Pénzcentrum • 2023. december 19. 04:35
A KSH 2022 szeptemberében „innovatív” megoldást talált a megváltozott lakossági energia kiadások mérésére. Míg a többi reprezentáns esetében (986 termék és szolgáltatás) az árindex az előző (vagy az azt megelőző) év fogyasztási súlyával kerül a fogyasztói kosárba, és így számítják az átlagos árindexet, erre az energiatermékek egy részénél (a földgáz és az elektromos energia áraknál) a KSH szerint nem volt mód.
A megadott számítási elv ugyanis (ténylegesen az adott hónapban kifizetett összeg) részben árindex változást, részben azonban mennyiségi változást tartalmaz (erre a KSH több korábbi vezetője, kutatója is felhívta már a figyelmet). Ez azt jelenti, hogy amikor a fogyasztott mennyiség csökkenése a drágább (a rezsicsökkentés szerinti kedvezményes mennyiség feletti) terméket érinti, akkor az egyben az árindexet is csökkenteni fogja (az ilyen torzítás elkerülése érdekében számol a KSH a többi termék esetében 1 naptári évig állandó súllyal). A számítás következménye, hogy a valóságban változatlan árú lakossági elektromos energia és földgáz termékek esetében a KSH árcsökkenést mutat ki.
Az elektromos energia és a vezetékes gáz árának változása a KSH adatai alapján
(2022. január = 100)
A KSH adatai alapján 2022. novemberhez képest az elektromos energia ára 3,5%-kal, a vezetékes gázé pedig 36%-kal csökkent 2023 novemberére. Mindez jól mutatja, hogy ez a számítási mód erős torzítást jelent az árindex számításban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ugyanakkor nem lehetetlen a KSH adatok alapján egy másik, a többi termékhez hasonló árindex számítást elvégezni. Ehhez csak azt az arányt kellene tudni, hogy 2021-ben mennyi volt a kormányrendelet szerinti, a rezsicsökkentett mennyiséget meghaladó (túl) fogyasztás súlya az egyes energia termékek esetében. Ehhez támpontot kapunk a KSH 2022. szeptemberi adatából. Mivel az árak adottak (elektromos energia: 35,293, illetve 70,104 Ft/kWh, vezetékes gáz: 102, illetve 747 Ft/m3) és a súlyozott átlagár is adott (128,9% az elektromos áramra, illetve 221% a vezetékes gázra), így a súlyok kiszámíthatók. Eszerint a túlfogyasztás az elektromos energia esetében 29,5%, a vezetékes gáz esetében 19,1% volt.
Ha a valósághoz közelebb álló feltételezéssel élünk (a rezsicsökkentett energia és a túlfogyasztás árai nem változtak a vizsgált időszakban), akkor a 2022. szeptemberi adatok megfelelnek a 2022. október-decemberi adatoknak is (mivel a súlyok rögzítettek). Eszerint a szeptemberi teljes fogyasztói árindexet a rezsicsökkentés csökkentése 3,8%-kal emelte meg, s ez kitartott az év végéig is. 2023. január-augusztus között már 4,1% a többlet inflációs hatás (a nagyobb súly miatt), amely szeptembertől 0 lett. Összességében a hó/előző év azonos hó fogyasztói indexet a KSH módszere 2022 decemberétől térítette el jelentősen a GKI által számított (valós) indextől (akkor 0,4 százalékponttal), majd folyamatosan tágult a rés (szinte csak a vezetékes gáz miatt) 2023. júniusig (akkor már csaknem 1,4 százalékpont volt az eltérés). Szeptembertől az eltérés 0,6 százalékpont a havi indexekben. Ez azt is jelenti, hogy novembertől lett egyszámjegyű a teljes fogyasztói árindex, illetve a novemberi index érték 7,9% helyett 8,5%. Ezzel az éves fogyasztói árindex KSH által számított értéke közel 1 százalékponttal lenne magasabb.