Pénzcentrum • 2024. június 9. 15:02
Kimondottan kemény spórolásba kezdtek nem csak a magyar, de az európai háztartások is, ha az energiáról van szó - ez derült ki az Eurostat friss adataiból. Mi okozhatja ezt a visszaesést, és hogyan maradjunk a radar altt?
Erősen elkezdtek spórolni a háztartások az energiával 2022-ben - ez derül ki az Eurostat, de még a KSH adataiból is. Majdnem minden főkategóriában csökkent a fogyasztás a megelőző évhez képest, ami azt mutatja, hogy a fenyegető drágulásra már előre sokan gondoltak.
Magyarországon az lehet a magyarázat, hogy még 2022 nyarán bejelentették a rezsicsökkentés ellentételezésre kifejlesztett új rendszert. Ennek lényege az volt, hogy aki a kormány által megállapított átlagfogyasztás felett használja az elektromos energiát és a gázt, annak arányosan többet is kell fizetnie. Ez hatalmas pánikot okozott a lakosság körében, és bár csak szeptembertől lépett hatályba az új rendszer, a magyarok már a bejelentéskor őrült spórolásba kezdtek.
Többet hűtöttek, egyébként spóroltak
Az Eurostat friss adatai mutatják, hogy 2022-ben minden szinte minden főkategóriában kevesebb energiát használt, mint a megelőző évben. Az egyetlen kivétel a hűtésre használt kategória volt, itt 4 ezer terajoule-al többet használtak a háztartások - ez is látszik a lenti grafikonon.
Ezt leszámítva a háztartások főzésre, fűtés is kevesebb energiát használtak 2022-ben. Szembetűnő a különbség a magyar energiafelhasználási adatokban is: bár itt a főkategóriákat nem számolta külön a KSH, az alábbi grafikonon megmutatjuk, hogy havi szinten is komoly spórolás vette kezdetét és ez még most, 2024-ben is tart. Idén februárban például 13 százalékkal kevesebb energiát használt a lakosság, mint az egy évvel korábbi időszakban.
Nem igazán lehet azon csodálkozni, hogy a magyarok spórolni igyekeznek, már csak azért sem, mert a legtöbben szeretnének az átlagfogyasztás alatt maradni. Fontos ez azért is, mert egy nagy családi házban akár százezrekkel is megugorhatott a havi villany- és gázszámla, ha nem sikerült eléggé visszafogni a fogyasztást.
Klíma: vele vagy nélküle?
Mint nemrég mi is beszámoltunk róla, spórolás ide vagy oda, a magyarok kétharmadának még mindig nincsen klímája, pedig a folyamatosan emelkedő hőmérséklettel már egyre nehezebb kibírni nélküle. A magyarok azonban spórolási célból nem is nagyon akarnak ilyet venni, és inkább a bevált házi praktikákkal igyekszenek lehűteni a lakhelyüket.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A klíma viszont egyre gyakrabban nem csak hűtési, hanem fűtési funkciókat is ellát, mint azt a szakértő el is mondta. Cseh József, a Hisense klímákért felelős értékesítési menedzsere szerint a klímával rendelkező magyarok nagyobb része használja fűtésre is a készüléket.
Még a hőszivattyús tarifa nélkül is kb. 15-25 százalékot csökkenhetnek a fűtési költségeink, „H” tarifával pedig akár 30-40 százalékot is spórolhatunk a klímákkal. Ha a fűtésünket szeretnénk így megoldani, akkor érdemes kifejezetten fűtésre tervezett készüléket választani. Ezek jellemzően 25-30 százalékkal drágábbak, mint a nem elsődlegesen fűtésre készült modellek, ugyanis ezek a típusok jellemzően nagyobb méretűek és nagyobb hőcserélő felülettel rendelkeznek. Modelltől függően -25-30 °C-on is üzemképesek, a külső hőmérséklet csökkenésével pedig nem romlik a teljesítményük
- mondta a szakértő.
Meglepő ugyanakkor, hogy a fűtési funkciót a községben élők különösen nagy arányban használják (77 százalék). Ennek ellenére, csak tízből három magyar tudja elképzelni, hogy a klíma legyen az elsődleges fűtési eszköze - a fiatalabbak nagyobb arányban gondolják ezt (37 százalék), az idősebbek viszont inkább kiegészítésnek látják.