Pénzcentrum • 2023. július 24. 20:01
Szokás szerint felpörgeti a nyári ingatlanpiacot a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése, azaz lökésszerű keresletnövekedés várható az egyetemvárosok albérletpiacán. Ráadásul az Otthon Centrum adatai alapján a vidéki árnövekedés éves viszonylatban már most jócskán felülmúlta a budapestit.
Minden évben meglódítja az albérletpiacot a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése, amikor eldől, hogy a több tízezer diák melyik városban és melyik egyetemen folytathatja felsőfokú tanulmányait. A kollégiumi férőhelyek korlátozott száma miatt azonban azok a diákok, akik nem a jelenlegi lakhelyükön kezdik meg egyetemi vagy főiskolai éveiket, albérletekbe kényszerülnek. A gyakorlat szerint jellemzően többen bérelnek egy ingatlant, amely egy (vagy több) évre lesz a hallgatók életének színtere. Az Otthon Centrum (OC) városokra lebontva átlagolta a jelenleg mértékadó bérleti díjakat.
Budapesten a téglalakások havi bérleti díja az év első hat hónapjában kötött szerződések alapján 236 ezer forint, ami 14 százalékkal magasabb, mint a tavalyi átlag. A legnagyobb vidéki városokban 165 ezer forint a bérlemények középértéke, ami már jelentősen, 22 százalékkal magasabb a tavalyi év hasonló időszakánál.
A vidéki városokban idén is meghaladta a drágulás mértéke a budapestit, ráadásul jelentős mértékben, még ha ebben az összetételhatásnak is szerepe van
–kommentálta a legfrissebb adatokat az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Soóki-Tóth Gábor elmondta, az idei bérbeadások alapján a fővárosban az egyetemisták által leginkább kedvelt kerületek közül a IX. kerületben 230 ezer, a XI. kerületben 240 ezer, míg a VIII. kerületben 200 ezer forintért találhatnak bérelhető ingatlanokat a hallgatók. Ennél jóval több lakbérrel kell számolnia annak, aki a II. kerületben (341 ezer forint), a VI. kerületben (317 ezer) vagy az V. kerületben (305 ezer forint) szeretne egyetemi évei alatt élni. A többi budai és belvárosi kerületben döntően 200-250 ezer forint körül alakul az átlagos havi bérleti díj. A III. kerületben 240 ezer, a XIII. kerületben 230 ezer, a VII. kerületben 195 ezer forint az átlagérték, míg a külső pesti kerületekben már 170 ezer forint az irányadó. A legtöbb városrészben nőtt a bérleti díj (jellemzően 5-20 százalék között), azonban a III. és a VII. kerületben, valamint a külső pesti kerületek többségében nem volt számottevő változás.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A bérleti díjak alakulását az elhelyezkedés mellett az ingatlan mérete is jelentősen befolyásolja. A fővárosban az egyszobás lakások átlagos havi bérleti díja 147 ezer forint, míg a kétszobásokért már 215 ezer, a háromszobásokért 300 ezer forintot is elkérnek. A szakember elmondta, minél nagyobb a budapesti bérlakás, annál jelentősebb a területi árdifferencia. Az egyszobás lakások között a fővárosban még nincs számottevő különbség. A belvárosban és Budán 150 ezer, míg a külső kerületekben 130 ezer forint azátlagos havi bérleti díj. A kétszobás lakások esetében már érdemes megfontolni a diákoknak, hogy a belvárosban 230 ezer, illetve Budán 220 ezer forintért bérelnek lakást vagy a külső pesti kerületekben a 165 ezer forintos bérleti díj mellett döntenek inkább.
A háromszobás lakásoknál még jelentősebb az eltérés: Budán és a belvárosban 315 ezer, míg a külső pesti kerületekben 210 ezer forintos díjjal kell számolni. A vidéki megyei jogú városok között Székesfehérvár a legdrágább, ahol a havi átlagos bérleti díj 210 ezer forint. Ezzel szemben Győrben és Pécsett már 170 ezer forintért lehet bérelni.
Ugyanakkor Szegeden, Miskolcon és Debrecenben még mindig 140 ezer forintot kérnek a tulajdonosok egy hónapra. Az említett városokban az egyszobás lakásokért 100 ezer,a kétszobásokért 145 ezer, a háromszobásokért átlagosan 215 ezer forintot kell fizetnie a bérlőnek egy hónapra. Budapesten és vidéken egyaránt a panellakás a legolcsóbb bérlemény. Általános érvényű szabály, hogy minél nagyobb a lakás, annál kedvezőbb azárfekvés. A budapesti belvárosban 176 ezer, Budán 162 ezer, a külső pesti kerületekben 148 ezer, míg a megyeszékhelyeken –a település mérettől függően –110-120 ezer forintos sávban mozog a házgyári lakások átlagára. A garzonlakások esetében ugyan a panel csak alig valamivel olcsóbb a téglalakásnál, de a két-és különösen a háromszobás ingatlanoknál már kedvezőbb bérleti díjjal számolhat a bérlő. A kétszobás lakásoknál 20-30 ezer, míg a háromszobásoknál akár 50-80 ezer forint is lehet az árelőny.