13,5 százalék) regisztráltak.