Pénzcentrum • 2024. július 29. 20:29
A felújítások közel 75%-a csupán részleges felújítás volt, megfelelő energiahatékonysági szempontok ismerete nélkül, így többségében nem történt számottevő energia- és költségmegtakarítás - derült ki egy hazai felmérésből.
A magyarországi ingatlanállomány nagyrésze rendkívül korszerűtlen, és zabálja az energiát. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós hazai ingatlanállományból 2,8 millióra tehető a családi házak száma, amelyek 75 %-a – azaz közel 2,1 millió ingatlan – esetében nem teljesül az elvárt energiahatékonysági szint („C” energiahatékonysági kategória). Egy „Kádárkocka” típusú épület akár 4-5-ször annyi energiát is felhasználhat, mint egy korszerűnek számító épület.
Az ingatlanok energetikai korszerűsítésével átlagosan 50%-kal csökkenthető az energiafelhasználás, amely körülbelül 315 000 forint rezsiköltség megtakarítást jelent; de egy „kádárkocka” esetében 80%-os energiamegtakarítás is elérhető, amely akár 1 millió forint rezsiköltség megtakarítást eredményezhet évente.
Az energetikai korszerűsítés nemzetgazdasági szinten is jelentős hatással bír. A felújítások nyomán:
- Jelentősen csökkenhet a rezsicsökkentésre fordított költségvetési kiadás, amely a tavalyi évben meghaladta a 2500 milliárd forintot.
- A háztartások fosszilis energiahordozó felhasználása jelentősen csökkenni fog, így az ebből származó 40%-os légszennyezettségi mutató is; ez pedig az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) adatai szerint akár 210 milliárd forinttal csökkentheti a szállópor koncentráció miatti állami egészségügyi kiadásokat hazánkban.
- A klímavédelmi célokra fordított, többszáz milliárd forintnyi költségvetési kiadásokban is jelentős megtakarítások érhetők el.
Egy komplex felújítás eredményeként az ingatlan piaci értéke 50%-kal is növekedhet (a Budapesten található ingatlanok kivételt képeznek). A felújítás után megképződött ingatlan értéknövekmény – annak földrajzi elhelyezkedésétől függően – nagy valószínűséggel többmillió forinttal is meghaladja a felújítás teljes bekerülési költségét, így az ingatlan esetleges értékesítése után ez extra profitként jelentkezik.
Ha ennyi előnnyel jár, eddig miért nem újítottunk fel?
A Solar Konstrukt Kft. megbízásából készített, a „Hazai lakóingatlanok energetikai állapotának és korszerűsítési igényeinek országos felmérése” alapján nem mondhatjuk, hogy nem zajlanak energetikai felújítások a hazai lakóépületek tekintetében. A több, mint 1200 fős mintából a megkérdezettek 53%-a végzett valamilyen korszerűsítést az otthonán az elmúlt 10 évben; közülük legtöbben (63%-uk) pedig az elmúlt 4 évben. A probléma nem a korszerűsítések számával, hanem azok mértékével van:
A felújítások közel 75%-a csupán részleges felújítás volt, megfelelő energiahatékonysági szempontok ismerete nélkül, így többségében nem történt számottevő energia- és költségmegtakarítás.
A probléma elsődleges oka a kedvező finanszírozási források hiánya volt. A válaszadók 2/3-a (67%) önerőből, kizárólag saját megtakarításaiból finanszírozta a felújításokat, amelyekre döntő többségük maximum 3 millió forintot tudott fordítani. Ez az összeg egy komplex korszerűsítésre nem elegendő; ami azért különösen hátrányos, mert egy felújítás után rendszerint évtizedekig nem nyúlnak újra az épülethez.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A másik ok, hogy az eddigi felújításokra nem volt jellemző a kellő mértékű energiatudatosság. A válaszadók csupán 3%-a vette igénybe energetikai szakember segítségét, döntő többségük inkább a felújításra spórolt.
Jelentős segítséget nyújthat az új Otthonfelújítási Program, amely az 1990 előtt épült önálló lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére igényelhető július 1-től. A támogatás összege legfeljebb 6 millió forint, amelyből a beruházás teljes költségvetésétől és az ingatlan helyétől függően maximum 2,5-3,5 millió Ft vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó része pedig kamatmentes hitel. A támogatás egyik alapfeltétele, hogy a kiinduló állapothoz képest legalább 30%-os energiafogyasztás csökkenést eredményezzen az elvégzett beruházás, amelyet energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni. Ezt az eredményt egyetlen terület felújítással valószínűleg nem lehet elérni, de átgondolt, összehangolt korszerűsítéssel igen.
A pénz nem minden
A felmérés rávilágít arra is, hogy a pályázati forrás és a kedvező finanszírozás mellett van egy másik, jelentős tényező: a szakmai segítségnyújtás. Az ingatlan felújítása összetett feladat, az tulajdonosnak számos területen szakemberré kell kiképezni magát ahhoz, hogy egy energetikai felújítást a mindennapi élet mellett lekoordináljon. Komoly információhiánnyal és bizonytalansággal kell megküzdeniük; mindez pedig jelentős gátja annak, hogy belevágjanak egy komplex felújításba.
Általánosságban azt látjuk, hogy a lakosság nincs tisztában a közelgő energiaválság mértékével, a rezsivédettség miatt pedig még nem érzik eléggé milyen energia költségekkel is kell majd szembenézniük a következő években. Úgy gondoljuk, hogy nagyobb hangsúlyt kell fordítani az egyénre szabott tájékoztatásra és a szakmai segítségnyújtásra azzal kapcsolatban, hogy milyen kiadással számolhatnak, és milyen megoldások jöhetnek szóba, mihez nyúljanak hozzá először, és mivel érhetik el a legnagyobb energia megtakarítást
– foglalta össze az országos felmérés tapasztalatait Csányi Gábor, a Solar Konstrukt Kft. ügyvezetője.