Szánthó Péter • 2024. június 3. 10:02
Ingatlan eladásakor mi maradjon a lakásban, és mit kell elvinnie az eladónak? - olvasónk kellemetlen szituációja nyomán ennek jártunk utána. Ő hirtelen nem tudta máshová vinni néhány bútorát, így a vevővel megállapodott - szóban, ami óriási hiba! -, hogy 2-3 hétig még tárolhatja azokat egykori garázsában. Ebből végül 2 hónap lett, közben viszont a vevő megelégelte a dolgot, és elvitette a bútorokat - ilyenkor kinek van igaza? A lényeg, ami le van írva. Összeszedtük azon dolgok listáját, is amiket semmiképp sem vihet el az eladó az ingatlanból, illetve azokat is felsoroljuk, amelyekről érdemes részletesen megállapodni.
Elég kellemetlen szituációba keveredett a Pénzcentrum olvasója, aki ingatlanjogi kérdésben fordult hozzánk. A történet röviden annyi, hogy eladták a házukat, ám az átadáskor hirtelen pár nagyobb bútordarabot nem tudtak hova elszállítani, így szóban megállapodtak a vevővel azok további eltárolásáról.
Még zajlott az építkezés az új otthonunkban, mert egy kicsit megcsúsztunk, viszont a vevőnkkel sem szerettünk volna kiszúrni - meg persze, kötbért sem fizetni -, így a szerződésben megállapodott határidőt betartva átadtuk neki az ingatlant. Pár nagyobb bútort hirtelen nem tudtunk hová tenni, így megállapodtunk vele, hogy azokat a garázsban megőrzi 2-3 hétig
- magyarázta olvasónk. Viszont megcsúszott az építkezés (amit jelzett is a vevőnek, aki ezt nem vette jó néven), így végül kb. 2 hónap után próbálta elhozni az otthagyott bútorait.
A vevőnk a telefonokra nem reagált, így egy hétvégi napon személyesen mentünk el a házhoz, ahol közölte, hogy már régen lejárt a megbeszélt időtartam, mi nem jelentkeztünk, de közben ő használni akarta a garázst, így elvitette a szekrényeket, komódokat, más bútorokat, amelyeket ott hagytunk megőrzésre
- mesélte olvasónk, aki azt kérdezte, hogy a bosszankodáson kívül lehet-e bármit tenni az ügyben, visszakaphatja-e ingóságait, amelyekről, mint megtudtuk, még leltár sem készült (óriási hiba!), bíztak a szóbeli megállapodás betartásában.
Itt a friss lakáshitel kalkulátor: kattints a legjobb banki ajánlatokért!
Mit lehet ilyenkor tenni?
A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők egybehangzóan azt mondták:
olvasónk azzal követtel el a legnagyobb hibát, hogy csak szóban állapodott meg a vevőjével, nem papíroztak le semmit.
Az Otthon Centrum szakértői az eset kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy amennyiben a felek akár az adásvételi szerződésben, akár más megállapodásban az ingatlan kiürítésére, birtokbaadására vonatkozóan rendelkeztek, abban az esteben a közöttük létrejött szerződés irányadó az ingatlan kiürítése vonatkozásában.
Amennyiben nem részletezték az ingatlan kiürítésének a szabályait egymás között, úgy a Ptk. megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadóak erre az esetre is. Amennyiben szóban a felek abban állapodtak meg, hogy egy meghatározott időpontig kiüríti az ingatlant az eladó, azonban ennek a kötelességének vevő felhívásának ellenére sem tett eleget, akkor jogszerű volt az ingóságok eltávolítása. Azonban, ha más módon történt meg az ingóságok kiürítése, úgy annak kivitelezése jogi aggályokat felvethet
- fejtették ki.
Mint Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője kérdésünkre kifejtette: írásbeli megállapodás híján ilyen esetekben nagyon nincs mit tenni, az eladó - vélhetően az adásvételi szerződés alapján üresen - átadta a lakását a vevőnek. Az már csak utóbbin múlik, hogy a szóbeli megállapodás alapján ott hagyott ingóságokat meddig tárolja.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Felhívta a figyelmet, hogy ha már előre tudjuk, hogy ilyen szituációba kerülhetünk, akkor érdemes ügyvéddel egyeztetve az adásvételi szerződésbe is belefoglalni, hogy a vevő adott esetben, megegyezés alapján meddig tárolja az otthagyott ingóságokat.
És - ezt már mi tesszük hozzá - fordított helyzetben is érdemes előre gondolkodni: ha például attól tartunk, hogy az eladó a szóban nekünk ígért berendezési tárgyakat végül inkább elviszi, akkor készíttessünk ingóságleltárt is, és mindent pontosan foglaljunk szerződésbe.
Ingoványos terület, mit kell és lehet a lakásban hagyni
Sokan nem tudják, de még jogszabályilag sincsen teljesen pontosan meghatározva Magyarországon, hogy egy ingatlanadásvételnél az eladónak mit nem szabad elvinni a lakásból. Az biztos, hogy a Polgári Törvénykönyv alkotórészekről szóló rendelkezése szerint
A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
Magyarul: lakáseladáskor fixen nem vihetem el mondjuk az ablakot, a radiátorokat, vagy például a terasztető tartószerkezetének elemeit. És itt még nem áll meg a dolog! Ugyanis egy paragrafussal később (5:16. §) a Ptk. arról is rendelkezik, hogy
a tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.
Azaz, ha a felek másképpen nem egyeznek meg, úgy a lakással együtt a vevő annak tartozékait is megvásárolta. És hogy mit tekintünk tartozékoknak? Irányadónak a Lakástörvényben foglaltak számítanak, amely "lakásberendezéseknek" nevezi az alábbi tételeket:
- főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
- a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
- melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
- egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
- a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
- a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
- a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
- a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
- a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.
Az érintett berendezési tárgyak, készülékek, egyebek listája tehát hosszas, így a későbbi viták elkerülése érdekéban mindenképpen érdemes a lehető legpontosabban, írásban meghatározni, hogy a felek mely tételek értékét tekintik a vételár részének - vagy mi az, amit a vevő még külön megvásárol, esetleg az eladó mindenképpen elvinne az ingatlanból.