Pénzcentrum • 2024. augusztus 7. 12:03
Már tavaly is nagy balhé kerekedett a magyar interneten abból, hogy Handrás kiakadt zajos szomszédai miatt, most újabb videóval jelentkezett, amiben a hangos kerti szerszámokra panaszkodik. Abban igaza van, hogy a törvény szerint bizonyos zajszintnél hangosabb eszközöket egyáltalán nem lehetne használni lakott területen belül. Aki nem tartja be a szabályokat, meg is büntethetik, ennek mértéke településenként változhat.
Már tavaly is nagy balhé kerekedett a magyar interneten abból, hogy Handrás TikTok live-ban azért kezdett tombolni, hogy a szomszédja szombaton délután hatkor beindította a motoros láncfűrészt. A videós most hétvégén ismét kiakadt, mert szomszédai hangos szerszámokkal dolgoztak.
Azért probléma lakott területen belül az ilyen 100-120 decibeles motoros fűrész meg fűkasza, mert stresszt okoz. Európában az embereknek a 20%-a küzd zajszennyezés miatti stresszel, vagy éppen akár érrendszeri megbetegedésekkel. A zaj a szívrohammal és a stroke-kal is kapcsolatba hozható, mivel krónikus stresszt okoz. Megnő az altatóvásárlás, kialvatlanság, álmatlanság. Ez a GDP-ben is jelentkezik, mert szarabbul dolgoznak az emberek, ezért probléma. Napközben nem csak hétvégén, hanem 8 és 22 óra között, lakott területen belül nem lehet ilyen hangos eszközöket használni, 50 decibel általában a határérték, üdülőövezetben, ahol én is lakom egyébként, 40 decibel. Ez itt most, amit hallotok, 70 decibel környékén mozog. Értitek? Ez a probléma. Nem az a probléma, hogy most van ideje megcsinálni, hanem az, hogy egyáltalán semmikor nem csinálhatja
- magyarázta a videójában.
Mit mond a törvény?
A csendháborítás kapcsán a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírja, hogy az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének vagy használójának kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan tevékenységtől, amely feleslegesen zavarja a környezetében élőket, beleértve a szomszédokat is. A környező ingatlanok lakóinak nem kötelességük eltűrni a szükségtelen zajokat, függetlenül attól, hogy azok mely napszakban keletkeznek, illetve hogy kívülről vagy belülről erednek-e. Az adott területre vagy társasházra vonatkozó zajvédelmi szabályokat a helyi önkormányzati rendeletek határozzák meg, és a nagyobb társasházak saját házirendjei is tartalmazzák az együttélés szabályait.
A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet meghatározza, hogy a környezeti zaj- és rezgésterhelésnek milyen határértékeken belül kell maradnia, figyelembe véve az ingatlan elhelyezkedését, a szomszédok távolságát, valamint azt, hogy nappal vagy éjszaka történik-e a zaj.
Abban egyébként Handrásnak igaza van, hogy különböző lakóövezetekben más és más a csendháborítási értékhatár. A csendháborítás törvény 2024 évi szabályai szerint a következő hangossági szinttől minősül egy adott tevékenység csendháborításnak, attól függően, hogy hol található a zaj forrása:
- Kisvárosi, falusi lakóterület, az oktatási létesítmények területe, zöldterületek és temetők: 06-22h között 50 dB; 22-06 között (éjjel) 40 dB
- Nagyvárosi, sűrűn beépített, vegyes lakóterület: 06-22h között 55 dB; 22-06 között (éjjel) 45 dB
- Az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben a határ egységesen 06-22 óra között 40 dB, 22-06h között (éjjel) pedig maximum 30 dB lehet.
A szabályozás egyébként tipikusan a kertépítést és a zöldterület-felújítást, a pirotechnikai eszközök használatát, a riasztóberendezéseket, a szabadtéri hangerősítést és a mobil hangerősítést emeli ki példaként.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
1. Kertépítés- és zöldterület-felújítás okozta csendháborítás
Ide tartozik a fűnyírás, a motoros favágás, a kerti traktor használat és más, kertben végezhető, nagy zajjal járó tevékenységek. Ezek a következő alkalmakkor végezhetőek:
- munkanapon 07-20 óra között;
- szombaton és pihenőnapokon 09-12 óra, illetve 15-18 óra között;
- vasárnap és munkaszüneti napokon pedig nem végezhetőek.
2. Pirotechnikai eszközök használata okozta csendháborítás
- Az olyan pirotechnikai eszközök, mint a tűzijáték használata szabadtéren engedélyezett, legfeljebb 22 óráig, maximum 20 percen keresztül, kivéve jeles alkalmakkor (augusztus 20; Szilveszter).
3. Riasztóberendezések indokolatlan zajkibocsátása (lakás és autó) okozta csendháborítás
4. Szabadtéri hangerősítés okozta csendháborítás (műsorszórás céljából)
- Minden nap 10-22 óra között engedélyezett, helyhez kötve.
5. Mobil hangerősítés okozta csendháborítás, koncert, közrendezvények szabadtéren
12-20 óra között lehetséges, ha az önkormányzatnál 3 nappal előre bejelentettük.
Komoly büntetés járhat érte
Mint korábban Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, nincs egységes büntetési tétel a csendháborításra, ezt az önkormányzatok szabályozzák egyénlieg. Hozzátette, vérmérséklettől függ, hol, miért és mennyi bírságot kapunk, de súlyos százezrekbe is kerülhet, ha nem hagyjuk abba a zajos tevékenységet, mikor mások éppen pihennének.
A zaj nagyon nehéz kérdés. Az eltérő munkarend nem teszi lehetővé, hogy mindenkinek biztosított legyen a zavartalan pihenése. Természetesen „tilos” este 22.00 és hajnali 6.00 óra között zajongan, de tilos hétvégén is, ezeket azonban az önkormányzatok eddig nem egységesen szabályozták. A helyi rendelet megsértése is bírságot von maga után. Az általános büntetési tétel 100 000-500 000 Ft-ig terjed, de az önkormányzatok eltérő büntetési tételeket alkalmazhatnak
- mondta Tóth János.