G7 • 2023. szeptember 4. 08:50
Körülbelül 200 ezer olyan háztartás van jelenleg az országban, amely napok óta azon gondolkodik, hogyan tudná legalább részben csökkenteni azt az anyagi terhet, amelyet a napelemek elszámolási rendszerének 2024-es változtatása okoz - írja a G7. Népszerű laikus felvetés, hogy eladják a többletáramot a szomszédjaiknak, kb. 5-36 forint közötti áron, ez azonban törvényesen kevéssé járható út.
A háztartási napelem-tulajdonosoknak jövőre nem évente, hanem havonta kell majd elszámolniuk az áramszolgáltatókkal, ami azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a nyáron feleslegben megtermelt áramért cserébe nem lehet majd ugyanazon az áron télen megvenni az időszakosan jelentkező többlet igényt. A jelenlegi árakon számolva a nyári felesleget egy háztartás kilowattóránként körülbelül 5 forintért tudja eladni, télen viszont körülbelül 36 forintért kell megvennie a többlet szükségletét. Az érintett 200 ezer háztartás azért van most óriási bizonytalanságban, mert arról nem tudni semmit, hogy az 5 és 36 forintos keretek megmaradnak-e jövőre - írja a lap.
Sokan sokféle megoldást gondoltak ki azóta a helyzetre. Van, aki azt tervezi, hogy ha havi elszámolás lesz, akkor nyáron a napelemekkel csak annyi áramot fognak megtermelni, amennyit összességében el is fogyasztanak, utána lekapcsolják az egészet, és így a havi szaldójuk nulla lesz. Az ötletek következő csoportja az, amikor nyárra plusz fogyasztást terveznek be az érintettek - mint a légkondicionáló beállítása. Ez környezetvédelmi szempontból ez borzasztóan rossz irány, hiszen teljes mértékben ellene megy annak az alapelvnek, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia - írják.
A kialakult helyzetben sok felhasználó azt tervezi, hogy ha nem építette le teljesen a gáz vagy egyéb rendszerét, akkor télen arra helyezi inkább a hangsúlyt, azaz beindítja a gázkazánt vagy a cserépkályhát. Ezzel is mérsékelni lehet az 5-36/70 forintos adásvételi hátrányt, hiszen télen nem kell annyi áramot vásárolni.
Gyakori ötlet, hogy a nyári felesleget töltse a család egy elektromos autóba. A napközben keletkező felesleget a háztartás betáplálja a közműhálózatba, majd éjszaka kiveszi onnan az áramot, azaz feltölti vele az autót. A hónap végén az egyenleg nulla lesz. Ősz közepétől tavasz közepéig azonban nem szokott lenni olyan feleslegben megtermelt áram, amit az autóba lehetne tölteni, ha pedig a téli fél évben a hálózatról vett áramot használják, akkor biztosan kilépnek a rezsicsökkentett körből, vagyis 70 forintért fogják vásárolni az áramot. Az üzemanyag költségben ugyan lehet spórolás, de az elektromos autó ma még jóval többe kerül, mint a hagyományos, így összességében az esetek jelentős részében vélhetően mégsem éri meg a váltás, de mindenképpen nagyobb egyszeri beruházási költséggel jár.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nem lehet eladni a szomszédnak az áramot
Népszerű laikus felvetés, hogy adja el az áramot a szomszédjainak, valahol 5-36 forint között, és akkor mindkét fél jól jár. Ez a megoldás abban a formában, ahogy az mindenkinek eszébe jut (a szomszéd egy kábelen keresztül felhasználja az áramot, a forgalmat mérik, és a szomszéd majd kifizeti a megfelelő összeget) természetesen nem legális - írja a lap. Az energetika nagyon szigorúan szabályozott terület, árammal kereskedni engedélyek nélkül nem lehet.
2022. januárjától Magyarországon is létre lehet hozni úgynevezett energiaközösségeket, amely leegyszerűsítve körülbelül azt jelenti, hogy magán- és jogi személyek összeállhatnak, hogy közösen szerezzenek be, termeljenek meg, tároljanak és osszanak el egymás között energiát. Nem véletlen azonban, hogy ma még nem hemzsegnek az országban az ilyen közösségek.