Pénzcentrum • 2024. április 18. 17:33
A múlt év végére megállt a magyar lakáspiac forgalmának hanyatlása – ezt mutatják az Eurostat legfrissebb, bár egyelőre még csak előzetes adatai. A nemzetközi összevetésből az is kitűnik, hogy bármily nehezek is voltak az elmúlt negyedévek, még így is a magyar számított a kontinens egyik legpezsgőbb nemzeti piacának.
2023-ban – az Eurostat előzetes adatai szerint – 107 ezer lakás cserélt gazdát Magyarországon. Ez 26,1 százalékos visszaesést jelent az előző évi eredményhez képest, s hosszabb távon tekintve is eléggé gyenge ez az eredmény: utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb tranzakciót a piacon.
Maga az éves visszaesés mértéke ugyanakkor nem példátlan: ugyanebben az időben Luxemburgban 43,4 százalékkal, míg Ausztriában 28,2 százalékkal esett a forgalom. Igaz, előfordult fellendülés is: Cipruson – két egymást követő, s kétszámjegyű növekedést hozó szezon után – egy esztendő alatt újabb 31 százalékkal tudott bővülni a lakáspiac. Az uniós statisztika 14 tagországból tart nyilván értékelhető forgalmi adatokat, közülük egyedül Cipruson nőtt tavaly a kereskedés intenzitása.
Az Eurostat közlése a hazai forgalomcsökkenés dinamikájába is betekintést nyújt. Az adatok szerint 2023 első negyedében a tranzakciószám 30,8 százalékkal múlta alul az egy esztendővel korábbit, míg az utolsó negyedévben ez a mutató már csak 6 százalékos elmaradást jelzett. Az év végére az esés lényegében meg is állt, az október-decemberi forgalom csupán 0,8 százalékkal maradt el a július-szeptemberitől.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezek az adatok visszaigazolták a közvetítő kollégái tapasztalatait, miszerint a CSOK változásainak bejelentése után megszaporodtak az előrehozott vásárlások is, illetve sokan már akkor előszerződésekkel készültek az új kedvezmények januári bevezetésére. Ez az élénkülés – ugyancsak az ingatlanosok tapasztalatai szerint – megmutatkozott az idei első negyedévben is, így reálisan lehet azzal számolni, hogy ezzel megállt a forgalom csökkenése, amit majd legközelebb a statisztika is megmutat.
A tavalyi utolsó negyedév nem mindenhol hozott a hazaihoz hasonlóan megnyugvást: az előző negyedévhez képest tíz százaléknál is nagyobb visszaesést regisztráltak Franciaországban (-13,6%) és Cipruson (-11,9%), míg hasonló mértékű növekedést Spanyolországban (15,3%), Bulgáriában (14%) és Hollandiában (11,6%). Ám ezek az adatok csak önmaguk múltjához viszonyítva jellemezhetik az egyes nemzeti piacokat, azok összehasonlítására – akárcsak a puszta tranzakciószámok – az eltérő méretek miatt nem alkalmasak. Viszont, ha a forgalmi adatot az ország lélekszámával vagy a lakásállományának méretével arányosítjuk, akkor már olyan mutatókat kaphatunk, melyekkel összevethetjük az egyes helyi piacok „pörgősségét” is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
2023-ban Franciaországban volt a legintenzívebb piac, ahol 100.000 lakosra 1.413 lakáseladás jutott. E mércével mérve Bulgária (1.394) és Finnország (1.161) fért még fel a dobogóra. A csendes piacok listáját Ausztria (435) vezeti, megelőzve Szlovéniát (462) és Írországot (912). Magyarország e tekintetben a középmezőnyben végzett (1.115), ám más az eredmény, ha nem a lakosságszámhoz, hanem az otthonok számához viszonyítjuk a forgalmat. Így az 1.000 lakásonkénti 24 adásvétellel Magyarország is felfér a dobogóra Franciaország (26) és Hollandia (25) mögé. A listát ekkor is Szlovénia (12) és Ausztria (8) zárja.
Ha ezzel a mutatóval egy hosszabb időtávot, például az Eurostat lakásindexe által lefedett évek (2015-2023) átlagát vizsgáljuk, akkor kiszűrve az évi ingadozásokat még megbízhatóbb képet kaphatunk az egyes piacok jellemző hőfokáról. Így azt kapjuk, hogy a statisztikával követett országok mezőnyében a leglanyhábbnak az osztrák (11 adásvétel/ezer lakás), a szlovén (15) és a portugál (20) lakáspiac bizonyult. Míg a legpezsgőbb a francia és a holland (30), a finn (31), s ezeket is megelőzve a magyar (32) piac volt az elmúlt kilenc évben.