Szánthó Péter • 2024. június 3. 10:02
Ingatlan eladásakor mi maradjon a lakásban, és mit kell elvinnie az eladónak? - olvasónk kellemetlen szituációja nyomán ennek jártunk utána. Ő hirtelen nem tudta máshová vinni néhány bútorát, így a vevővel megállapodott - szóban, ami óriási hiba! -, hogy 2-3 hétig még tárolhatja azokat egykori garázsában. Ebből végül 2 hónap lett, közben viszont a vevő megelégelte a dolgot, és elvitette a bútorokat - ilyenkor kinek van igaza? A lényeg, ami le van írva. Összeszedtük azon dolgok listáját, is amiket semmiképp sem vihet el az eladó az ingatlanból, illetve azokat is felsoroljuk, amelyekről érdemes részletesen megállapodni.
Elég kellemetlen szituációba keveredett a Pénzcentrum olvasója, aki ingatlanjogi kérdésben fordult hozzánk. A történet röviden annyi, hogy eladták a házukat, ám az átadáskor hirtelen pár nagyobb bútordarabot nem tudtak hova elszállítani, így szóban megállapodtak a vevővel azok további eltárolásáról.
Még zajlott az építkezés az új otthonunkban, mert egy kicsit megcsúsztunk, viszont a vevőnkkel sem szerettünk volna kiszúrni - meg persze, kötbért sem fizetni -, így a szerződésben megállapodott határidőt betartva átadtuk neki az ingatlant. Pár nagyobb bútort hirtelen nem tudtunk hová tenni, így megállapodtunk vele, hogy azokat a garázsban megőrzi 2-3 hétig
- magyarázta olvasónk. Viszont megcsúszott az építkezés (amit jelzett is a vevőnek, aki ezt nem vette jó néven), így végül kb. 2 hónap után próbálta elhozni az otthagyott bútorait.
A vevőnk a telefonokra nem reagált, így egy hétvégi napon személyesen mentünk el a házhoz, ahol közölte, hogy már régen lejárt a megbeszélt időtartam, mi nem jelentkeztünk, de közben ő használni akarta a garázst, így elvitette a szekrényeket, komódokat, más bútorokat, amelyeket ott hagytunk megőrzésre
- mesélte olvasónk, aki azt kérdezte, hogy a bosszankodáson kívül lehet-e bármit tenni az ügyben, visszakaphatja-e ingóságait, amelyekről, mint megtudtuk, még leltár sem készült (óriási hiba!), bíztak a szóbeli megállapodás betartásában.
Itt a friss lakáshitel kalkulátor: kattints a legjobb banki ajánlatokért!
Mit lehet ilyenkor tenni?
A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők egybehangzóan azt mondták:
olvasónk azzal követtel el a legnagyobb hibát, hogy csak szóban állapodott meg a vevőjével, nem papíroztak le semmit.
Az Otthon Centrum szakértői az eset kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben a felek akár az adásvételi szerződésben, akár más megállapodásban az ingatlan kiürítésére, birtokbaadására vonatkozóan rendelkeztek, abban az esteben a közöttük létrejött szerződés irányadó az ingatlan kiürítése vonatkozásában.
Amennyiben nem részletezték az ingatlan kiürítésének a szabályait egymás között, úgy a Ptk. megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadóak erre az esetre is. Amennyiben szóban a felek abban állapodtak meg, hogy egy meghatározott időpontig kiüríti az ingatlant az eladó, azonban ennek a kötelességének vevő felhívásának ellenére sem tett eleget, akkor jogszerű volt az ingóságok eltávolítása. Azonban, ha más módon történt meg az ingóságok kiürítése, úgy annak kivitelezése jogi aggályokat felvethet
- fejtették ki.
Mint Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője kérdésünkre kifejtette: írásbeli megállapodás híján ilyen esetekben nagyon nincs mit tenni, az eladó - vélhetően az adásvételi szerződés alapján üresen - átadta a lakását a vevőnek. Az már csak utóbbin múlik, hogy a szóbeli megállapodás alapján ott hagyott ingóságokat meddig tárolja.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Felhívta a figyelmet, hogy ha már előre tudjuk, hogy ilyen szituációba kerülhetünk, akkor érdemes ügyvéddel egyeztetve az adásvételi szerződésbe is belefoglalni, hogy a vevő adott esetben, megegyezés alapján meddig tárolja az otthagyott ingóságokat.
És - ezt már mi tesszük hozzá - fordított helyzetben is érdemes előre gondolkodni: ha például attól tartunk, hogy az eladó a szóban nekünk ígért berendezési tárgyakat végül inkább elviszi, akkor készíttessünk ingóságleltárt is, és mindent pontosan foglaljunk szerződésbe.
Ingoványos terület, mit kell és lehet a lakásban hagyni
Sokan nem tudják, de még jogszabályilag sincsen teljesen pontosan meghatározva Magyarországon, hogy egy ingatlanadásvételnél az eladónak mit nem szabad elvinni a lakásból. Az biztos, hogy a Polgári Törvénykönyv alkotórészekről szóló rendelkezése szerint
A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
Magyarul: lakáseladáskor fixen nem vihetem el mondjuk az ablakot, a radiátorokat, vagy például a terasztető tartószerkezetének elemeit. És itt még nem áll meg a dolog! Ugyanis egy paragrafussal később (5:16. §) a Ptk. arról is rendelkezik, hogy
a tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.
Azaz, ha a felek másképpen nem egyeznek meg, úgy a lakással együtt a vevő annak tartozékait is megvásárolta. És hogy mit tekintünk tartozékoknak? Irányadónak a Lakástörvényben foglaltak számítanak, amely "lakásberendezéseknek" nevezi az alábbi tételeket:
- főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
- a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
- melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
- egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
- a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
- a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
- a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
- a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
- a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.
Az érintett berendezési tárgyak, készülékek, egyebek listája tehát hosszas, így a későbbi viták elkerülése érdekéban mindenképpen érdemes a lehető legpontosabban, írásban meghatározni, hogy a felek mely tételek értékét tekintik a vételár részének - vagy mi az, amit a vevő még külön megvásárol, esetleg az eladó mindenképpen elvinne az ingatlanból.