Pénzcentrum • 2024. április 8. 15:45
1990-es, 2000-es években sok európai országban megszűnt a sorkatonaság gyakorlata, de sok helyen a visszaállításon gondolkoznak már az orosz-ukrán háború miatt. Magyarországon egyelőre nincs napirenden a sorkatonaság újbóli bevezetése, de utánajártunk, mi várható, ha élesedik a helyzet.
II. világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus zajlik Európában 2022. február 24. óta: az orosz-ukrán háború.
1990-es, 2000-es években sok európai országban megszűnt a sorkatonaság gyakorlata, de sok helyen a visszaállításon gondolkoznak már, újraértékelik a szerepét. Norvégia és Dánia már bejelentette a sorkatonák számának növelését és Lettország, Svédország valamint Litvánia is újraindította sorkatonai gyakorlatát. Februári hír, hogy a horvát kormány, korábbi álláspontjától eltérően, bevezeti a kötelező katonai alapképzést, amely három hónapos lesz és minden 18 éves fiatalember számára kötelező lesz. A nők önkéntesen csatlakozhatnak.
Magyarországon egyelőre nincs napirenden a sorkatonaság újbóli bevezetése, amit 2004-ben töröltek el. Azóta a civil lakosságnak békeidőben nem kell semmilyen honvédelmi feladatot ellátnia, ilyenkor az önkéntességen alapuló haderő koncepciója érvényes.
Az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatójából kiderül, hogy a II. világháború után milyen reformokat hajtottak végre a honvédelmi kötelezettségek szabályozásában. A Magyar Honvédség a békeidőszakban a következő három csoportból áll:
- a tényleges szolgálatot teljesítő katonákból,
- a honvédségi alkalmazottakból, és
- az egyéb munkavállokból.
A honvédelmi kötelezettségeket az Alaptörvény határozza meg, mely szerint minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárra érvényes a honvédelmi munkakötelezettség a rendkívüli állapot idején, illetve a polgári védelmi kötelezettség, ha honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátására van szükség.
A hadkötelezettséget jelenleg az Alaptörvény a 18 és 50 év közötti férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakokban írható elő. A hadkötelezettség bevezetésének előfeltétele, a rendkívüli állapot bevezetése, vagy az Országgyűlés által kihirdetett megelőző védelmi helyzet, tehát magyar állampolgárok csak ennek a két különleges jogrendnek a bevezetése után kötelezhető katonai szolgálatra. Az Alaptörvényen kívül a 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) is rögzíti, hogy a hadkötelesség fegyveres katonai szolgálat teljesítését jelenti. A hadköteleseknél szintén három csoportot különböztetnek meg: az aktív katonai szolgálatot teljesítőket, a kiképzett tartalékosokat és a potenciális hadköteleseket, akik hadi kiképzésben korábban nem részesültek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kiképzett katonák és az önkéntes tartalékosok különös fontosággal bírhatnak egy háborús helyzetben, ezért náluk a behívhatósági korhatár is magasabb (a mindenkori nyugdíjkorhatár), míg a civil lakosságból behívottaknál ez annak az évnek az utolsó napja, melyben az 51. életévüket betöltik. Természetesen méltányossági alapon vannak kivételek a hadkötelezettség alól, például akik három vagy több gyermeket nevelnek, vagy akiknek a házastársa szintén katonai szolgálatot teljesít.
Európa országaiban elég sokáig be lehet hívni a férfi lakosságot háborúzni. A magyarországi 50 éves korhatár a középmezőnyben helyezkedik el. De érdemes megnézni, azok az országok, amelyek közvetlenül fenyegetve vannak Oroszországtól 55-60 évben mérik a hadkötelezettséget.
Fontos azonban azt is tudni, hogy Magyarországnak NATO- és EU-tagként nem kell csak a saját honvédelmére támaszkodnia, bármilyen katonai támadás esetén segítséget nyújtanának a nemeztközi szövetségrendszerekhez tartozó tagországok, szövetségeseink.
Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi