HelloVidék • 2024. május 24. 08:17
Kevesen próbálkoznak a kefír vagy a joghurt házi előállításával, pedig egyszerűbb, mint gondolnánk elsőre.
Kedvenc reggeli ételeink közé tartoznak a különféle kefirek és joghurtok, azonban annak ellenére, hogy még spórolhatunk is velük, kevesen próbálkoznak ezeknek a házi fermentálásával. A HelloVidék utánajárt, hogyan készül a szuperegyszerű és filléres házi kefir, illetve a házi joghurt élőflórával: mitől lesz „élőflórás” egy adott tejtermék, hogyan erjeszthetjük meg ezeket a finomságokat egyszerűen házilag?
Az emberiség ősidők óta foglalkozik a vadonélő állatok háziasításával és tenyésztésével; a legrégebben háziasított állataink közé tartoznak a szárnyasok mellett a tejelő emlősök. Amikor azt mondjuk, hogy „tej”, leggyakrabban a szarvasmarha tejére, avagy a tehéntejre gondolunk, azonban ugyanebbe a kategóriába soroljuk a kecske- és a juhtejet, egyes országokban pedig a ló, a szamár, sőt, még a szarvasfélék tejét is; tejnek nevezzük továbbá az olyan növényi tejhelyettesítő alternatívákat, mint például a kókusztej vagy a zabtej – azonban cikkünkben mi most csak az állati eredetű, klasszikus tejtermékekkel foglalkozunk.
A tejnek többféle típusát is megkülönböztetjük, attól függően, hogy a frissen lefejt alapanyag milyen kezelésen esett át (pl. nyerstej, pasztőrözött tej, UHT tej), illetve abból a szempontból is kategorizálhatjuk őket, hogy a tej feldolgozása során mennyi zsírt hagytak benne (pl. teljes, félzsíros, sovány vagy zsírszegény tejek), és hogy kapott-e a tej valamilyen egyéb speciális kezelést (pl. dúsított tej vagy laktózmentes tej). Jó, ha tudjuk, hogy a tartós tej az alapanyag hőkezelésének köszönhetően áll el olyan sokáig, ezek a tejek hozzáadott tartósítószereket nem tartalmaznak.