Pénzcentrum • 2024. május 28. 16:33
Megéri klímaberendezést vásárolni néhány forró nyári hét miatt? Érdemes klímával fűteni vagy a fűtésre így rásegíteni? Megannyi kérdés. Noha a klíma fogyasztása sok mindentől függ, ha gazdaságosan szeretnénk üzemeltetni, célszerű néhány dologra odafigyelni, amikor készüléket választunk.
Egy klíma fogyasztása rengeteg külső tényezőtől függ, szinte felsorolni is nehéz lenne őket. Számít többek között a berendezés teljesítménye, energiabesorolása, az épület szigetelésének mértéke, a nyílászárók minősége, az épület tájolása, az éghajlat, illetve nagyon fontos tényező a használat módja. Amennyiben az előző évhez képest egy enyhébb tél következik, vagy lejjebb vesszük a beállított hőmérsékletet máris alacsonyabb lesz a fűtéshez szükséges energia bevitel. Ebből látható, hogy nem lehet pontosan megmondani, hogy egy klíma telepítése után mennyi lesz az adott ingatlan fűtési számlája a szezon végén. Hiszen, ha valamelyik érték megváltozik, a vizsgált fogyasztás is rögtön más eredményt mutat.
A berendezés energiacímkéjén található kWh/szezon adatot érdemes figyelni a Gree légkondicionálók műszaki szakértője, Stuller István szerint. Ezt az értéket minden gyártónak egy erre vonatkozó EU-s rendeletben rögzített feltétel szerint kell vizsgálni. Ezzel tudják ugyanis meghatározni, hogy egy berendezés az adott fűtési és hűtési szezonban a megadott teljesítmény bevitele mellett mennyi energiát fog felhasználni. Érdemes odafigyelni a megadott fűtési teljesítmény értékre, ugyanis ezt nem minden gyártó adja meg egyformán. Ez azt eredményezi, hogy az energiafogyasztás igaz alacsonyabbnak látszik majd, de értelemszerűen a bevitt hőenergia is kevesebb lesz ezáltal. Minél újabb és minél korszerűbb technikai megoldásokkal van felvértezve egy légkondicionáló, annál alacsonyabbak lesznek az éves fogyasztási értékek.
Ennyi fogyasztással számolhatunk évente
A fogyasztás a magyar háztartások esetében az egyik legfontosabb tényező, hiszen minden háztartás szeretné a lehető legkevesebbet fizetni havonta. A rezsiszámla csökkentése mellett pedig szintén fontos szempont, hogy megéri-e beruházni egy klímaberendezésre, illetve mennyi idő alatt térül meg az ára.
Ha ezt számszerűsíteni szeretnénk, akkor egy példán keresztül vezessük le a gyártó egyik magas hatékonysággal bíró 2,7 kW teljesítményű modelljének fogyasztását. Az energiacímkéjéről leolvasva azt látjuk, hogy a hűtési szezonban 111 kWh, míg a fűtési szezonban 822 kWh áramot fog felvenni a hálózatból a megadott teljesítmény igény mellett
– tolmácsolja a szakember.
Igényelhető egy úgynevezett H tarifa, amit azért hozták létre a szolgáltatók, hogy egy kedvezményes tarifával lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiaforrásokból kiépített fűtési rendszereket.
Ha ennek a kedvezményes árszabásnak a díjával számolunk -, mely csak a fűtési időszakban áll rendelkezésre – 22,96 Ft x 822 kWh = 18.873 Ft lenne a fűtés, míg 36,39 Ft x 111 kWh = 4.039 Ft a hűtés díja. Jól látható, hogy így egy igazán barátságos megoldást kapunk klímával történő fűtés esetében. (A feltüntetett árak szolgáltatónként változhatnak.)
Melyik fűtési megoldás a leggazdaságosabb?
Sokakban felmerül a kérdés, hogy mennyivel hatékonyabban lehet fűteni klímával, mint fűtőpanellel vagy hagyományos gázkazánnal. A szakembere szerint ehhez azt kell megértenünk, hogy a légkondicionáló működési elvéből adódóan sokkal nagyobb fűtési teljesítményt képes leadni, mint amennyit ehhez az elektromos hálózatból felvesz. Ezt a hányados értéket nevezzük SCOP értéknek, amit egy egész szezonra levetítve ad meg a gyártó.
Stuller István szerint ahhoz, hogy számításokat tudjunk végezni, rögzítenünk kell néhány alapvetően változó adatot. A példánk kedvéért vegyünk alapul egy megfelelően szigetelt 90 nm2 hasznos alapterületű családi házat 2,8 méteres belmagassággal, aminek a hőszükséglete átlagosan 5 kWh lenne a belső helyiségekben tartott 20°C mellett. Ennek a fiktív ingatlannak kb. 7001 kW hőenergiát kéne pótoljunk fűtési szezon alatt a különböző fűtési megoldásokkal.
Klímás fűtés esetén ezt a hőveszteség értéket el kell osztanunk az SCOP értékkel, ami azt jelenti, hogy a berendezés 7001 kW / 4.6 = 1522 kWh elektromos áramot fog elhasználni a hálózatból. Kedvezményes H tarifával számolva ez 22,96 Ft x 1522 kWh = 34.945 Ft-ot jelent.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A szükséges hőenergiát egy elektromos fűtőberendezés -, mint pl. fűtőpanel, infrapanel vagy hősugárzó - csak ugyanennyi felvett elektromos áram segítségével képes előállítani. Ez A1 rezsicsökkentett díjjal számolva 7001 kW x 36,39 = 254.766 Ft. Ugyanakkor a képlet így nem számol azzal, hogy jelenleg ezt a mennyiséget már nem is fogjuk tudni rezsicsökkentett áron elszámolni, ez pedig jócskán tovább növeli majd a számlánk végösszegét. Ráadásul egy ilyen berendezésre a H tarifát sem tudjuk igénybe venni.
Amennyiben gázból kívánjuk az adott teljesítményt fedezni, először is váltsuk át a fűtési teljesítményigényt a gáz árazásánál használt fűtőértékre, ez 7001 x 3,6= 25204 MJ. A gáz jelenlegi ára 2.9 Ft, ez behelyettesítve 25204 MJ x 2.9 Ft = 73.092 Ft. Ez a számítás viszont így nem veszi figyelembe a gáz fűtőértékének a korrekcióját, ami miatt ez a végősszeg a valóságban még emelkedhet.
Ezekkel a leegyszerűsített számítási példákkal nem tudjuk megállapítani külön-külön minden egyes ingatlan hőszükségletét és ezáltal a fizetendő számla végösszegét, de az jól kimutatható, hogy egymáshoz viszonyítva klímával tudjuk elérni a legkedvezőbb fogyasztási értékeket. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen berendezés alkalmas fűtés mellett hűtési feladatot is ellátni, melyre a többi termék nem alkalmas. Így légkondit is szükséges melléjük telepíteni majd, ha hűteni is szeretnénk. (A példákban feltüntetett árak változhatnak.)
Erre ügyeljünk, hogy minél kevesebbet fogyasszon a légkondi!
Érdemes néhány fontos részletre is odafigyelnünk annak érdekében, hogy a klímaberendezésünk fogyasztása a lehető legideálisabb legyen. Ilyen többek között a szigetelés is. Fordítsunk nagy figyelmet rá, hogy a klimatizálni kívánt épület jól szigetelt legyen, ne dolgozzon feleslegesen a berendezésünk nagy hőveszteség mellett. Szintén fontos szempont a hőmérséklet észszerű szabályozása.
Állítsuk be a klíma hőmérsékletét úgy, hogy az kényelmes legyen, de ne túlzottan hideg vagy meleg. Például nyáron a 24-26°C, míg télen a 22-24°C hőmérséklet ideális lehet. Spórolhatunk akkor is, ha időzítőt állítunk be, hogy csak akkor és olyan hőfokon működjön a légkondi, amikor valóban szükséges, például amikor otthon vagyunk. A rendszeres karbantartás is gondoskodik arról, hogy a készülék a legoptimálisabban üzemeljen, ezért ezt sem érdemes elhanyagolnunk. Egyre jobban terjednek az „okosotthon” rendszerek is, ezeknek a használatával és külső, a vezérlést támogató egységek hozzáadásával az éppen szükséges fűtési és hűtési igény szerint tudjuk irányítani az okos berendezésünket.
Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?
A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!