Koós Anna • 2024. március 9. 06:26
Magyarországon egyes településeken másfélszer annyi az állandó lakosok száma, mint ahányan életvitelszerűen élnek ott. Vannak ugyanakkor olyan helyek is, ahol a lakóknak csak a töredékének van az adott településen a hivatalos állandó lakhelye. Több nagyvárosban az eltérés az állandó lakosok és a valós lakosságszám között sok ezer főt tesz ki - ez derült ki a népszámlálási adatok és a belügyminisztériumi statisztikák összevetéséből. Mit jelenthet ez? Ennek jártunk utána.
A 2022 őszén elvégzett Népszámlálás adatai már számos jellegzetességre rámutattak a magyar települések kapcsán. Elemeztek, melyek a legdolgosabb települések, hol a legnagyobb az egy háztartásra eső napelemek aránya, hogy mely fürdővárosaink vonzóak lakhatási szempontból is, hol öregedett el legnagyobb ütemben a lakosság, melyek a legnépszerűbb és legnépszerűtlenebb falusi csokos települések, vagy hogy milyen drasztikusan túlnépesedett néhány év alatt a budapesti agglomeráció. A belügyminisztériumi statisztikák alapján pedig egy egész sorozatot szenteltünk a vidéki régiók vizsgálatának, a legnépszerűbb és leginkább kiüresedő települések kiválogatásának. Most azt vizsgáltuk, hogy a belügyi nyilvántartás az álladó lakosokról mennyiben tér el a népszámlálási adatoktól, hol vannak a legnagyobb különbségek.
A 2022-es népszámlálás során minden háztartásban ki kellett tölteni egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet, ahányan a lakásban laknak. Fontos volt, hogy az üresen álló lakásokról is ki kellett tölteni a kérdőívet. A népszámlálás előtt már felhívták a figyelmét a lakosoknak, hogy arról adjanak információt, ami az aktuális adataikat tükrözi, arra a lakásra töltsék ki a kérdőívet, ahol életvitelszerűen tartózkodnak. Az viszont elképzelhető, hogy ezt nem tették meg maradéktalanul, lehetséges, hogy voltak, akik félreértelmezték a népszámlálásnak ezt a részét. Az adatokat tehát ennek tükrében kell vizsgálni - mégis ezek adnak leginkább pontos képet arról, hogy a lakosok valójában hol is laknak Magyarországon, függetlenül attól, mi az állandó lakcímük.
Az állandó lakcímekre vonatkozóan a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságnak vannak 2023-as év eleji adatai, amelyek a legközelebb esnek a népszámlálási adatfelvétel dátumához. Magyarország 3155 településén 9 803 416 főről van állandó lakcím nyilvántartás, a népszámlálási adatbázis viszont 9 603 634 rekordot tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy eleve adódik 2,1 százalékos eltérés az állandó lakosok javára. A településszintű vizsgálatban azonban ez nem jelenthet jelentős eltérést.
Másfélszer annyian vannak bejelentve, mint akik ott laknak
Nem meglepő, hogy számos olyan törpe- és aprófalu van Magyarországon, ahol az állandó lakosok száma jelentősen meghaladja a feltételezhetően valós lakosságszámot. Hiszen, ha valahová 26 vannak bejelentve, de valójában 10-en laknak, akkor az arányaiban hatalmas eltérésként mutatkozik, mint Keresztéte esetében. A viszonylag nagyobb falvak is, mint Beregsurány, Bedő, Ártánd vagy Nyírpilis, látható nagy eltérés. Ezekről a helyekről feltehetően többen elköltöztek már, letelepedni viszont egyelőre nem tudtak olyan helyen, ahová állandó lakcímet jelenthettek volna be. Lehetnek köztük egyetemisták is, akik kollégiumban vagy albérletben laknak. Sokszor az állandó lakcím megtartása abból is adódik, hogy a választásokon ki melyik település lakójaként szeretne voksolni.
Mivel a nagyon kis lélekszámú helyeken gyakoribbak a nagy eltérések, megnéztük, hogy a népszámlálási adatok szerint 1000 fő feletti lakosú településeken hol mutatkozik nagyobb eltérés. A listából látható, hogy 15,6-33,7 százalékkal is többen vannak egyes nagyobb községekben is bejelentkezve állandóra, mint ahányan valójában ott élnek.
Több esetben is egy kis falunyi lakos "hiányzik" az állandó lakosok közül. Vámosszabadiban például elvileg 3927 állandó lakos volt tavaly januárban, a népszámláláskor viszont még háromezren sem laktak ott. Rajkán szintén. Mindkét falu határ menti, gyakorlatilag Pozsony agglomerációjává váltak a szlovák fővárosban dolgozók számára az utóbbi években. A lakosságszám így alapvetően is nőtt ezeken a helyeken. Vagy ott van például Tompa a szerb határ mellett, ahol elvileg 4617 állandó lakos volt, gyakorlatilag négyezren sem laktak ott 2022 őszén.
Vagy a listában a harmadik, Nagykereki a román határ mellett fekszik, észak felől a listánkban 13. Kismarja, valamint dél felől Ártánd, délnyugat felől Bedő határolja. Ezek a kisfalvak az előző táblázatunkban tűntek fel. Látható tehát egy tendencia, hogy sok határ menti településen magasabb az állandó lakosok aránya, mint a valós lakosoké. A listában több üdülőtelepülést is felfedezhetünk, mint például Zalakaros, Berekfürdő, Balatongyörök és Balatonfenyves, Igal vagy Orfű.
Hivatalosan jóval kevesebben élnek itt, mint valójában
Vannak olyan települések is bőven, ahol jóval kevesebben vannak bejelentkezve hivatalosan, mint ahányan ottt élnek. Bár azt feltételezhetnénk, hogy ez olyan nagyvárosokban fordul elő legnagyobb arányban, ahol sokan tanulnak és dolgoznak, akik kollégiumban vagy albérletben laknak. Azonban legelöl nem nagyvárosokat találunk ebben a listában sem, hanem kisebb-nagyobb községeket. Egyedül Tiszalök és Tököl a kivétel, ahol a lakosságszám a hatezret is meghaladja. A törpefalvak ebben a listában is feltűnnek statisztikai okokból.
Ha pedig kifejezetten a nagyvárosokat nézzük, akkor látható, hogy míg egyes helyeken valóban jóval többen élnek, mint ahányan be vannak jelentkezve állandóra - mint Sopron, Veszprém, Győr vagy Szombathely - más városokban az állandó lakosság számottevően nagyobb mint a valós lélekszám - mint Ózd, Salgótarján vagy Békéscsaba esetében.
Fontos kiemelni, hogy 1-1 helyen egyszerre lehetnek jelen különböző hatások, amely miatt nagyobb eltérés látszik az állandó lakosok és valós lakosságszám között. Egyszerre lehet jelent az egyetemváros effektus például Veszprémben úgy, hogy sokan jöhetnek ide tanulni a környékről, de egyúttal sokan mehetnek Veszprémből más városokba egyetemre, mert a közlekedés is elég jó. Azt nem lehet megmondani, ezek a hatások mennyiben oltják ki egymást. A dolgozók esetében is hasonló lehet a helyzet, ahol magasak az ingatlanárak, többen laknak albérletben, mert egy hitel törlesztőjét fizetni nagyobb kiadás lenne, mint az albérlet havonta.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Budapesten az állandó lakosok 96,7 százalékát teszik ki a valós lakosságnak, kerületenként viszont jelentős különbségek adódhatnak.
A kerületeket tekintve amíg az 5. és 1. kerületben az állandó lakosok száma jóval nagyobb, mint a valójában ott élőké, a 17. kerületben nagyjából kiegyenlített a helyzet. Addig a többi kerületben jellemzően az állandó lakosok száma kisebb, mint a népszámlálási lélekszám. Legkevésbé a 9., a 10. és 11. kerületben nehéz megvetnie a lábát az ott lakóknak.
Mi okozza ezt a nagy eltérést?
Lehetnek nagyon specifikus okai annak, hogy valahol sok az állandó lakos, de jóval kevesebben élnek és fordítva. Ilyen például a határ menti települések helyzete, ahol bizonyára nem véletlen, hogy annyian vannak bejelentkezve. A másik jellemző ok a már említett egyetemváros hatás, és ott is nagy lehet az eltérés, ahol soknak élnek albérletben. Ahhoz, hogy valaki akár ideiglenes lakcímként bejelentkezhessen az albérletbe, ahol él, a tulajdonos hozzájárulása szükséges, azt pedig gyakran nem kapja meg automatikusan a bérlő, ahogy beköltözik.
Az is okozhat a statisztikákban eltéréseket, hogy több kormányzati támogatás igénybevétele esetén a megvásárolt ingatlannak kell lennie az állandó lakóhelynek is. Sokan lehetnek viszont, akik valójában nem ott élnek.
Ha valaki nem tud állandó lakcímet bejelenteni egy helyen, ahol egyébként életvitelszerűen él, akár már évek óta, abból jelentős hátrányai származhatnak. Bár abban sokan tévednek, hogy a háziorvosi ellátás állandó lakcímhez kötött lenne, háziorvost szabadon válthatunk. Azonban az egészségügyi útvesztőben meggyűlhet a bajunk más esetekben, ha például szakorvosi ellátást vennék igénybe, vagy vizsgálatokra utalnának be bennünket, akkor lehet, hogy másik megyébe kell elvándorolnunk, mert máshol van a lakcímünk.
Számos lakcímhez köthető kedvezménnyel szintén nem élhet az, akinek nem arra a településre szól a lakcímkártyája, ahol él. Ott van például rögtön az ÉnBudapestem kártya vagy app, amely kedvezményt biztosít a budapesti lakosoknak, vagy a fürdőkre, múzeumokra, kulturális intézményekre jellemző kedvezmények helyieknek. Vagy ott vannak a szociális támogatások: ezekre is csak állandó lakosok jogosultak sok esetben. A különböző pályázatokra szintén csak adott helység lakosa tud pályázni, ezt pedig igazolni kell. Még hosszan lehetne sorolni az előnyöket, ha valaki a hivatalos lakóhelyétől nem nagy távolságban él. Azonban a lakhatási nehézségek, kiszolgáltatottság miatt rengetegen nem tudják megoldani azt, hogy a lakcímkártyájukon lévő lakóhelyük a valós lakóhelyüket tükrözze.
Nehéz még albérlethez is jutni, nemhogy lakáshoz
A nehéz gazdasági helyzet miatt szigorodtak a lakáshitelek felvételének feltételei, és 2024-től a kormány jelentősen csökkenti a lakástulajdonhoz jutást célzó állami támogatásokat. A saját tulajdonú lakással nem rendelkezők számára a lakásárak 2014-2022 közötti jelentős emelkedése mellett az albérletárak szintén nagymértékű növekedése miatt is egyre nehezebben elérhető cél a lakásvásárlás. Emellett az albérletárak emelkedése idén sem állt meg, sőt, országosan 14%-kal, Budapesten 15%-kal nőttek az árak. Az OECD adatai alapján Magyarországon 2015 óta 63,6%-kal nőttek az albérletárak - írta a Habitat for Humanity 2023-as jelentésében a lakástulajdonhoz, lakásbérlethez jutás nehézségei kapcsán.
A megfizethetőség hiánya eladósodáshoz, lakásvesztéshez, otthontalansághoz vezethet. A megfizethetőség pedig nem is az egyetlen megoldandó feladat a lakhatási válságban a szakértők szerint.