Fontos változás a napelemek ügyében: ennek sokan nem fognak örülni

A közelmúltban hagyta jóvá az Európai Bizottság a magyar helyreállítási terv módosítását, illetve a REPowerEU fejezettel kiegészítését, amelyet a tagállamokat tömörítő Tanács is elfogadott, így az említett fejezett 10+10% előlege, 460-460 millió euró, jövő februárban és év végéig megérkezhet a magyar állam számlájára. A további bármely kifizetéshez előbb a 27 szupermérföldkövet és további sok egyéb intézkedést kell teljesítenie a kormánynak.

A Bizottság a jóváhagyáskor egyszerre több anyagot is nyilvánosságra hozott, és ezeket összenézve igencsak érdekes kép tárul elénk a lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatról (RRF-6.2.1.2021). Ezeket a változtatásokat itthon egyáltalán nem kommunikálta a kormány, és az uniós ügyekért felelős, illetve az energetikai tárca sem válaszolt a több héttel ezelőtt elküldött tételes kérdéseinkre. Az anyagokból mindenesetre az alábbi tények kiolvashatók:

• Közel 4 ezerrel kevesebb nyertest vállal támogatni a kormány, mint eddig vállalta. Ez onnan derült ki, hogy az Európai Bizottság a magyar helyreállítási program módosításait részletező anyagba beleírta: „A C6.I2. kódszámú "A lakossági napelemek használatának és a fűtéskorszerűsítés támogatásának" intézkedés költségei a magas infláció miatt jelentősen megváltoztak. Emellett Magyarország csökkenti az intézkedés ambícióját. A csökkentett ambíció azt jelenti, hogy 34 920 helyett csak 30 974 háztartás kap támogatást napelemes rendszereikhez. Ebből 11 600 helyett csak 7 385 háztartás kap támogatást a napelemes rendszer mellett elektromos fűtési rendszerre, ablakcserére és tárolóegységre is. Magyarország a fenti csökkentésből rendelkezésre álló forrásokat a középületek energiahatékonysági fejlesztésének támogatására fordítja.”
• A komplex pályázat nyerteseinek száma csökkent drasztikusan. A fenti bekezdésből több fontos információ is kiderült, így például az, hogy közel 4 ezerrel csökkent az összes pályázati nyertes száma, és ez teljes egészében azzal függ össze, hogy a napelem telepítés mellett fűtéskorszerűsítést, ablakcserét és tárolótelepítést is vállaló komplex pályázati módozat nyerteseinek száma esett vissza 11600-ról 7385 darabra. Érdemes megjegyezni, hogy a hivatalos pályázati oldal aktuális állása szerint 35495 nyertes projekt van, amely szám ráadásul az elmúlt két hónapban mintegy 500-zal nőtt is, így ehhez képest 4500 projekttel kevesebbet vállalt támogatni a Bizottság felé a kormány, mint ami a hivatalos számokból most látszik. Nem tudni, hogy hogyan jött ki a kormány számára a 30974 darab projekt, mi alapján vágta vissza a támogatni vállalt projektek számát. Feltehetően a belső nyilvántartásban lehet látni, hogy több ezer komplex projekt nem halad, illetve időközben már visszamondták, amit kifelé a hatályos szerződések darabszáma még nem követett le.
• Az elszálló inflációra hivatkozhatott a kormány. Az idézett bekezdés arra utal, hogy a kormány a támogatási ambíció csökkentésekor a magas inflációt jelölte meg okként, de emögött az a mélyebb összefüggés húzódik meg, hogy a bő két éve elindult pályázat lassú elbírálása és a még mindig körülményes lebonyolítása miatt időközben annyira elszálltak a kivitelezési költségek, hogy a 100%-os támogatásúnak ígért pályázat ellenére rengeteg családnak több százezres, vagy a komplex pályázat esetén több milliós önerőt is bele kellett volna tennie, amit sokan nem tudtak vállalni, és ezért inkább elálltak a pályázattól. Egy másik ok az lehet, hogy a kivitelezők a 40%-os szállítói előlegen felül még mindig nem kapták meg az elvégzett munkák ellenértékét, így közülük többen elállhattak a projektektől, illetve számos pályázat kivitelezését nem folytatják likviditási okok miatt.
• Középületek energiahatékonysági fejlesztésére forgatja át a felszabaduló pénzt a kormány. A fenti bekezdésből csak ennyi derül ki, de a Bizottság tavalyi eredeti értékelését és a mostani anyagot összenézve az is kiderül, hogy a lakossági napelemes pályázatra eddig szánt keretet 471 millió euróról 415,3 millióra csökkentette a kormány, és éppen a kettő közti 55,6 millió eurós különbséget fordítja új intézkedésként középületek energiahatékonysági fejlesztésének támogatására (C6.I6. kódszám). 
• Fokozatosan pörög fel a végrehajtott projektek száma. A Bizottság a minap egy másik anyagot is közzétett, amelynek egyik táblázata azt is bemutatja, hogy a 30974 darabra csökkentett pályázati nyertest milyen ütemezés szerint tervezi elérni a kormány. Eszerint 2024. harmadik negyedévének végéig összesen 12 ezer 234 darab projektnek kell elkészülnie, majd 2025. harmadik negyedévének végéig összesen 20 ezer 684 darab projektnek. Aztán végül 2026. második negyedévének végéig kell elérni az 30 ezer 974 darab összes nyertes projektet, és ebből kell legalább 7385 projektnek a komplex átalakítást végrehajtani (napelem+ablakcsere, elektromos fűtési rendszer).

Ahhoz, hogy a jelek szerint több ezer család visszamondta a napelemes pályázatot, és emiatt csökkentette Brüsszel felé a számszaki vállalásokat a kormány, számos fontos ok együtt vezetett:

• Elszálltak a kivitelezési árak a lassú pályázatértékelés és a körülményes lebonyolítás alatt. A 2021 végén és 2022 elején kinyitott pályázatban rendkívül lassan, sok hónap után születtek meg a nyertesek, amikorra már elszálltak a kivitelezési árak, így a 100%-os támogatásúnak ígért pályázathoz mégiscsak önerőt kellett hozzátenni, ami sokaknak okozhatott nehézséget. Piaci információnk szerint jelenleg durván 30-40%-kal magasabbak a kivitelezési árak, mint a pályázat beadásakor voltak, és mivel az elnyert támogatást nem emelte meg a kormány (bár a helyreállítási program merev keretei mellett is megtehette volna), így kénytelenek voltak a családok beletenni a saját pénzüket a megvalósítás érdekében.
• Megmaradtak az adminisztratív nehezítő körülmények. Számos cikket írtunk már arról, hogy a napelemes pályázat lebonyolítása az ÉMI Nonprofit Kft. égisze alatt, illetve a pályázati felület furcsaságai miatt rendkívül nehéz, körülményes, amelyek az idén tavasszal megígért, nyártól bevezetett radikális egyszerűsítés után is lényegében megmaradtak. Egy a pályázatban nagy tapasztalattal rendelkező piaci szakértő a jelenlegi helyzetről azt mondta: „folyamatos az akadályoztatás a kifizetések terén mindenféle hiánypótlásokkal, állandó változásban lévő eljárási rend miatt, és mindenféle ok nélküli és sokszoros határidő csúszások által”. Ezért úgy tudja, hogy több ezren terveznek elállni a pályázattól (összecseng azzal, amit Brüsszel felé már le is jelentett a kormány csökkentett vállalásként), és úgy tudja, hogy „legalább ezren már hivatalosan is visszaléptek, de még erre sem érkezett válasz részükre a pályázat lebonyolító szervezettől”.
• Még mindig sokan várnak a kifizetésre, ami számos más projektet akadályozhat. Ahogy a piaci szakértő magyarázta: „Azok, akik a sok megpróbáltatás ellenére szerencsés módon eljutottak a megvalósításig, több hónapja várnak a teljes támogatás kifizetésére, mert vagy nem lehet feltölteni a záró beszámolót, vagy ha mégis sikerül, akkor ostoba hiánypótlásokkal húzza az időt a pályázat lebonyolító ÉMI, majd a teljesített hiánypótlásra hónapokig nem válaszol és nem fizeti ki a kivitelezőt, azaz a 40%-os szállítói előleg után fennmaradó 60%-ot tartalmazó végszámlát. A pályázónak természetesen előre ki kellett fizetni a teljes támogatás feletti 30-40%-os önerőt, mert a kivitelező - ismervén az eljárást és ez elhúzódó kifizetéseket - enélkül nem kezdte és nem kezdi meg a munkát”. Ahogy most hangsúlyozta és más piaci szakértő is panaszkodott rá még ősszel: „Egyetlen projekt sem került még teljes mértékben kifizetésre, és több ezren még a 40 %-os szállítói előleget sem tudták lehívni”.
• A brüsszeli kifizetés csúszása elvileg nem akadálya a kormányzati kifizetésnek, de a jelek szerint mégis. A pályázathoz kapcsolódó Gyakran ismétlődő kérdéseknél van egy olyan kérdés, hogy „Veszélyezteti-e a pályázatok megvalósulását az, hogy még nincs megállapodás a magyar helyreállítási tervről?” Erre a megadott válasz az, hogy „Nem. Minden programot, amelyet a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből Magyarországnak járó forrásból terveztünk indítani, a Kormány nemzeti költségvetési forrásból elindított. Így a magyar gazdaság és a magyar állampolgárok semmilyen hátrányt nem szenvednek a terv késedelmes brüsszeli elfogadása miatt. A lakossági napelemes pályázat forrásait a Kormány a hazai költségvetés terhére teljes mértékben előfinanszírozza és biztosítja.” A jelek szerint ez sok hónapja nincs így, mert miközben a helyreállítási program támogatási lábát már egy éve elfogadták Brüsszelben, aközben még mindig az a tapasztalat (lásd fent), hogy nem kapják meg a kivitelezők a 40%-os előlegen felüli részt. A helyzet inkább a magyar államháztartás rendkívül kifeszített helyzetével, az elszállt költségvetési hiánnyal függhet össze.

Mindezen keresű tapasztalatok után a kormány októberben úgy döntött, hogy lezárja a fenti napelemes pályázatot, és elindít egy 75,8 milliárd forintos keretösszegű másikat, Napelem Plusz Program néven. Ennek a minap megjelentek a részletei is, így kiderült, hogy már nem uniós, hanem tisztán magyar költségvetési forrásból valósítja meg a kormány. A kiírás szerint januárban megnyílik a pályázat, és a támogatási igényeket a benyújtási sorrend alapján bírálják el, a napelemre, és a tárolóra együtt a projekt költségeinek 65%-át, legfeljebb 5 millió forint támogatást lehet elnyerni.