Pénzcentrum • 2023. augusztus 23. 14:08
Jelentős különbségek figyelhetők meg abban, hogy azok, akik költözni terveznek, a vármegyehatáron kívül vagy éppen belül keresnek maguknak új otthont. Bár a lakosságmegtartó erőben nagy a szórás, minden régióban akad olyan vármegye, amelynek lakosai kiemelkedő arányban maradnának a megyehatáron belül. A maradni vagy menni kérdés eldöntésében számos tényező játszik szerepet, amelyek feltérképezéshez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vármegyékre lebontott gazdasági, munkaerőpiaci, kereseti, lakhatási adatai kínálnak segítséget.
Az új otthont keresők közül a budapestiek és környékén élők keresnek a legnagyobb arányban a lakóhelyüktől távolabbi helyen ingatlant. Az ingatlan után érdeklődők 63 százaléka a városhatáron kívül keres, ebből 14 százalék, aki az agglomerációba tervez költözni. Ilyen szempontból a Pest vármegyeiek is mobilisnak tekinthetők: 60 százalékuk az ország más megyéire ad le érdeklődést (telefonos vagy üzenetben történő megkeresést) az ingatlankereső portálon. A fővárosiakat az agglomeráción kívül leginkább Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegye vonzza, míg a Pest vármegyeiek 22 százaléka érdeklődik budapesti házak vagy lakások iránt, de népszerű még Fejér, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun vármegye is a körükben - derül ki az otpotthon.hu közleményéből.
A fővárosi (Budapest lakossága 47 ezer fővel csökkent az utóbbi években) és Pest vármegyei lakosok magasabb mobilitása valószínűleg több tényezőnek tudható be. Az adatok szerint a budapesti átlagos lakás-négyzetméterárak már elérték az 1,1 millió forintot, míg házak esetén is a 900 ezer forintot közelítik. Ezek alapján
a Budapestről elköltözni vágyók az ország szinte bármely részében nehézség nélkül vásárolhatnak ingatlant.
A budapestiek körében is népszerű Pest vármegye átlagos négyzetméterárai is már közelítik a főváros színvonalát: házak esetében 667 ezer forintot, lakások esetében 821 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért az eladók az oldalra feltöltött ingatlanhirdetések adatai alapján. Kifejezetten szélsőséges példa Somogy, amit érdemes több részre bontani: míg a legdélebbi részén a 200 ezer forintot is nehezen éri el az eladó ingatlanok átlagos négyzetméterára, a Balaton-parthoz közeledve egyre növekednek, a közvetlenül tóparti településeken pedig elérik az 1,2 millió forintos négyzetméterárat is.
Számos tényező befolyásolhatja a költözési hajlandóságot, az anyagi lehetőségek mellett ilyen szempontok lehetnek a munkalehetőség, a magasabb bér, a jó infrastruktúra. Az országban számos olyan vármegye van, ilyen például Hajdú-Bihar vagy Győr-Moson-Sopron, ahol az elmúlt időszakban jelentős ipari beruházások történtek, amik vonzóvá tehetik ezeket a térségeket.
A saját statisztikáink alapján elmondhatjuk, hogy egyes vármegyék lakói jobban ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz, a jól ismert szomszédsághoz, ugyanakkor az is jól látszik, hogy az új otthonuk keresését sokan terjesztik ki a vármegyehatárokon kívülre. Mindez azt erősíti, hogy az eladni tervezett ingatlanokat érdemes olyan felületeken meghirdetni, amelyek biztosítják a lehető legszélesebb, országos lefedettséget
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– mondja Lipták Zsuzsa, az otpotthon.hu ügyvezetője. A portál ingatlankeresési adatait vizsgálva kiderül, hogy mely vármegyékhez a leghűségesebbek az ott élők. Az Észak-Alföldi Régióban Hajdú-Biharban, a Dél-Alföldön pedig Békésben a 70 százalékot is megközelíti a vármegyén belül ingatlant keresők aránya (68 százalék mindkét vármegye esetében). A rangsorban a Dél-Dunántúlhoz tartozó Baranya áll a harmadik helyen (60 százalék), amelyet csak hajszállal lemaradva (59 százalék) követ Észak-Magyarországról Borsod-Abaúj-Zemplén, a Nyugat-Dunántúlról Győr-Moson-Sopron (57 százalék) és némileg leszakadva Fejér (54 százalék) a Közép-Dunántúlról. A lista legalsó részében, 50 százalék alatti helyi ingatlankeresési aránnyal Budapesten és Pest megyén kívül négy vármegye található: Nógrád, Komárom-Esztergom, Tolna és Somogy.
A rangsort vezető és záró vármegyék gazdasági teljesítményét a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es adatai[ alapján összevetve az alábbi, meglehetősen vegyes kép rajzolódik ki: a foglalkoztatottak számában Somogy, Nógrád a sereghajtó, ami magyarázhatja, hogy innen inkább más vármegyébe keresnek maguknak az emberek ingatlant. Az egy lakosra jutó ipari termelésben is jelentős, 20 százalék körüli Somogy lemaradása, és noha Békés és Hajdú-Bihar is hátul szerepel országosan ebből a szempontból, a két említett helyen más szempontok is felmerülnek.
A leghűségesebb vármegyék esetében nem elhanyagolható az ingatlanárak kérdése: Békés vármegyei átlagos négyzetméterár nem éri el a 300 ezer forintot, ami jócskán bekorlátozza az innen elköltözni vágyók lehetőségeit. Hajdú-Bihar vármegyéről részben az infrastrukturális beruházásoknak is köszönhetően ugyanez nem mondható el: itt jelenleg 470 ezer forintot kérnek egy ház négyzetméteréért, míg a lakások esetében 840 ezer forintot.