Nem csak a határokat zárták le: nagyon nehezen költözhetnek a magyarok Szlovákiába

Noha Szlovákiában – főként a rendszerváltást követő munkanélküliség miatt – soha nem volt divat a külföldiek foglalkoztatása, soha nem dolgozott még soha olyan sok külföldi munkavállaló az országban, mint ma. Konkrétabban: a hivatalos szlovák statisztika szerint amíg 2013-ban még alig több mint 13 ezer külföldi dolgozott az országban, addig mára ez a szám megközelítette a 100 ezret. A legtöbb vendégmunkást Románia, Csehország és Lengyelország küldte, ám az oroszok által kirobbantott háború miatt Ukrajna is csatlakozott ehhez a körhöz.

S persze nem feledkezhetünk meg Magyarországról sem, ahonnan a szlovák munkaerő-közvetítők előszeretettel csábítják el a munkavállalókat kifejezetten autóipari és elektronikai ipari pozíciókba, ám a két ország közel azonos bérszintje, valamint a szabad munkaerőáramlás okán a szlovákok is előszeretettel járnak át dolgozni hozzánk.

Ám mi a helyzet akkor, ha nem csak dolgozni mennénk Szlovákiába, hanem oda is költöznénk? Ha északi szomszédunkban képzeljük el a jövőnket, és akár szlovák állampolgárrá is válnánk? A Pénzcentrum az ehhez szükséges folyamatnak járt utána.

Szabály szabály hátán 

Mielőtt fejest ugranánk a szlovák állampolgárság megszerzésére vonatkozó, eléggé szigorú szabályokba, azelőtt érdemes kitérnünk egy rendkívül fontos tényre Szlovákiát illetően. A 2021-es népszámlálás adatai szerint jelenleg mintegy 420 ezer magyar él Szlovákiában, ami 150 ezer fővel kevesebb az 1991-ben mértnél. A Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint a népességfogyás okai sokrétűek, a folyamatos csökkenéséhez más tényezők mellett a magyarlakta dél-szlovákiai területek gazdasági helyzete járult hozzá. A 16 déli határ menti járás munkanélküliségi rátájának átlaga folyamatosan meghaladja az országos értéket, és a hátrányos helyzetűek átlagos létszáma is magasabb, az úthálózat kevésbé kiépült. Továbbá a déli járásokban többen rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel és kevesebben felsőfokúval, mint az országos átlag.

A szlovákiai magyarok számának csökkenéséhez ezen felül hozzájárulhat a szlovák állampolgárság megszerzésére vonatkozó szigorú szabályrendszer is, mely bizonyára sokakat vet vissza attól, hogy harcba szálljanak érte. 

Ember legyen a talpán ugyanis, aki a hatályos törvényeken kiigazodik. Már a Szlovák Köztársaság állampolgárságának megszerzésére vonatkozó igény benyújtása előtt ugyanis egy sor feltételnek kell megfelelni, amik teljesülése nélkül az igénylés startvonalára sem állhat fel senki.

Vagyis az ország állampolgárságát csak az kaphatja meg, aki nem szlovák állampolgár, az állampolgárság megszerzési kérelem benyújtása előtt pedig legalább 8 évig folyamatos állandó lakóhellyel rendelkezett az ország területén. Emellett büntetlen előélettel kell rendelkeznie, és ismernie kell a szlovák nyelvet szóban és írásban is. S ha mindez még nem lenne elég, akkor általános ismeretekkel kell rendelkeznie a Szlovák Köztársaságról, és teljesítenie kell az ország jogrendje szerinti kötelezettségeket. Azaz állami egészségbiztosítást, társadalombiztosítást, öregségi nyugdíj-előtakarékosságot kell fizetnie, de az adókat és illetékeket is rendben meg kell fizetnie. Ezen felül minden, a külföldiek foglalkoztatását szabályozó kötelezettségnek is eleget kell tennie.

Vannak olyan esetek viszont, amikor az állampolgárságért harcba szálló egyén engedményeket kaphat.

Ennek az egyik formája, amikor házasságot köt egy szlovák állampolgárral, bár ebben az esetben is legalább öt évig a Szlovák Köztársaság területén kell élnie, hogy egyáltalán az állampolgárság megszerzésének startvonalához állhasson. A könnyítés további útjai, amikor az állampolgárságra vágyó személy jelentős mértékben hozzájárul Szlovákia eredményeihez gazdasági, tudományos, műszaki, kulturális, szociális vagy a sport területen, vagy Szlovákiában született, ott állandó lakóhellyel rendelkezik az állampolgársági kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább három évig. S hogy mikor nem kell még a 8 éves folyamatos állandó lakóhelyre vonatkozó szabályt figyelembe venni?

• Ha a kérelmező legalább tíz éve folyamatosan a Szlovák Köztársaság területén tartózkodik, és a szlovák állampolgárság iránti kérelem benyújtásának időpontjában már kapott állandó tartózkodási engedélyt;
• Ha a kérelmező személy hontalan, és legalább három évig folyamatosan Szlovákiában tartózkodik;
• Ha a kérelmező egyik szülője a születése idején csehszlovák állampolgár volt, a másik pedig külföldi és az állampolgárság iránti kérelmét közvetlenül megelőző legalább két évig folyamatosan Szlovákiában él;
• Ha a kérelmező a 18. életévének betöltése előtt legalább három évig folyamatos állandó lakóhellyel rendelkezett az országban;
• Ha a kérelmező a kérelem benyújtása előtt legalább négy évvel menedékkérő volt.

Az állampolgársági igény benyújtásakor nem árt tisztában lenni a gyermekekre vonatkozó szabályokkal is, hiszen attól, hogy egy baba Szlovákiában születik meg, még nem lesz automatikusan szlovák állampolgár. Azt csak bizonyos feltételek teljesülésekor kaphatja meg, mondjuk ha legalább az egyik szülője szlovák, ha Szlovákiában született, és a szülei hontalanok, ha az országban született, de a szülei külföldi állampolgárok, ha a gyermek a születésüknél fogva egyik szülője állampolgárságát sem kapja meg automatikusan. Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy amennyiben a család együtt igényel szlovák állampolgárságot, úgy a kérelembe a gyerekek is belevehetőek, ám csak akkor, ha előtte két évig folyamatosan Szlovákiában éltek. (Természetesen a két éven aluliakra a minimum tartózkodási időtartam nem vonatkozik.)

Ha az előfeltételeket teljesítettük, jöhet az igénylés

Miután a fenti feltételeket maradéktalanul teljesítettük, ténylegesen hozzákezdhetünk a szlovák állampolgárság igényléséhez, amihez összesen három lépcsőfok teljesítésére van szükség.

Az első teendő, hogy benyújtjuk a honosítási kérelmünket a régió székhelye szerinti illetékes járási hivatalban vagy a nagykövetségen. A kérelmünkhöz egy kitöltött kérdőívet és a ránk vonatkozó dokumentumokat is csatolnunk kell, mint ahogyan az állampolgárság megszerzésére való jogosultságot igazoló dokumentumokat is össze kell gyűjtenünk. A honosítási kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell fizetnünk az eljárás díját is.

A folyamat második mérföldkövét egy személyes interjú jelenti, melynek időpontját a kérelem kitöltése után tudhatjuk meg. A 3 tagú bizottság előtt zajló beszélgetés helyszínéül a régió székhelye szerinti illetékes járási hivatal vagy a nagykövetség szolgál, és ennek során kell bizonyítanunk azt, hogy rendelkezünk a megfelelő szintű nyelvtudással.

Könnyebbség, hogy az interjú pontos menete ismert, így az állampolgárság kérelmezője először a személyére és a hozzátartozóira vonatkozó kérdésekre számíthat, majd általános jellegű, a szlovák történelemre, az ország földrajzára, társadalmi-politikai berendezkedésére vonatkozó kérdések következnek, majd ezután egy szlovák szöveg hangos felolvasása következik. Végül az utolsó feladatként a felolvasott szöveg tartalmát kell 30 perc alatt a kérelmezőnek írásban összefoglalnia. A vizsgán érdemes amúgy a legjobb tudásunk szerint teljesíteni, mivel a bizottság határozata csak akkor lesz elfogadható, ha azt legalább két bizottsági tag támogatja.

Végül az utolsó lépcsőfokot maga az állampolgárságról szóló döntéshozatal jelenti. Ezzel kapcsolatban érdemes viszont tudni, hogy a kérelmet ugyan a járási hivatalban vagy a nagykövetségen szükséges benyújtani, ám az állampolgárság megadásáról minden esetben a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma dönt. Mint ahogyan az sem egy utolsó tény, hogy az állampolgárság megszerzésére vonatkozó eljárásnak átlagos időtartama nincsen, a minisztériumnak 24 hónapos jogszabályi határidő áll rendelkezésére az állampolgárság megszerzésére vonatkozó ügyek eldöntésére. Ám ez a határidő nem jár le, ha szakhatósági vélemény is szükséges a döntéséhez. Vagyis az sem elképzelhetetlen, hogy egy konkrét ügy akár 2 évnél is tovább tart.