Pénzcentrum • 2023. augusztus 9. 19:32
Drámaian nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten, de vidéken sem sokkal jobb a helyzet. Az Otthon Centrum összesítése szerinta bővülő lakásállománnyal szemben a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett a jelenlegi állapothoz.
A 2022-es népszámlálás nemrégiben publikált adatsora szerint a 4,6 milliót számláló lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal nőtt (190 ezer lakással), amiben több tényező is szerepet játszott. Az elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek az árak, ami azt mutatta, hogy a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a lakásépítés felpörgetésével reagált, főként ott, ahol a megfelelő vásárlóerővel rendelkező lakosság képes volt az építkezés vagy vásárlás finanszírozására –ez elsősorban a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban volt jellemző. Száz lakott lakásra 2022-ben 237 fő jutott, ami csökkenő tendenciát mutat: 10 éve ez a szám 248 fő volt.
A fogyatkozó népesség és a bővülő lakásállomány miatt arányaiban egyre kevesebben laknak a lakásokban. Hiába nőtt tehát a lakásszám, ezzel párhuzamosan a nem lakott ingatlanok száma is emelkedett: jelenleg az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott, azaz 599 ezer olyan ingatlan szerepel a statisztikai hivatal kimutatásában, amelyben nem életvitelszerűen élnek. A tíz évvel ezelőttihez képest egyedül a községekben csökkent –igaz, csak kis mértékben –a nem lakott lakások aránya12,4 százalékról 11,9 százalékra. Ezzel szemben Budapesten drámaian, 13 százalékról 17,7 százalékra nőtt az arányuk.
A főváros egyes kerületeiben a nem lakás célú használat elterjedtsége erős korrelációt mutat a nem lakott lakások számával. A belvárosban és a belső kerületekben, ahol a turisztikai célú hasznosítás mellett jellemzően kisebb irodák, orvosi rendelők is működnek a társasházakban, kiemelkedően magas ezek aránya
–árnyalta a képet Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, az V. kerületben a lakások 38 százaléka, a szomszédos VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan, ahogy ez az arány a IX. kerületben is eléri a 28 százalékot.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A budai oldalon az elegáns I. kerületben a lakásállomány 27 százaléka, a szintén magas presztízsű XII. kerületben 25 százaléka a népszámlálási adatok alapján életvitelszerűen nem lakottingatlan. Darabszámát tekintve a legnagyobb lakásállományú XI. és XIII. kerületben megközelítőleg 16-16 ezer nem lakott lakás van a nyilvántartás szerint. A megyeijogú vidéki városok között abszolút értékben és arányában is Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer lakás nem lakott.
Az arányokat tekintve Nagykanizsa, Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolút értékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan. A kiürülő városok és a fogyatkozó népesség mellett a turizmus és a hazai, illetve a külföldi diákoknak bérbe adott lakások tekintélyes száma is befolyásolja az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok számát –összegezte az adatokat Soóki-Tóth Gábor.