Koós Anna • 2024. június 14. 05:35
Az utóbbi években egymás érték a krízisek, válságok, akár hónapról hónapra is változhatott, hogy a lakosság vándorlása az üdülőtelepülések, az agglomeráció, vagy éppen a nagyvárosok felé fordult. Olyan változások zajlottak le pár év alatt a trendekben, amekkorákhoz máskor évtizedek kellenek. A lakóhely választás most talán nehezebb is, mint valaha. A lehetőségek megsokszoródtak: az infrastruktúra fejlődése miatt a főváros agglomerációja szinte a Balatonig nyúlik, a home office elterjedése pedig sokak számára azt is lehetővé tette, hogy szinte bárhová elköltözhessenek. A Pénzcentrum új cikksorozatában régiónként elemezzük, hogy mely településeken nőtt a lakosok száma leginkább az elmúlt években. Most Nyugat-Dunántúlon a sor, a régiós és megyei toplisták alapján kiderül: hová költözhettek a legtöbben, tehát melyek a leginkább vonzó lakóhelyek ma Magyarországon.
A Pénzcentrum nyári cikksorozatában hazánk régióit vizsgáljuk meg aszerint, hogy az ott található településeken hogyan alakult az állandó lakosság száma. A sorozat első részében a Budapest és Pest után következő első NUTS 2 régió, a Közép-Dunántúl lakosságszám változásait elemeztük. (Mivel a fővárosi kerületek lakosságszámának változásával és az agglomerációval már korábbi cikkeinkben foglalkoztunk, ezért Közép-Magyarország régiójával, mely Pest vármegyét és Budapestet foglalja magában, külön nem foglalkozunk most.) Jelen cikkünk pedig a Közép-Dunántúl után Nyugat-Dunántúllal foglalkozik, a következő részben pedig Dél-Dunántúlra látogatunk. Friss elemzésünkből kiderül, mennyien választhatták új lakóhelyükül zalai törpefalvakat, melyek a legnépszerűbb helyek a nyugati határ környékén, vagy mik a legkedveltebb kistelepülések a Balaton nyugati térségében.
A legfrissebb belügyminisztériumi nyilvántartás szerint 9 millió 765 ezer fő volt Magyarország állandó lakossága 2024 januárjában. Ez 0,4 százalékos csökkenés 2023 év elejéhez mérten, és 1,53 százalékos visszaesés 2020-hoz viszonyítva. A Nyugat-Dunántúlon a bejelentett állandó lakosok száma 987 732 volt év elején. 2023-hoz képest 0,2 százalékos csökkenés, 2020-hoz képest viszont növekedés (0,19%) történt! Ez a nyugat-dunántúli térség lényegesen jobb helyzetét mutatja az elnéptelenedés szempontjából, mint az országos átlag, illetve más régiók. Összevetésképpen a hasonló népességű Közép-Dunántúlon - ahol 1 millió 70 ezer volt a bejelentett állandó lakosság száma 2024 januárjában -, 2023-hoz képest 0,42, 2020-hoz képest 1,26 százalékos a visszaesés.
A legnépszerűbb települések régiós rangsorában - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - egyértelműen Zala és Vas vármegyei települések dominálnak, ha 2023-hoz viszonyítunk. 2020-hoz képest az előny a zalaiak felé billen el és Vas, valamint Győr-Moson-Sopron kerülnek egálba. dominálnak. Az egyéves listában 50-ből 21 zalai, 20 vasi és 9 győr-moson-soproni település van, az ötéves összevetésben pedig 20 zalai és 15-15 vasi és győr-moson-soproni került a topba. A legnépszerűbb települések egytől egyig községek, nincs olyan kivétel, mint a Közép-Dunántúlon Velence.
Bár a toplistán előnyben voltak az apró- és törpefalvak - hiszen az ilyen településeken akár 10 fős bővülés is jelentős arányt tesz ki -, akadnak azért 2-3 ezres települések is. A régió aprófalvas településszerkezetéből egyébként az következik, hogy sokkal több kisfalu van alapvetően versenyben, ellentétben például az alföldi települések szerkezetével, ahol nem is jellemző a sok párszázas lakosú kisközség. Azonban ez így fair, hiszen Magyarországon a legkisebb falvakat fenyegeti leginkább az elnéptelenedés, az a néhány népszerű falvacska, amely növekedést tud mutatni, kiérdemelte, hogy a toplisták élére álljon.
Ilyenek például Zalában Valkonya, Baglad vagy Gombosszeg, Répceszentgyörgy, Márokföld, illetve Zalaköveskút, Ligetfalva, Szijártóháza, vagy Pördefölde és Sénye. Agglomerációs települések ugyancsak kerültek a listába: ilyen a Győrhöz közeli Mezőörs, mely egy év alatt 30,8 százalékos növekedést mutatott, vagy a határ menti Rajka, ahol 2020 óta közel 80 százalékkal nőtt a lakosságszám!
Rajka növekedését nagyban okozhatja Pozsony agglomerációs hatása, ezt támasztja alá, hogy a népszámlálási adatok szerint Rajka lakosságának már 70 százaléka külföldi állampolgár, akik alapvetően szlovákok. Ez a jelenség nem csak Rajkán érhető tetten - bár itt a leglátványosabb -, Dunakiliti és Bezenye lakóinak negyede is külföldi állampolgár már, Hegyeshalom és Dunasziget lakóinak pedig a tizede.
Az 50-es listán több olyan falu is van, amely öt év távlatában lakosságszám csökkenést mutat, 2023-ról 2024-re viszont emelkedett, esetleg stagnál a lélekszám. Ilyen például Valkonya, Bödeháza, Lendvadedes, Gáborjánháza, Orfalu, Zalasárszeg, Döbröce, Szentliszló, Bókaháza, vagy Mikekarácsonyfa. Illetve vannak olyan települések, ahol öt év távlatában növekedés látszik, 2023-ról 2024-re viszont csökkenés, stagnálás. Ilyen Zalaköveskút, Ligetfalva, Iborfia, Vindornyalak, Harasztifalu, Döröske, Tilaj, Nemesládony, Kerkáskápolna, Gyalóka, Pápoc, Kerkakutas, Kemeneskápolna, vagy Dötk.
Ha pedig számszerűen nézzük a növekedést, akkor Rajka az abszolút győztes. Öt év alatt több mint háromezer fővel többen lakják a települést. Ki kell emelni Győrújbarát, Győrzámoly, Levél és Vámosszabadi növekedését is, ahol cirka 500-800 fővel bővült a lélekszám. A legnagyobb csökkenést számszerűen a nagyvárosok mutatták. Győr, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Szombathely, és Sopron lakossága 1800-3400 fővel apadt.
Legnépszerűbb települések Győr-Moson-Sopron vármegyében
A Nyugat-Dunántúl régióban található megyéket külön-külön is megvizsgáltuk. Győr-Moson-Sopronban mind egy, mind 5 év távlatában növekedés mutatkozik, tehát lényegesen jobb a helyzet, mint országosan. Az egyéves ranglistára, a TOP20-ba minimum 2,55 százalékos növekedéssel kerültek települések. A listavezető Mezőörsön 30,8 százalékkal, csaknem 300 fővel bővült. A második helyen Maglóca áll 9,2 százalékos növekedéssel, a harmadikon Levél 7,3 százalékos növekedéssel.
Az ötéves listát természetesen Rajka vezeti, ennek okaira már kitértünk. Mezőörs, Maglóca, Vének és Levél 2020 óta is nagy növekedést mutatott, a TOP20-as listán olyan nagyobb települések is helyt kaptak, mint Nagycenk, Nagybajcs, Győrzámoly, Harka, Vámosszabadi, Dunakiliti, Győrújfalu, Rábapatona, Dunasziget és Nagyszentjános. A toplistára három törpefalu került: Maglóca, Gyalóka és Bakonygyirót.
A városok a Győr-Moson-Sopron vármegyei listáról ugyancsak hiányoznak. Az adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy az állandó lakosság a kisebb városokban tudott növekedni, de nem olyan mértékben, hogy a TOP20-ba bejussanak. Fertőszentmiklós, Pannonhalma, Tét, Fertőd és Lébény egy és 5 év távlatában is növekedett, Jánossomorja lakosság 2020 óta nőtt, 2023-ról 2024-re minimálisan visszaesett.
A legnagyobb mértékben (-3,4%) Csorna lakossága csökkent 2020 óta, melyet Sopron (-3,2%) és Győr (-2,7%) követ. Ha országosan nézzük azonban találunk olyan megyeszékhelyeket, megyei jogú városokat, melyekben nagyobb visszaesés mutatkozott. Kisebb fogyás mutatkozott nagyvárosaink közül Szombathely, Nyíregyháza és Kecskemét, Érd pedig 4,6 százalékkal nőtt.
Ha megnézzük a számszerű növekedést, nem sok eltérést látunk a régiós listától. Rajka, Győrújbarát, Győrzámoly, Levél, Vámosszabadi, Nagycenk és Harka állandó lakossága nőtt leginkább számottevően 2020 óta. Legnagyobb számban értelemszerűen a legnagyobb települések, Sopron és Győr lakossága csökkent.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Legnépszerűbb települések Vas vármegyében
Vas vármegyében a lakosságszám 2023 januárja óta 0,41 százalékkal, 2020 óta 1,14 százalékkal csökkent. Ez a régiós átlaghoz képest rosszabb eredmény, de 5 év távlatában az országosnál jobb helyzetet jelent. A TOP20 település listáira ebben a megyében is csak községek kerültek. Egy év alatt10,7 százalékos növekedést mutatott Répceszentgyörgy lakossága, valamint Dozmaton és Kőszegdoroszlón is 8 százalék feletti növekedés történt. Az egyéves növekedési listán az egyetlen nagyobb település Rum, ahol 40 fővel laknak többen, 2024. januárban 1244 fő.
A 2020 óta történt növekedésben ugyancsak Dozmat, Kőszegdoroszló és Répceszentgyörgy a rekorderek, illetve még Lócs, Harasztifalu és Borgáta állandó lakossága is több mint 20 százalékkal nőtt. A legnagyobb község a TOP20-ban Meggyeskovácsi, 780 lakossal.
Vas vármegyére különösen jellemző az aprófalvas településszerkezet, ezért a toplistán domináló kisfalvak nem okoznak meglepetést. Gondoljunk csak a Vas vármegyében található Őrség "szeres" településszerkezetére, míg észak felé haladva egyre kevesebb az 500 fő alatti helység.
A városok közül Vasban Vép és Bük tudott növekedni egy, illetve öt év alatt. 2020 óta a legnagyobb csökkenést Szentgotthárd (-3,6%), Őriszentpéter (-4,2%), Celldömölk (-4,8%), Sárvár (-5%), és Körmend (5,4%). A megyeszékhely Szombathely lakossága 2,5 százalékkal csökkent. Ahogy már említettük, ez a megyeszékhelyek között jó teljesítménynek számít, hogy mindössze ekkora a csökkenés - miközben az ország legnagyobb városaira nagymértékű csökkenés jellemző más településtípusokhoz képest.
Számszerű növekedéssel - ha más megyék viszonylatában nézzük - szinte nem is érdemes foglalkozni, hiszen az élen Rum község áll, ahol 5 év alatt 1137-ről 1244 főre emelkedett az állandó lakosság 107 fővel. Táplánszentkereszt, Meggyeskovácsi és Rábapaty legalább 95 fővel bővült. A visszaesés értelemszerűen Szombathelyen volt számszerűen a legnagyobb, 1936 fő a 76 ezerből.
Legnépszerűbb települések Zala vármegyében
Zalát is megvizsgáltuk külön, de lényegében a megyei TOP20-ba került települések mind megtalálhatók a régiós TOP50-es ranglistán. Zalában a 258 településből 102-nek a lakosságszáma mutatott legalább minimális növekedést 2023 óta, 20 községben pedig nem volt változás. 2020 óta pedig 123 helyen nőtt a lakosok száma, 8 településen stagnált. Valkonya, Baglad, Gombosszeg, Márokföld, Bödeháza, Lendvadedes, Kozmadombja, Szijártóháza, Gosztola és Egeraracsa lakossága 5-14 százalékkal nőtt egy év alatt. 2020 óta pedig Zalaköveskút, Baglad, Ligetfalva, Szijártóháza, Pördefölde, Gombosszeg és Sénye nőtt több mint 30 százalékkal.
Érdekes lehet, hogy Valkonya, Bödeháza, Lendvadedes, Gáborjánháza, Zalasárszeg, Döbröce, Szentliszló és Bókaháza állandó lakossága egy év alatt nőtt, de 2020-hoz viszonyítva csökkent. Hasonlóképpen az öt év alatt nagy növekedést elért települések közül Zalaköveskút, Iborfia, Vindornyalak és Tilaj lakossága egy év alatt csökkenést mutatott. A toplistára itt is csak kisfalvak kerültek fel.
Zalában Zalakaros városa abszolút kiemelkedik: 2020 óta 13,2 százalékkal nőtt a lakosság és 2023 óta is 3 százalékkal. Öt év távlatában egyedül Hévíz mutat szintén növekedést (0,7 százalékot). A leginkább Nagykanizsa (-5,5%), Zalaegerszeg (-4,7%) és Lenti (-4,3%) lakossága fogyott 2020 óta, az utóbbi egy évben is jelentős volt a csökkenés.
A számszerű növekedés beszédes: Cserszegtomajon (+461), Zalakaroson (+349), Gyenesdiáson (+298), Vonyarcvashegyen (+159), Balatongyörökön (+133), Kehidakustányon (+127), Teskándon (+109), Rezin (+109) nőtt számottevően a lakosság 5 év alatt.
Demográfiai cikksorozataink
A Pénzcentrum nyári cikksorozatában a magyarországi NUTS 2 régiókat vizsgáljuk a lakosságszám változása szempontjából. Az első részben a Közép-Dunántúlon található települések helyzetét elemeztük, a második részben a Nyugat-Dunántúlt, a következőben pedig Dél-Dunántúl kerül a fókuszba. Ezután következik majd Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld régiója. Budapestet és az agglomerációt - mely magában foglalja egész Pest megyét -, már külön elemeztük korábban, ezért most a Közép-Magyarországi régióra, mely az említetteket foglalja magában, külön nem térünk ki.
Tavasszal indított sorozatunkban nemcsak a fővárost és az agglomerációt vizsgáltuk: a magyarországi slágertelepülések volt az első rész témája, a második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel, és a friss falusi csok listán szereplő települések lakosságszám-változásával is. Volt cikkünk a nagyobb tavaink körül található településekről, illetve a vármegyeszékhelyekkel, megyei jogú városokkal és a 25 ezer fő feletti lakosságszámú nagyobb városokkal foglalkoztunk is. Ennek a sorozatnak az egyes részei itt találhatók.