Biró Eszter • 2023. november 14. 05:46
Bár a koronavírust és az orosz-ukrán háború következtében kialakult alapnyaghiány megszűnt, azonban a magyarok épírtési kedve finoman fogalmazva is visszaesett, mióta megszűnt a felújítási támogatás, illetve az alapanyagárak az egekbe szöktek - mondta a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója. A szakértő szerint azonban ez némi árcsökkenést eredményezett, bár arra nem lehet számítani, hogy drasztikusan fognak ezek a számok tovább csökkenni. A vezérigazgató szerint az is a mutatja az építési kedv visszaesését, hogy a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonlóan, most is több gyárleállás történt. A vezérigazgatóval az építőipar jelenéről is beszélgettünk, illetve arról, hogy mi várható a szektorban a közeljövőben.
Pénzcentrum: Az elmúlt években a háború és a koronavírus miatt nagyon megemelkedtek az építőanyag árak. Mennyire látszódik az, hogy ez a tendencia folytatódni fog, vagy esetleg van arra esély, hogy stagnálni, esetleg csökkenni fognak?
Dr. Rázsóné Szórády Csilla: 2020-ban a koronavírusjárvány világszerte problémákat okozott az ellátási láncokban, amelyek következtében jelentősen nőttek az építőanyag árak. Tavaly pedig a háború kitörését követően érthető módon mindenki arra törekedett, hogy a saját országában legyen kellő mennyiségű termék, ami szintén tovább növelte a termékhiányt, és így emelte az árakat. Bár az ellátási problémák mára megszűntek és alapanyaghiány sem tapasztalható, az építőanyag piacot drasztikus keresletvisszaesés jellemzi, amely hatására csökkeni kezdtek az árak.
Például a falazóelem ára az elmúlt 1 évben jelentősen csökkent. A visszaesés mértékét mutatja továbbá az is, hogy a 2008-as gazdasági világválságot követő években a drasztikus keresletcsökkenés miatt több ütemben átmeneti gyárleállások voltak, melyhez hasonló folyamatok tapasztalhatók a jelenlegi gazdasági környezetben is. Szinte minden magyarországi kerámia falazóelem gyártó cég átmenetileg leállította a gyárait a keresletcsökkenés miatt.
Ezek a gyáregységek várhatóan 2024 tavaszán indulnak majd újra. Véleményünk szerint azonban ez nem fog áruellátási problémát okozni, az utóbbi hónapok gyártói és kereskedői készletépítéseknek köszönhetően.
Bár minden kereslet és kínálat függvénye, a munkaerőbérekre is ható infláció, az árfolyamingadozások, az üzemanyagár-növekedés és a szén-dioxid kvóta adó miatt meglátásom szerint nem várható további jelentős árcsökkenés.
Vannak még olyan termékek, amikre hosszabb várakozási idő van?
Nincsenek. Minden termékünk folyamatosan elérhető és a rendelések többségét egy hét alatt, de akár 1-2 napon belül kiszállítjuk.
Mennyire növekedett meg az építési kedv az elmúlt egy évben?
Mi ezt elsősorban a megkötött szerződések számából tudjuk mérni. Ez a mutató a tavalyi év azonos időszakához képest 23,9 százalékot csökkent, úgyhogy finoman fogalmazva sem jellemző a túl nagy építési kedv. Úgy látom, hogy az építőanyaggyártás és értékesítés tekintetében is visszaesés jellemzi az egész országot. Ha az Újház adatait nézem, akkor körülbelül harmadával esett vissza az értékesítésünk, és ez gyakorlatilag független attól, hogy milyen országrészről beszélünk.
Az is egyértelműen látszik, hogy a befejező munkálatokhoz szükséges termékek és munkák jelenleg a legkeresettebbek. Ezt azt mutatja, hogy míg a megkezdett beruházásokat a szerződéses kötelezettség vagy jogi kötöttség miatt befejezik az emberek, újba már nem kezdenek bele.
Lehet arra számítani, hogy a megváltozott Babaváró hitel és a CSOK miatt újabb visszaesés fog történni az építőiparban?
Mi nagyon bízunk abban, hogy a kormány továbbra is kiemelt figyelmet szentel az építőiparnak.
A CSOK és a Babaváró hitel módosult támogatási feltételei miatt várhatóan nem esik vissza újfent a kereslet és érkeztek már hírek újabb támogatási elemek kidolgozásáról. Folyamatos az egyeztetés a szakmai szervezetekkel, különösképp az ÉVOSZ-szal, de pontos részleteket nem ismerünk az esetleges új támogatásokról, ezért egyelőre nehéz megbecsülni, hogyan érintik majd a szektort.
A felújítási támogatás megszűnése milyen hatással volt a piacra?
A felújítási támogatás idén január 1-én szűnt meg. Amikor elérhető volt, akkor meghatározott termékköröket érintett leginkább. Ilyen például a tetőhöz kapcsolódó termékek értékesítése, amelyek száma a legnagyobb mértékben emelkedett nálunk, de az energiaárak normalizálódásával a térkövek esetében is robbanásszerű keresletnövekedést tapasztaltunk.
Érdekes volt az is, hogy az energiaválság következtében a kéményekre is megnőtt a kereslet. Sok helyen nem volt ugyanis klasszikus kémény kapcsolva az épülethez, amit a válság idején pótoltak, hogy többféle fűtési megoldásra is fel tudjanak készülni.
Az ellátási nehézségek megszűnésével azt látjuk, hogy beruházási kedv visszaesésében a magas kamatok is közrejátszanak. A megrendelések alapján látható, hogy már csak leginkább befejező munkálatok folynak. Egyre kevesebb a tégla- és cseréprendelés, hiszen az új beruházások száma is folyamatosan csökken.
Mennyit kell általánosan várni az építőanyagokra és a szakemberekre?
Ahogy korábban említettem, az építőanyagokra maximum egy hét a várakozási idő. Mivel a kínálat teljes, így bizonyos termékek akár 1-2 nap alatt is kiszállíthatóak. Kivitelezők tekintetében pedig szintén pozitívum, hogy jelentősen csökkent a várakozási idő. Míg korábban szakembertől függően akár 9-12 hónapot is kellett várnunk, most akár már 2 hónap alatt is találhatunk megfelelő szakembert.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Amikor tavaly bejelentették, hogy csak egy bizonyos átlagfogyasztásig jár a csökkentett árú energia, sokan elkezdtek felújítani: szigeteltek, nyílászárókat cseréltek, próbálták energiahatékonyabbá tenni az otthonaikat. Hogy látod ezt a helyzetet, folytatódik, vagy folytatódott idén is ez a tendencia?
A mi adataink tanúsága szerint túlzás azt mondani, hogy nagyon sokan kezdtek volna felújításba. Ahogyan azt a nyáron elvégzett kutatásunk is alátámasztja, energetikai felújításon kevesen, a megkérdezettek közel fele gondolkodik, és nekik csupán a fele vágna bele egy ilyen szintű beruházásba. Ők is csak akkor, ha elérhető lenne valamilyen állami támogatás. Ennek alapján elmondható, hogy nem tapasztalható az energetikai korszerűsítési munkák nagy felfutása, annak ellenére sem, hogy tényleg volt egy nagyobb ijedelem és sokan gondolkodtak azon, hogy hatékonyabban használják fel az energiát.
Azonban ez inkább új klímák, hőszivattyúk vásárlásában merült ki, így nem beszélhetünk hatalmas, teljeskörű felújításokról. Egy ilyen energetikai fókuszú átalakítás az épületgépészeti átalakítások mellett az épület termikus burkának megújítását, azaz a nyílászáró- és tetőcserét és a szigetelést is magában foglalja. Ennek valószínűleg az az oka, hogy rengetegen várják azt a támogatást, amiről már többször is szó esett.
Mit tanácsolna azoknak, akik jelenleg is szakembert keresnek? Hogyan kerüljék el a kóklereket?
Továbbra is fontos, hogy referenciát kérjünk, vagy ajánlás útján bízzuk meg a szakembereket, függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb projektre keresünk munkaerőt.
Mire lehet számítani az év hátralevő részében?
Nem számítunk további csökkenésre, úgy gondolom, hogy elérte a meder alját az árcsökkenés. Ami sok termék esetében akár 20 százalék körüli visszaesést jelentett. Ilyenek az egyes szigetelőanyagok, a faáruk vagy akár az acél. Drágulást az elhúzódó infláció, egy esetleges energiaár-növekedés, vagy euró-árfolyamváltozás hozhat.
Apropó árfolyamváltozás. A szektor milyen szinten számol jelenleg a forint árfolyamának esetleges újabb drasztikus ingadozásával? Mennyire érződik ez meg jelenleg az építőanyagok áraiban?
Jelenleg nagyjából stabil a forint árfolyama, így nem olyan kiugróan magasak az árak, mint egy évvel ezelőtt. Ám a csempék esetében például nem csak az árfolyamingadozás játszott közre a drágulásban. Tavaly egy időre új elemként jelent meg az utólag számlázandó gázárkorrekció, ami nehéz helyzeteket teremtett az árazásban. Ezek a kikötések mára eltűntek.
Korábban az ellátási lánc problémái és a termékhiány miatt a biztonságra törekvőek elkezdtek készleteket felhalmozni. Ez még mindig jellemző a piacra?
A felhalmozást alapvetően a készlethiány generálta és ugyanúgy, ahogyan mi is megnöveltük a készleteinket annak érdekében, hogy ki tudjuk szolgálni a vevői igényeket és ne miattunk legyen fennakadás a kivitelezésben, ugyanúgy ezt a nagyobb kivitelezők és több magánvevő is megtette. Utóbbiak esetében megfigyelhető volt, hogy előbb vették meg az építőanyagokat – biztosítva ezzel a megálmodott beruházást – és csak később kerestek kivitelezőt.
Ezt a megoldást nem csak a folyamatosan növekvő árak miatt választották, hanem egy esetleges áruhiányt is orvosolni akartak vele.
Tavaly még előfordult, hogy a kivitelezők attól tartottak, hogy anyagellátási problémák miatt nem tudják a beruházásokat határidőre befejezni, de szerencsére ez a veszély ma már nem áll fenn.
Összességében az árak normalizálódtak és a készlethiány is megszűnni látszik, ezek a tényezők milyen hatással lehetnek a lakosság építkezési kedvére a közel jövőben?
Úgy gondoljuk, hogy ezek a tényezők segíthetik az építkezési, felújítási kedvet, azonban az állami segítség és a kamatkörnyezet továbbra is meghatározó tényező. Mindezt bizonyítja a legutóbbi kutatásunk is, amely szerint a válaszadók 63 százaléka egyáltalán nem tervez a következő évben felújítási munkálatokat, és mintegy harmaduk a közelmúltban kialakult gazdasági helyzetből fakadó anyagi nehézségeket nevezte meg döntő oknak az építkezés elmaradásakor. Sokat elmond arról, hogy a lakosság mennyire hozzászokott az állami támogatásokhoz, hogy a válaszadók 31 százaléka kizárólag ezek segítségével tudna építési munkálatokba kezdeni.