Lehidalsz: ebben a festői faluban 50 forintért adnak egy családi házat

SPAR-vezér: A lakosság alapélelmiszerrel való ellátása biztosított, az árazás már más kérdés

Egyértelmű trend továbbra is, hogy az egzisztenciális problémák miatt a saját márkás, olcsóbb kategóriájú cikkek forgalma nagyon erős Magyarországon - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Heiszler Gabriella. A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. elnök-ügyvezető igazgatója a teljes kereskedelmi szektort erősen befolyásoló geopolitikai feszültségek kapcsán kiemelte, hogy a magyar lakosság alapélelmiszerrel való ellátása biztosított, viszont az árazás már más kérdés. Szóba került továbbá az is, hogy mennyire veszélyezteti a versenyképességet a világbajnok 27%-os áfa, illetve az ún. „extraprofit adó".

Komoly ingatlanárrobbanást hozhat a mini-Dubaj Budapesten: nagyot szakíthat, aki most jól spekulál?

A rákosrendezői beruházás még nem hozta fokozott lendületbe a környék ingatlanpiacát - tudta meg a Pénzcentrum ingatlanpiaci szakértőktől. Ugyanakkor az biztosnak tűnik, hogy a mini-Dubaj jócskán magával húzhatja a környező városrészek lakásárait is. A fővárosban egyébként is jellemző a nagyberuházások komoly árfelhajtó hatása - ahogy történt ez az Etele Pláza esetében, vagy a Puskás Stadionhoz tervezett bevásárló- és irodakomplexumnál -, de a mérete miatt ez hatványozottan igaz lehet majd Rákosrendezőre. A budapesti újépítésű lakások piaca egyébként nincs most túl jó helyzetben: az év elejére a már átadott, de még eladatlan új lakások száma meghaladta a 1200-at, mely kiemelkedően magas szám.

Rossz hírt kaptak a magyar családok: befuccsolt a támogatás, ők lemondhatnak álmaik otthonáról

A magas kamatkörnyezetnek és a reálbérek csökkenésének köszönhetően 2023 a legkevésbé sem nevezhető a jelzáloghitelezés évének – tavaly mindössze 594,8 milliárd forintnyi új lakáshitel került kihelyezésre, szemben a 2022-es 1 195,3 milliárd forinttal. A visszaesés tehát igen látványos, bő 50 százalékos. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy vajon egyenlő mértékben estek-e vissza a különböző hitelcélokra felvett hitelek? Az alábbiakban erre keressük a választ. Ami biztosan látszik az az, hogy a magyar lakosságot csupán az állami támogatások, kedvezményes hitelek képesek az új ingatlanok vásárlása, építése felé terelni.

Kamu, hogy 2019 lett volna az utolsó békeév: színt vallottak a magyarok, ők inkább a válságokat bírják

Hiába a rekord magas koronavírus-járvány alatti halálozás Magyarországon vagy az egekbe szökő infláció 2022-ben és 2023-ban, friss felmérések arra mutatnak rá, hogy a magyarok voltaképpen egyöntetűen általánosságban, és az anyagi jólétüket illetően is jobbnak ítélték meg a helyzetüket 2023-ban, mint 2019-ben. Holott 2019-et szokták az utolsó békeévnek mondani a világjárvány kitörése előtt, sőt akkor még nem csak járvány, de orosz-ukrán háború, elszálló energiaárak, megfizethetetlen élelmiszerárak sem voltak. Hiába azonban a gazdasági hanyatlás, az emberek szubjektív gondolatait egy sor másik dolog is befolyásolja, így például a közvetlen környezetük, de nagy jeletősége van a média üzneteinek is. Nehéz tehát megmondani, hogy ténylegesen jobb volt-e az élet 2020 előtt, mint most.

Óriási veszélyben a magyarok kedvenc síterepei: ezt már nem lehet visszafordítani

Aki ébren volt februárban, az biztosan észrevette, hogy még a szokásosnál is enyhébb volt a hónap, sorra dőltek meg a melegrekordok nem csak hazánkban, egész Európában. Ez nem csak a szervezetünket, a természet megszokott rendjét, de gazdaságot is befolyásolja, például az alpesi síterepek életét az oda érkező turisták által. Cikkünkben szakértők, turisztikai szakemberek segítségével körüljárjuk a globális felmelegedés jelenségét, hatásait, a megoldási lehetőségeket, de szóba kerülnek az hegyvidéki ingatlanok, és a magyar hüttemunkások lehetőségeire is kitérünk.

Tömegek tengődnek ezekben a magyar alvóvárosokban: nem is sejtik, de az életük is rámehet

10-ből 4 magyar dolgozó nem a lakóhelyén, helyben dolgozik, hanem ingázik a munkahelyére a 2022-ben készült népszámlálás adatai alapján. A 2011-es felmérés során még csak az ország egyharmada ingázott, a legtöbben a lakóhelyükön vállaltak munkát, vagy odaköltöztek, ahol munkát találtak. Egy bő évtized alatt a munka világa rengeteget változott, a legtöbb helyen megtörtént a digitális átállás, fejlődött az infrastruktúra, a dolgozók sokkal mobilisabbak lettek, ugyanakkor a jobb lakhatási- és munkalehetőségek eltávolodtak egymástól. Az ingázás tehát egyre terjed, a dolgozók jóval nagyobb távolságokra is hajlandók - vagy kényszerülnek - ingázni, vagyis mind több időt eltölteni utazással a munkahely és a lakóhely közötti közlekedéssel. Amiről viszont sok magyar munkavállaló nem tud: az ingázás negatívan hathat a szubjektív jóllétre, az egészségükre és ezáltal ronthatja az életszínvonalukat, valamint a párkapcsolatokat is nagy kihívások elé állíthatja.

Kevesen vállalják be: havi 80 ezer forintos extra juttatás jár ezeknek a magyar szülőknek

2014 óta jogszabályi változások nyomán minden gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni. Ez nem tud megvalósulni, hiszen fájóan kevesen jelentkeznek nevelőszülőnek. Éppen ezért 7 ezer állami gondoskodásra szoruló gyermek nevelőotthonokban él szerte az országban, holott egy befogadó családban ezerszer jobb helyük lenne. Cikkünkben annak jártunk utána, milyen feltételeknek kell megfelelniük a befogadóknak, és hogy milyen anyagi segítségre, juttatásokra jogosultak az állam részéről.