Pénzcentrum • 2024. július 29. 20:29
A felújítások közel 75%-a csupán részleges felújítás volt, megfelelő energiahatékonysági szempontok ismerete nélkül, így többségében nem történt számottevő energia- és költségmegtakarítás - derült ki egy hazai felmérésből.
A magyarországi ingatlanállomány nagyrésze rendkívül korszerűtlen, és zabálja az energiát. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós hazai ingatlanállományból 2,8 millióra tehető a családi házak száma, amelyek 75 %-a – azaz közel 2,1 millió ingatlan – esetében nem teljesül az elvárt energiahatékonysági szint („C” energiahatékonysági kategória). Egy „Kádárkocka” típusú épület akár 4-5-ször annyi energiát is felhasználhat, mint egy korszerűnek számító épület.
Az ingatlanok energetikai korszerűsítésével átlagosan 50%-kal csökkenthető az energiafelhasználás, amely körülbelül 315 000 forint rezsiköltség megtakarítást jelent; de egy „kádárkocka” esetében 80%-os energiamegtakarítás is elérhető, amely akár 1 millió forint rezsiköltség megtakarítást eredményezhet évente.
Az energetikai korszerűsítés nemzetgazdasági szinten is jelentős hatással bír. A felújítások nyomán:
- Jelentősen csökkenhet a rezsicsökkentésre fordított költségvetési kiadás, amely a tavalyi évben meghaladta a 2500 milliárd forintot.
- A háztartások fosszilis energiahordozó felhasználása jelentősen csökkenni fog, így az ebből származó 40%-os légszennyezettségi mutató is; ez pedig az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) adatai szerint akár 210 milliárd forinttal csökkentheti a szállópor koncentráció miatti állami egészségügyi kiadásokat hazánkban.
- A klímavédelmi célokra fordított, többszáz milliárd forintnyi költségvetési kiadásokban is jelentős megtakarítások érhetők el.
Egy komplex felújítás eredményeként az ingatlan piaci értéke 50%-kal is növekedhet (a Budapesten található ingatlanok kivételt képeznek). A felújítás után megképződött ingatlan értéknövekmény – annak földrajzi elhelyezkedésétől függően – nagy valószínűséggel többmillió forinttal is meghaladja a felújítás teljes bekerülési költségét, így az ingatlan esetleges értékesítése után ez extra profitként jelentkezik.
Ha ennyi előnnyel jár, eddig miért nem újítottunk fel?
A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készített, a „Hazai lakóingatlanok energetikai állapotának és korszerűsítési igényeinek országos felmérése” alapján nem mondhatjuk, hogy nem zajlanak energetikai felújítások a hazai lakóépületek tekintetében. A több, mint 1200 fős mintából a megkérdezettek 53%-a végzett valamilyen korszerűsítést az otthonán az elmúlt 10 évben; közülük legtöbben (63%-uk) pedig az elmúlt 4 évben. A probléma nem a korszerűsítések számával, hanem azok mértékével van:
A felújítások közel 75%-a csupán részleges felújítás volt, megfelelő energiahatékonysági szempontok ismerete nélkül, így többségében nem történt számottevő energia- és költségmegtakarítás.
A probléma elsődleges oka a kedvező finanszírozási források hiánya volt. A válaszadók 2/3-a (67%) önerőből, kizárólag saját megtakarításaiból finanszírozta a felújításokat, amelyekre döntő többségük maximum 3 millió forintot tudott fordítani. Ez az összeg egy komplex korszerűsítésre nem elegendő; ami azért különösen hátrányos, mert egy felújítás után rendszerint évtizedekig nem nyúlnak újra az épülethez.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A másik ok, hogy az eddigi felújításokra nem volt jellemző a kellő mértékű energiatudatosság. A válaszadók csupán 3%-a vette igénybe energetikai szakember segítségét, döntő többségük inkább a felújításra spórolt.
Jelentős segítséget nyújthat az új Otthonfelújítási Program, amely az 1990 előtt épült önálló lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére igényelhető július 1-től. A támogatás összege legfeljebb 6 millió forint, amelyből a beruházás teljes költségvetésétől és az ingatlan helyétől függően maximum 2,5-3,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó része pedig kamatmentes hitel. A támogatás egyik alapfeltétele, hogy a kiinduló állapothoz képest legalább 30%-os energiafogyasztás csökkenést eredményezzen az elvégzett beruházás, amelyet energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. Ezt az eredményt egyetlen terület felújítással valószínűleg nem lehet elérni, de átgondolt, összehangolt korszerűsítéssel igen.
A pénz nem minden
A felmérés rávilágít arra is, hogy a pályázati forrás és a kedvező finanszírozás mellett van egy másik, jelentős tényező: a szakmai segítségnyújtás. Az ingatlan felújítása összetett feladat, az tulajdonosnak számos területen szakemberré kell kiképezni magát ahhoz, hogy egy energetikai felújítást a mindennapi élet mellett lekoordináljon. Komoly információhiánnyal és bizonytalansággal kell megküzdeniük; mindez pedig jelentős gátja annak, hogy belevágjanak egy komplex felújításba.
Általánosságban azt látjuk, hogy a lakosság nincs tisztában a közelgő energiaválság mértékével, a rezsivédettség miatt pedig még nem érzik eléggé milyen energia költségekkel is kell majd szembenézniük a következő években. Úgy gondoljuk, hogy nagyobb hangsúlyt kell fordítani az egyénre szabott tájékoztatásra és a szakmai segítségnyújtásra azzal kapcsolatban, hogy milyen kiadással számolhatnak, és milyen megoldások jöhetnek szóba, mihez nyúljanak hozzá először, és mivel érhetik el a legnagyobb energia megtakarítást
– foglalta össze az országos felmérés tapasztalatait Csányi Gábor, a Solar Konstrukt Kft. ügyvezetője.